A legendás Kamov Ka-26 permetezőhelikopter még mindig dolgozik

A legendás Kamov Ka-26 helikopter fénykorában 100 példány is repült belőle a hazai mezőgazdaságban. Ez a szitakötőre emlékeztető csoda nagyon gyors és látványos fordulókra képes, igazán alacsony magasság mellett.

Dányádi Miklós és fia, Balázs, hosszú évek óta dolgoznak a Kamov Ka-26-ossal a mezőgazdaságban, mely mindig az aktuális évszaknak megfelelő feladatok ellátásában nyújt hathatós segítséget számukra. Mint ahogyan bármely jármű esetében, úgy egy helikopternél is fontos, hogy indulás előtt átnézzék. Így minden munkanap úgy kezdődik, hogy alaposan átvizsgálják többek között a motort, a rotorokat és az olajszintet is – mondták el az Aeropark Budapest videójában.

Ez a gép 1973-ban készült, és a 90-es években még az Aeroflot utasszállító gépe volt. Ez a típus azért praktikus, mert többféle kivitelben is előfordul. Ha hátulra egy doboz szerű kabint tesznek fel, akkor akár 6 embert is lehet fuvarozni vele. Fel lehet rá szerelni permetezőtartályt, amelyhez van egy szórócső is, kifejezetten a híg növényvédőkhöz, de van hozzá egy granulátumot kijuttató tartály is, és létezik teherplatós és kabinos változatban is. A kabinos változatból mentőhelikopter is működik, míg egy másik kivitelnél a kabin padlóján van egy ajtó, ahová fel lehet szerelni egy csörlőt, így akár arra is alkalmas, hogy személyeket mentsen ki és hozzon fel a tengerből.

A kukacbombázó nagyban segíti a permetezési és a gyomirtási munkálatokat. Fotó: 123rf.com

A munka egy szitakötővel

A hengerfejnek minimum 120 fokosnak, az olajnak minimum 30 fokosnak kell lennie, és már indulhat is a munka. Dányádi Miklós 1977 óta dolgozik az ágazatban, munkája során mégsem hagyatkozik sok évtizedes rutinjára. Minden egyes feladatot óriási körültekintéssel végez, hiszen minden parcella más és más, így különböző a környezet, tele veszélyt jelentő terepakadályokkal. A gyümölcsösben akár 5 méter magas fák és villanyvezetékek is nehezítik a munkáját és bár a GPS segíti a pontos permetezésben, és a lerepült nyomvonal mellett a kezelt sávokat is megmutatja, a biztonságot mégsem bízhatja rá, vagy a sokszor előre kézhez kapott térképre. A munka előtt mindig körbejárják a munkaterületet, vagy a földön, vagy a helikopterrel, hogy lássák a különféle drótokat és egyéb akadályokat. Mindig azzal a területtel kezdik a munkát, amelyen nincsenek vezetékek, hogy munka közben megfigyelhessék a leágazásokat és hogy mire kell majd az adott terület felett figyelniük.

Fontos a helyes sebesség megválasztása is. Egy gyümölcsös permetezése 40 és 60 km/óra, míg egy szántóföldé 80 és 90 km/óra sebességgel zajlik. A repülési magasság a fák felett 3-4 méterrel van. Nagyon fontos, hogy figyelembe kell venni a szelet és az időjárási tényezőket is a permetezés során.

Egy kis permetezőhelikopter-történelem

A helikopter fejlesztése a 60-as években kezdődött. 1951-ben merült fel először az igény az új, polgári célú, mezőgazdaságban is jól használható helikopterek tervezésére és megépítésére. Az első Kamos Ka-26 1965-ben szállt fel. A helikopternek 2750 a maximális fordulatszáma, és ott 325 lóerő leadására képes. A motor elején helyezkedik el a hengersor. Itt van egy motorreduktor, aminek az elején van egy hűtő ventillátor, melynek jellegzetes, visító hangja van. A rotor fordulata percenként 360. A Kamos Ka-26-ot 15 országban használják mind a mai napig, és körülbelül 800 példány létezik belőle.

