A svéd nehézipar és gépgyártás megteremtése

Johan Theofron Munktell (1805-1887) tanulmányainak jelentős részét Angliában folytatta, és olyan személyekkel találkozott, mint például John Ericsson svéd mérnök vagy például George és Robert Stephenson. Hazatérése után nem kisebb feladat várt rá, mint a Carl Gustav Stads fegyvergyár modernizálása, ahol később nemcsak fegyverek, hanem egyre nagyobb számban különböző szerszámgépek, őrlőberendezések, cséplőgépek stb. is készültek.

Már idős volt, mire vállalkozásából Svédország legnagyobb gépgyára lett, és 1879-ben átadta a cégvezetést unokaöccsének.

A Munktell cég 1913-ban készítette el első mezőgazdasági traktorját. A cég székhelye a Stockholmtól 120 km-re lévő Eskilstuna városában volt, ami ma a VCE (Volvo Construction Equipment) gyártóbázisa és oktatóközpontja.

A Bolinderst 1844-ben alapították Stockholmban, Jean Bolinder (1813-1899) és Carl Gerhard Bolinder (1818-1892) testvérpár J. & C.G. Bolinders Mekaniska Verkstad néven, de 1873-tól már részvénytársaság lett.

Jean Bolinder volt az ügyvezető igazgató, testvérével, Carl Gerhard Bolinderrel együtt vezette az üzemet, aki üzemvezető lett. Gőzgépeket, fa- és papíripari gépeket gyártottak, és 1893-ban már bemutattak egy petróleumüzemű, négyütemű, egy fekvőhengeres motort is.

traktor

Munktell traktor 1913-ból

Bolinder-Munktell AB

Erik August Bolinder 1888-ban lett a Bolinders vezérigazgatója, és 1930-ban bekövetkezett haláláig a menedzsmentben maradt. Erik August Bolinder vezetésével a Bolinders Svédország egyik meghatározó vállalata lett. Exportvállalattá fejlődött, és a hajómotorok és könnyűolajmotorok is meghatározó profillá váltak.

A cégnév 1932-ben Bolinder-Munktell AB-re változott és maradt egészen 1973-ig, amikor a Volvo megvásárolta a céget, majd 1985-ig Volvo BM AB néven működött.

Az első nagy változás hátterében az állt, hogy 1932-1933 között a J. & C.G. Bolinders Mekaniska Verkstads AB-ből az egyik részleg kivált, a kallhälli üzem független lett a stockholmi központtól, és Bolinders Fabriks AB-nek nevezték át. Ugyanakkor a Bolinder mérnöki részlegét az eskilstunai Munktells Mekaniska Verkstaddal egyesítették, létrehozva a Bolinder-Munktell AB-t. A cégnevekben később erre utalt a BM rövidítés.

A vállalat másik fele Bolinders Fabriks AB néven folytatta működését 1956-ig, amikor felvásárolta az AB Svenska Maskinverken (kb. Svédországi Gépgyárak Rt.), gyártmányaik pedig tűzhelyek, hűtőszekrények és fémedények lettek.

Valmet

A finn nehézipar is egészen a 18. század végéig vezethető vissza, bár a történelem során a mai Finnország egésze tartozott a Svéd Királysághoz, majd az Orosz Birodalomhoz, illetve 1917 decemberétől a Szovjetunióval harcoltak függetlenségükért.

A II. világháborút követően újraindult az élet, 1946-ban megalapították a Valtion Metallitehtaat-t (Állami Fémművek), ahol már akkor 6200 dolgozó volt. A vállalat neve 1951-ben változott Valmet Oyra, és a papírgyári gépek, repülőgép és lövegek részegységeinek gyártása mellett megkezdték a mezőgazdasági traktorok kifejlesztését, a drága import kiváltása céljából. Az első traktor már 1952-re elkészült, a Valmet 20-as, 1,4 literes, 4 hengeres, 20 lóerős motorral.

Valmet 20, az első teljesen finn traktor

Svédből finn, Volvóból Valmet

A Volvo BM 1973 és 1988 között építőipari gépekkel alapozta világszerte hírnevét, de 1982-ig nemcsak mezőgazdasági traktorokat, hanem erdészeti gépeket is gyártott.

A Volvo BM 1988-ban egyesült az amerikai Clark Equipmenttel és a Michigannel, és VME-csoport néven működtek tovább. A traktorgyártást a finn Valmetnek adták el 1982-ben, bár az elnevezés Volvo BM Valmet lett, amelyet ma Valtraként ismerünk.

Volvo BM Valmet 605 (1983-1984)

1994-től már a nehéztehergépkocsikról, katonai járművekről és járműipari fődarabjairól (motorok és tengelyek) neves Sisu Oyjal egyesült a Valmet, erősítve a hazai ipart, márkaimidzset, és biztosítva a traktorgyár függetlenségét a külföldiektől. Ekkor a traktorok Sisu Valmet néven kerültek forgalomba.

valmet

Valmet 565 még Sisu-logóval is

1994-ben a Sisu Diesel Oy motorgyártó részleget leválasztják a traktorgyártó Sisu Traktorit Oytól, majd 2008-ban csatlakoznak a Sisu Powerrel együtt az 1990-ben alapított AGCO csoporthoz, a traktorok pedig a VALTRA Valmet nevet kapták. 2000-től a traktorok neve VALTRA.

Volvo

Volvo BM Valmet 650 (1984-1989)