Ma már egyre gyakoribb, mondhatni, megszokott híranyag egy-egy új szántóföldi robot megjelenése, egy újabb típus fejlesztése. Azonban a piaci igények és a technikai evolúció hozta magával, hogy újabb és újabb kihívásokkal kell szembesülni mind az esetleges felhasználóknak, de legfőképpen a fejlesztőknek és gyártóknak.

Tudjuk, annak idején, az első gőzüzemű vagy robbanómotoros mezőgazdasági gépek, traktorok idejében szintén sok-sok, mára feledésbe merült problémával kellett megküzdeni. Ma ugyanezt éljük meg, csak az agrárrobotika szintjén.

A tervektől a munkavégzésig

Egy új szántóföldi robot tervezése papíron jól nézhet ki, és laboratóriumi körülmények között vagy bizonyos valós körülmények között még működhet is. Azonban ha megváltoznak a működési körülmények, könnyen gondok adódhatnak.

Ontarióban egy autonóm munkacsoport, amely mezőgazdasági vállalkozásokból, gazdálkodókból, robotikai cégekből, mezőgazdasági tanácsadó szakértőkből, egyetemi kutatókból és más szakterületek képviselőiből áll, számos szántóföldi robotot tesztelt. A cél kettős: meghatározni, hogy milyen hardver- és szoftveralkalmazásokra van szükség ahhoz, hogy az egyes gépek jól teljesítsenek az eltérő ontariói körülmények között és milyen logisztikai kihívásokat kell leküzdeni a gyakorlati működéshez.


A Haggerty Creek Ltd., a munkacsoport kezdeményezését vezető ontariói agrárvállalkozás és robotberendezések kereskedője 2022. július közepén több helyszínen tartott bemutatót. Több gép pozitív eredményeit és még megoldásra váró hiányosságait gyűjtötték össze

Naïo Oz

Gyártó és jellemzők: A francia Naïo Technologies által tervezett Naïo Oz egy kisméretű gép, amely jelenleg talajművelő robotként szolgál, és a mellékelt képen kukoricasorok közötti munka után látható. Chuck Baresich, a Haggerty Creek vezérigazgatója és a teljes robotikai kutatási projekt egyik vezetője szerint a gép egyszerre hasznos és alkalmazkodó. A gép erősségei valóban attól függnek, hogy a kezelő, a gazda mennyire kreatívan tudja a gépet különböző munkaeszközökkel kiegészíteni.

Kihívások: Egy ilyen kis robot elég lassan mozog. A változó talajtípusok (különösen a nehéz talajok) szintén problémát jelenthetnek a hozzá kapcsolt talajművelő eszközök számára. A nagy mennyiségű maradékanyagban és a túlzottan nedves talajon való mozgékonyság problémát jelent. Ez utóbbi a délnyugat-ontariói nyarak nedves, harmatos kora reggeli és késő esti óráiban még súlyosbodik, ami azt jelenti, hogy a munkaidő korlátozott lehet. A kukoricaszárak az optikai érzékelők számára embernek is tűnhetnek, így a műveletek kényszerleállítással járó feladatot jelentenek.

A Kecske (Nexus)

Gyártó és jellemzők: Ahogy a neve is mutatja, a québeci székhelyű Nexus Robotics The Goat robotját "legeltetésre" tervezték. A mechanikus gyomirtó robot elektromos-hibrid hajtással működik, a gyomosodás mértékétől és a terület méretétől függően 24/7 műszakban is képes különböző sebességgel dolgozni. Három független gyomirtó karját a robot fő gépterében lévő kamerák irányítják.

Kihívások: A bemutató résztvevői és az előadók egyaránt úgy vélték, hogy a helyszíni modell – amely egyike a Kanadában tesztelés alatt álló hat modellnek – meglehetősen nyers megjelenésű. De ahogy Baresich leírja, a gép még mindig egy korai prototípus, amely még rengeteg finomítást igényel. Nagyon lassan mozgott, különösen a gyomos bemutatóparcellán.

