Első ránézésre egyszerűnek tűnik, de a csavarok és anyák szerelésének is van néhány apró fortélya, amit ha betartasz, megkönnyíted az életedet.
A csavarok sűrűn alkalmazott kötőelemek. A műszaki irodalom szerint roncsolás nélkül oldható kötést biztosítanak két alkatrész között. Ez általában igaz is, azonban az idő múlásával az oldhatóság sok esetben csökkenhet.
Mindannyian találkoztunk már „berohadt” csavarokkal, amelyek hosszabb-rövidebb ideig megkeserítették az életünket. Nemcsak az időt húzzák, hanem komoly fejtörést is okoznak azoknak, akik meg akarnak szabadulni tőlük. Még rosszabb a helyzet, ha a csavar „beszakad”. A törés legtöbbször a menetes furat kezdeténél, az alkatrész külső síkjában fog bekövetkezni. Ennek az az oka, hogy a menetes kialakítás feszültséggyűjtő pontként viselkedik, és általában a terhelés ebben a síkban a legnagyobb.
Mit kell tenned, hogy elkerüld ezeket a problémákat?
Általános vélekedés, hogy a csavarokat „jól meg kell húzni”. Valóban a csavarokat jól kell meghúzni, de ez nem azt jelenti, hogy „nagyon” vagy „amennyire csak bírod”. A csavarokat mindig a kezelési vagy szerelési utasításban meghatározott nyomatékkal kell meghúzni. Ha így jársz el, máris sok bajtól kímélted meg magadat.
Szereléskor nagyon ügyelj a tisztaságra. A szennyezett vagy rozsdás menetek már a behajtás során is komoly ellenállást képesek kifejteni, ami torzítja a meghúzási nyomaték értékét. Az így összeszerelt kötések biztos, hogy nem fognak megfelelően zárni. Ha van rá mód, egyszerű csavaroknál mindenképpen használj kenőanyagot a szerelés során. Ezzel megkönnyíted a munkádat, és óvod a kötőelemet is a rongálódástól.
A csavarokat mindig a kezelési vagy szerelési utasításban meghatározott nyomatékkal kell meghúzni – fotó: Pixabay
Meghúzási nyomaték fontossága
Képzeld el a csavart úgy, mint egy rugót! Amikor meghúzod, megfeszíted és megnyúlik. Ha ezután megkapja a terhelést, még jobban megnyúlik. Minél nagyobb a terhelés, annál jobban nyúlik. De ez véges, egyszercsak eléri a határt, és deformálódik vagy eltörik. Ha a szerelés közben jobban megfeszíted, mint kellene, már kisebb terhelés hatására is sérülhet a kötőelem. Ezért fontos a meghúzási nyomaték maximális mértéke. Ha túlságosan meghúzod a csavart, akkor az üzemi terhelést már nem biztos hogy elviseli. Elszakad.
Ha túl van húzva a csavar
Több esetben láttam már, hogy gépek kerékcsavarjait nem túl szakszerűen húzzák meg. Az esemény általában úgy szokott kinézni, hogy a kisebbik ember ráteszi a csavarfejre a kerékkulcsot, aztán előkerül a nagyobbik kezelő egy jó hosszú csővel. A csövet ráhúzzák a kerékkulcsra, és a nagyobb ember rácsimpaszkodik a végére. A „biztonság kedvéért” ilyenkor még hívják a legnehezebb kollégát, aki szintén belekapaszkodik a cső végébe. Mert jól meg kell húzni, nehogy fellazuljon! Ezzel az eljárással gyorsan tönkretehető a csavar, a menetes furat, a keréktárcsa, és azonnal túlterhelhető a csavarkötés.
Mindenképpen ajánlom egy megfelelő nyomatékkulcs beszerzését és a kezelési utasításból az előírt meghúzási nyomaték ellesését. Így lehet biztonságosan rögzíteni csavarokkal.
Ha laza a csavar
Ha a csavar nincs eléggé meghúzva, akkor az igénybevétel hatására kilazulhat. A csavarkötés fellazulását okozhatja még az is, ha az egymáshoz rögzített alkatrészek az összeszorító erő hatására tömörödnek, zömülnek, vagy a szerelés közben közéjük került kenőanyag vagy szennyeződés távozik az alkatrészek közül. Általában ezért van szükség a kerékcsavarok ellenőrzésére, a gép kerekeinek szerelését követő 8-10 üzemóra elteltével.
A csavarkötés fellazulását okozhatja az is, ha az igénybevételnek nem megfelelő anyagminőséggel rendelkező kötőelemet használsz. Ekkor ugyanis a terhelés hatására a csavar anyaga deformálódik. El nem szakad, de megnyúlik, mint a kerítésdrót.
