Magyarországon az internethasználat a vállalkozások körében a napi munka elengedhetetlen részét képezi. Alapvetően a munka széles sávon folyik, hiszen helyhez kötött gyors kapcsolatot a munkahelyek 91%-a, széles sávú mobilkapcsolatot pedig több mint 70%-a használt. Ez a gyors ütemű fejlődés egyébként nemcsak a cégekre, hanem a háztartásokra is igaz, hiszen 2017-ben már közel 80%-uk rendelkezett interneteléréssel, és ez az érték még mindig növekszik. (KSH: Infokommunikációs infrastruktúra, 2003-2017)
A helyüket kevésbé a hordozható számítógépek, inkább a táblagépek és a zsebben is elférő okostelefonok veszik át, amelyek tavaly már 24%-os, illetve 77%-os arányt képviseltek a kutatásban részt vevők körében. Ezzel újabb jelentős, 8 százalékpontos erősödést mértünk az okostelefon-használatban. Adataink alapján 2017 volt az első év, amikor az okostelefonok használata megelőzte az asztali gépekét. A hordozható számítógépek használatának aránya 2015 óta stabil 60-62%-os, míg a táblagépek elterjedtsége két éve változatlanul 24%-os.
A folyamatok megértéséhez, a trendek felvázolásához ma már nem elegendő egyszerűen idősebbekről és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is.
Az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok döntéshozóinak körében végzett legutóbbi felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50-69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generáció (36%) tagja. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció.
A döntés-előkészítés során más eszközöket használ és eltérő csatornákat részesít előnyben a három különböző generáció. Talán nem meglepő, hogy a fiatalabbak nagyobb arányban vesznek igénybe mobil infokommunikációs eszközöket, mint az idősebbek. Amíg az Y generációs döntéshozók 93%-a az okostelefont preferálja, addig az X generáció esetében ez az arány 81%, a Baby Boomereknél pedig 64%. Hasonló trend figyelhető meg a hordozható számítógépek és táblagépek használatában is, viszont asztali számítógépen az idősebb generációk képviselői dolgoznak nagyobb arányban.
Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.
A kutatás 81-86%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó, valamint 12-14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el.
A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.
Az országos felmérésnek 2018-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége). Új partnerünk a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E három szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, az AGRISK, az AGROFIL, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a YARA is támogatja a kezdeményezést.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető az alábbi linkről.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
www.agrostratega.blog.hu
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.png)
