A disznósajt legalább annyira megosztó étel, mint a pacal, a külföldiek pedig elképzelni sem tudják, hogyan lehet jóízűen megenni. Honnan származik ez a hústermék, hagyományosan milyen összetevőkből és milyen eljárással készül?

A disznósajt eredete

A disznósajt valószínűleg az 1600-as években német nyelvterületről került Magyarországra, az elődje pedig egy gömböc nevű étel volt: kásás, véres töltelékekkel töltött disznógyomor. Az 1695. évi kolozsvári szakácskönyv már rongyba töltött „disznó főbül való sajtként" hivatkozott rá. A magyar középosztály csak az 1870-es években kezdte felfedezni, a paraszti disznóöléseken pedig 1880 és 1960 között terjedt el.

Romlandósága miatt a disznóvágást követően gyorsan el kellett fogyasztani.

Magyarországon szinte mindenki ismeri ezt az ételt, azonban a vélemények nagyon megoszlanak róla: van, aki nagyon szereti, mások pedig el sem tudják képzelni, hogyan lehet megenni.

„Sokan gondolhatjuk, hogy a disznósajt tipikus magyar étel, de tudni kell, hogy más európai országokban is készülnek hasonló termékek. Bár kétségtelen, hogy talán nálunk a legkedveltebb" – mondta Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök a divany.hu-nak.


Hogyan készül a disznósajt?

Az élelmiszermérnök elmondása szerint a Magyar Élelmiszerkönyv a disznósajtot a kézműves hőkezelt termékek kategóriájába sorolja. „Alapanyaga a fejhús (pofahús, fül, porcok, bőr stb.), melyet abalében főznek meg, majd kicsontozva nagyobb darabokra aprítanak. Ezt jellemzően belsőségekkel dúsítják (pl. szív, vese, tüdő), és fokhagymával, fűszerpaprikával, borssal fűszerezik, de akár kakukkfű és szerecsendió is kerülhet bele." Az eredeti disznósajtot ezután gyomorba, esetleg bélbe töltik, ma azonban már műbélbe töltött változatok is kaphatók.

disznósajt

Magyarországon szinte mindenki ismeri ezt az ételt, azonban a vélemények nagyon megoszlanak róla – fotó: Shutterstock

A következő lépésben a bélbe töltött disznósajtot újra megfőzik abalében, majd sík felületre rakva lesúlyozzák. Kihűlése után így nyeri el jellegzetes alakját. Kocsonyás formája a főzés közben kioldódó kollagénnek köszönhető; az a folyamat játszódik le, ami a kocsonya készítésekor is.

Mivel a termék könnyen romlik, fontos, hogy 4 Celsius-fok alatti hőmérsékleten tároljuk.