A nyírócsavarok különleges feladata
A nyírócsavarok biztonsági feladatot látnak el a gépeinken. Az a dolguk, hogy az értékesebb alkatrészeket megvédjék a rongálódástól. Ezért különösen ügyelni kell az anyagminőségre és szereléskor a meghúzási nyomatékra. A nyírócsavart túlfeszítve a teherviselő képessége csökken. Biztosan vágtál már le ágat fáról vagy bokorról. Tapasztaltad te is, hogy ha oldalirányba megfeszíted az ágat, akkor az ollóval könnyebb elvágni. Azért van ez így, mert az igénybevételek összeadódnak. Pontosan így működnek a csavarkötések is. Alapterhelés, amikor meghúzod. Ehhez hozzáadódik az üzemszerű terhelés. Amikor a kettő összege eléri a szilárdsági határt, a csavar elszakad vagy elnyíródik.
Hogyan maradhat oldható a kötés?
Ahhoz, hogy az oldható kötés valóban roncsolás nélkül oldható maradjon, a szerelés során alkalmazz valamilyen segédanyagot. Legegyszerűbb esetben ez lehet valamilyen zsír vagy olaj. Érdemes használnod ezeket a sűrűbben szerelt csavarok esetében. Ha olyan javításra kerül sor, ami nem tartozik a mindennapos szerelési műveletek közé, szerelés előtt érdemes a menetes részeket valamilyen speciális szerelőpasztával bevonni. Ahol pedig a csavarkötés nagy hőterhelésnek is ki van téve, amilyen pl. a motorok kipufogó csonkja, ott mindenképpen az ahhoz javasolt, hőálló korróziógátló szerelőpasztát használd!
A hőtágulás ellensúlyozása érdekében hosszan kinyúló csavar a kipufogócsonknál – fotó: Fecsó Gábor
A csavarkötések rögzítése
A kötések fellazulásának megelőzésére sok módszer terjedt el. A legtöbbet használt az önzáró anya, amelynek két kiviteli formája is elérhető. Egyik a műanyag betéttel ellátott, amely olcsóbb, de szakszerűen csak egyszer használható fel, mert a betét roncsolódik. A másik a roppantott kivitel, amely az anya egy szegmensének az eltorzításával éri el az önzáró kivitelt. Ennél a kialakításnál előfordulhat, hogy a szerelésnél sérül a menet az orsón, ezért mindig vizsgáld meg, hogy szükséges-e cserélni.
A csavarok kilazulását meg lehet gátolni speciális fogazott peremes fej kialakítással vagy különböző alátétek alkalmazásával. Ezek a fogazott és rugós alátétek, amelyek az alkatrész és a csavarfej között megfeszítve, éles sarokkialakítással az elfordulást képesek meggátolni. Ahol az előírt meghúzási nyomaték mértéke nem biztosítja a menet önzáró képességét, ott alakzáró biztosítást szokás alkalmazni. Jellemzően ilyenek a futóművek és más csapágyazások. Az elfordulást, vagyis a fellazulást meggátolhatja biztosító lemez a hornyos anya esetén vagy sasszeg a tengely furatán és koronás anyán átfűzve.
Menetes kötőelemek rögzítésének módjai – fotó: Fecsó Gábor
Menetes kötések rögzítésére alkalmazható még a ragasztás is. Ha ilyen anyagot használsz, a felületeket mindig tisztítsd meg! A menetrögzítő (mint általában a ragasztók) hatástalan poros, zsíros felületek esetén. Ha ilyen kötéseket oldanod kell, akkor pedig melegítsd meg az alkatrészeket. A menetrögzítők 100-120 °C hőmérsékleten általában kioldanak.
Csőcsavarzatok és tömítő alátétek
Ha szivárgást észlelsz, érdemes megpróbálni meghúzni a kötést. De mindenképpen ellenőrizd a tömítő alkatrész épségét! A csőkötésekhez alkalmazott menetes alkatrészeket annyira kell meghúzni, hogy a fellazulást elkerüljed. A szivárgást nem a menet, hanem a tömítő anyag fogja meggátolni, ami lehet o-gyűrű, roppantó-gyűrű.
Amikor nem a meghúzási nyomaték a hibás, hanem a tömítés – fotó: Fecsó Gábor
Irányadó meghúzási nyomatékok
Ha nem áll rendelkezésre műszaki dokumentáció, akkor az általános szerelési elvek szerint lehet eljárnod. A villáskulcsoknak nemcsak a villamérete különbözik egymástól, hanem a száruk hossza is. Ennek a kialakításnak egyik oka az, hogy normál kézi erővel használva korlátozzák a meghúzási nyomatékot. Tehát amikor a 13-as kulccsal dolgozol, nem szükséges megtoldanod semmilyen eszközzel. Lentebb pedig találsz egy táblázatot, amit általános esetben irányadónak tekinthetsz.
Normál menetemelkedésű metrikus csavarok anyagminőségtől és mérettől függő, általános meghúzási nyomatéka.
Beszakadt csavaroktól mentes szerelést kívánok!