A karok nem mindig hatékonyak a gyomtalanításban, a hibrid hajtáslánc generátora meglehetősen hangos, ami idegesítő és felesleges. Az a tény, hogy az egész műveletet a cég kezelői irányítják a montreali központban, sok termelő számára akadályt jelenthet.

RoamIO HC

Gyártó és jellemzők: A RoamIO-HCW egy korábbi, kisebb, golfpályákra összpontosító RoamIO gép mintájára készült. A Korechi Innovations Inc. tervezte és gyártja, a Haggerty AgRobotics pedig az első ügyfél, és felbecsülhetetlen értékű tervezési inputokat adott hozzá. Az ontariói vállalat Baresichcsel és kollégáival együtt dolgozott egy olyan autonóm egység kifejlesztésén, amely számos feladatot képes elvégezni. Pontosabban egy olyan autonóm alvázat fejlesztettek ki, amely a Naïo Ozhoz hasonlóan különböző munkaeszközökkel szerelhető fel.

A bemutatórendezvényen Woody Van Arkel helyi gabonatermesztő és aktív takarónövény-termesztő megmutatta, hogyan használja a RoamIO-HCW-t a vetősorok közötti évelő növénytakaró kaszálására (a képen látható gépen a fűnyírófedél felemelve van). Baresich és Van Arkel is lelkesedésüket fejezték ki a teljesítmény és az egyéb feladatok elvégzésének lehetősége miatt.

Kihívások: A bemutatómodell befejezetlennek tűnik, mert valóban az. Baresich szerint eddig kevés időt fordítottak arra, hogy a gép "szépen nézzen ki", a csapat inkább a funkcionalitásra helyezte a hangsúlyt. A RoamIO-HCW általában a legnagyobb figyelmet kapta, és jelenleg az egyik legpraktikusabb robotnak számít

A Korechi Innovations második videója azonban már a RoamIO-HCW kész változatát mutatja be.

Logisztika, költségek és finomítás

A munkacsoport számos más robotot is tesztel, bár a földrajzi korlátok és a részt vevő gazdák termelési igényei megakadályozták ezek bemutatását a cikkben szereplő rendezvényen.

Összességében Baresich és az autonóm munkacsoport tagjai hangsúlyozták, hogy céljuk nem egyszerűen az, hogy rávilágítsanak a különböző autonóm berendezések tervezésének hibáira. Az elképzelés az, hogy megtalálják a jelenlegi korlátokat és megoldást találjanak azokra, kiküszöbölve a még meglévő hiányosságokat. Be kell bizonyítani, hogy a gépek képesek működni az ontariói környezetben, és az autonóm berendezésekbe való befektetés a jövőben több gazdálkodó számára is életképes megoldás, lehetőség lesz.

"Mindig is érdekelt, hogy megpróbáljam javítani a termelési rendszereket. Hogyan alkalmazhatjuk és fejleszthetjük ezt a technológiát? Akár hiszik, akár nem, ez a technológia nem működik rögtön a dobozból" – mondja Baresich, hozzátéve, hogy a nagy területű növénytermesztés (különösen a gabonatermesztés) az automatizálás utolsó területe, mert ez a legnagyobb kihívás. Továbbá szükség lesz egy robotflottára, mert egy robot nem tud mindent elvégezni.

A logisztikai megfontolások és korlátozások is az egész beszélgetés alapját képezték. Egy autonóm robotot például valahol fel kell tölteni. Jó, ha azt mondom, hogy lesz egy gépem, amely naponta 10 hektárt tud megművelni, de ha ezt egy 100 hektáros mezőre küldjük, amely 10 mérföldre van a farmtól és nincsenek épületek a közelben, hogyan lehet majd feltölteni a robotokat?

A jelen valóság az, hogy fel kell rakni egy pótkocsira, hogy minden este hazavigyük feltölteni és másnap reggel visszahozzuk. Ez az, ami soha nem fog megtörténni! A gazdák eléggé elfoglaltak, ez egyáltalán nem reális elvárás... Meg kell oldanunk a logisztikát is. Hogyan tölthetők fel? Hogyan tudjuk üzemeltetni folyamatosan? Milyen hibák fordulnak elő?

Ezek teljesen jogos és reális kérdések.

Forrás: www.futurefarming.com