A hazai mezőgazdaságban az óriási táblák permetezését ellátó helikopterek a hatvanas években kezdtek el megjelenni. Dányádi Miklóst a nyíregyházi főiskolán képezték ki mezőgazdasági pilótának. Egy évig gyakorló pilóta volt, amikor is működő csapatokkal repülte végig a szezont, majd Csákváron repülhetett először önállóan. Ezekben az években akár 47000 hektárt is végigrepült egy szezon alatt. A főbb feladata a műtrágyaszórás és a gabona gyomirtása, de Etyeken a szőlőgazdaságban is permetezett, 600 hektár szőlőt.

A helikopter üres tömege 2 tonna, maximális felszálló tömege 3,2 tonna. A rotor átmérője 13 méter, és 120-140 km/órával tud a leggazdaságosabban repülni. A repülés nagyon kényelmes vele, mert nem túl érzékeny a kormánya, és ráadásul még tarlón, és poros körülmények között is nagyon jól tud repülni.

Ilyen egy helikopterpilóta élete

A helikopterezés nem a lusták munkája. Kora hajnalban és késő este dolgoznak a leginkább, hiszen a permetezés során nagyon szigorú előírásokat kell figyelembe venni és betartani. Mindössze 24 Celsius-fokig szabad permetezni, ennél melegebb levegő esetén nem érdemes, mert a permetcseppből a víz elpárolog, és csak a hatóanyag marad, amely már nem oda hullik, ahová az eredetileg tervezve volt, így nem hatékony, sőt, idegen területen még kárt is okozhat.

Kamov Ka-26 helikopter. Fotó: 123rf.com

Dányádi Balázs számára nem volt kérdés a pályaválasztás. Rengeteg élményt és tapasztalatot szerzett édesapja mellett már gyermekként. Az összes nyári szünetet mezőgazdasági repüléssel töltötte, így hamar tudta, mit is szeretne csinálni nagy korában.

Pedig a munkája közel sem veszélytelen. Ezért a pilótáknak a vészhelyzetet is gyakorolni kell, amikor például hirtelen csökken, vagy megszűnik a motor teljesítménye, és a helikopter autórotálásba kezd. Ilyenkor a magasság koptatása közben figyelni kell a 100 km/órás sebesség megtartására. Ahogy a helikopter földközelbe ér, le kell lassítani. Meg kell emelni a jármű orrát és a sebességet a magasságvesztéssel összhangban kell koptatni. Kulcsfontosságú a megfelelő időzítés a biztonságos földet érés érdekében. Ekkor kis magasságon ugyanakkora sebességet kell tartani, mint amilyen magasan a gép van, vagyis például 30 méteres magasságon 30 km/órás sebességgel szabad repülni.

A gyors leszállás is nagyon fontos, hiszen az idő pénz, és a legnagyobb hatékonyságra kell törekedni. Így a földön dolgozóknak nagyon gyorsan újra kell tölteniük a tartályt, ami általában 1 percet vesz igénybe.  Amint a töltőcsövet lecsatlakoztatták, a helikopter indulhat is az újabb körre.

A Kamov Ka-26 igényli és meg is hálálja a karbantartást. Soha nem teletöltött üzemanyag- és vegyszertartállyal repülnek vele, hogy kíméljék. Bár a vegyszertartály 820 literes, 600 literrel repülnek, és a betöltött üzemanyag is kevesebb a maximumnál.

Semmi sem automatizált, minden manuálisan működik, így sok mindenre kell odafigyelni. Apa és fia egymást váltva repül és végzi a földi feladatokat. Aki épp lent van, az figyeli a másikat repülés közben, hogy lássák és hallják, van-e bármilyen rendellenesség. Sajnos az alkatrész utánpótlás egyre nehezebb, főleg a rotorlapátok tekintetében. Ezeknek naptári lejárati ideje van, mely az általuk használt helikopter esetében egy év múlva fog lejárni. A rotorlapátok üvegszálas műanyagból készülnek, és 30 évig használhatóak.

Sajnos az utolsó helikopter gyártásakor leálltak a rotorlapát gyártással is, így nagyon nehéz beszerezni azt a pár darabot, ami még megtalálható a piacon. Folyamatban van egy hosszabbítási kérelem, melynek a feltétele egy nagyon alapos anyagvizsgálat, melyet a gyár hajt végre. Remélhetőleg a vizsgálat sikeres lesz, hiszen a pilóta utánpótlás már megvan. Balázs 13 éves fia, Marci is aktívan érdeklődik a repülés iránt, így a családban már a harmadik generáció készül rá, hogy egy csodás, motoros szitakötővel segítse a mezőgazdasági munkákat.