Kíváncsi vagy, mitől hullanak szét a csapágyak, és hogy mit tehetsz ellene?

Kellemetlen, pedig sűrűn előfordul, hogy a csapágy meghibásodik a szezon kellős közepén. A mezőgazdasági gépeink sokkal mostohább körülmények között dolgoznak, mint sok más ágazatban használt gép. A por, a sár, a meleg olyan körülményeket teremtenek, amelyek igénybe veszik a gép összes „porcikáját”, nem kímélve a csapágyazásokat sem. Szerencsés esetben a kezelő észreveszi a hibát, mielőtt a csapágyon kívül más kapcsolódó alkatrészek is tönkremennének.

A csapágyazások felépítése

Az önjáró és vontatott munkagépek esetén a gépgyártók sok helyen alkalmaznak egyszerű gördülőcsapágyas támasztásokat. Ezeknek a szerkezeti felépítése lehetővé teszi, hogy a kapcsolódó alkatrészek kialakítása se legyen bonyolult. Így a gép gyártása is kevésbé lesz költséges. A szóban forgó csapágyazások mind zsírkenésűek, pont az egyszerű szerkezeti kialakítás miatt. Egyre jellemzőbb megoldás, hogy a gyártó nem biztosít utólagos kenési lehetőséget, a csapágy „élettartamra” szóló kenőanyag-mennyiséggel van ellátva.

Tudnod kell, hogy a gördülőcsapágyak kiválasztásának alapja az élettartam. Adott csapágyazás esetében az élettartamot a terhelés és a fordulatszám fogja meghatározni. Ebből következik, hogy

a csapágyak egy része a gép élete során biztosan meg fog hibásodni!

A csapágyak meghibásodása is általában egy folyamat, tehát ha sikerül a kezdeti fázisban „elcsípni”, akkor a berendezés komolyabb károsodása nélkül, viszonylag alacsony költséggel megoldható a javítás.

Ha idejében csípjük el a problémát, még javítható a meghibásodot csapágy – fotó: Agroinform.hu

Honnan tudható, hogy a csapágy már nem működik megfelelően?

A meghibásodás gyakran felismerhető a szokatlan zaj, vagy az egyenetlen futás alapján. Ez azonban mégsem olyan egyszerű, mert a gépeink zajosak, és munka közben a kezelő sem tartózkodik a csapágy közelében. Sokszor, mire észreveszi a hibát, már nem csak a csapágy, hanem a környezetében lévő alkatrészek is sérültek. Ezért érdemes a munkavégzés során többször is, de műszak végén mindenképpen körüljárni a gépet, és megfigyelni a működését.

A kezdődő meghibásodást jelezheti még az üzemi hőmérséklet növekedése is. Ha van összehasonlítási alapod (azaz megméred a jól működő csapágy hőmérsékletét), akkor egy egyszerű infra-hőmérővel már felderíthető a csapágy elhasználódása, kezdődő fáradása.

Hiányzó porvédelem, törött golyókosár – fotó: Agroinform.hu/ Fecsó Gábor

A könnyebben hozzáférhető csapágyazások javítását sok esetben a gépkezelő végzi el. A cseréhez sokszor még a műhelybe, vagy a telephelyre sem kerül a gép, a műveletet megoldja a személyzet a tábla szélén. Előfordul, hogy lehetőség sem adódik műhelybe vinni a gépet, mert a csapágyazás meghibásodása mozgásképtelenné teszi a szerkezetet.

Azért, hogy a hibás csapágy cseréjével az üzemeltető hosszú időre megoldja a problémát, érdemes megvizsgálni és átgondolni az üzemi körülményeket. Ha sikerül megtalálni, és megszüntetni a csapágy meghibásodás fő okát, akkor a javítás utáni élettartama elérheti a megkívánt értéket.

A csapágyak meghibásodásának jellemző okai

A tervezett élettartam közelében létrejövő kifáradás

Ez a természetes elhasználódás. A csapágy gyártója minden termékére megadja a jellemző élettartam adatokat a terhelésnek, a fordulatszámnak és a kenési jellemzőknek a függvényében. A gépgyártók ennek alapján tervezik a gépeik csapágyazását.

Kenési elégtelenség

Ez kétféle módon jöhet létre: A kenőanyag töltet csereperiódusának az elnyújtásával, vagy a kenés teljes elmulasztásával fog bekövetkezni.

Az első esetben hiába történik meg a kenés, mert a kenőanyag (általában zsír) még a csere előtt elveszti előírt tulajdonságait, elfárad akár a motorolaj. Ilyenkor a csapágyazás elhasználódása, kopása sokkal gyorsabban zajlik a normálisnál, vagy tervezettnél, tehát az élettartam jelentősen csökken.

A második esetben pedig (főleg zsírkenésű csapágyazásoknál) a kenőanyag távozik az érintkező felületek közül, ezzel pedig a görgők és a futógyűrűk kenés nélkül maradnak. Természetesen ez még gyorsabb kopási folyamatot fog előidézni, mint az első esetben történne. A csapágyazás rövidesen tönkremegy.

Szennyeződés okozta meghibásodás (balra), kenési elégtelenség és víz a kenőzsírban (jobbra) – fotó: NSK

Túlterhelés

A túlterhelés is jelentősen csökkenti az élettartamot. Ezzel kapcsolatban elsőként a kerékcsapágyakat említem meg. Nem várt terhelést okoz, ha például a vetőgépedet teli magtartállyal vontatod, és nem a vonulásra tervezett 25 km/h sebességgel közlekedsz, hanem a vontatóval elérhető maximális (40 vagy 50 km/h) sebességgel. Az intenzív rázkódás, és a tervező által számítottnál sokkal nagyobb változó terhelés gyorsan előidézi a csapágy meghibásodást.

Túlterhelést okoz az is, ha a beépítéskor a csapágyat nem a megfelelő helyzetben rögzíti a szerelő.

Ilyenkor a helyzeti eltérés az erőhatások megváltozását, vagy az alapterhelés megnövekedését okozza, így terheli meg nem várt módon a csapágyat.

Nem körültekintő csapágyválasztás

Azonos beépítési mérettel rendelkező, de más tömítő rendszerrel szerelt csapágyak szennyeződéssel szembeni ellenálló képessége nem azonos. Ha az olcsóbb kategóriából választasz, elképzelhető, hogy az árban tapasztalható különbséget az egyszerűbb kialakítás okozza. Ezzel a csapágy élettartamát már a vásárláskor meghatároztad.

Szerelési hiba

Ha a javítás körülményei nem megfelelőek, könnyen megeshet, hogy a csapágyazás összeszerelése közben már olyan szennyeződések kerülnek a rendszerbe, amelyek törvényszerűen a csapágy gyors meghibásodását fogják okozni.

Elég csak néhány porszemet belekeverni szereléskor zsírtöltetbe, és máris kész a hiba!

Előfordul az is, hogy a zárt görgőterű csapágyak porvédelmét a javítást végző szerelő sérti meg, a nem megfelelő szerelési technológia során. Ilyen eset lehet, hogy a beütő szerszám lecsúszik a csapágygyűrűről, és megroppantja a porvédőt. Az „R” jelölésű (gumi vagy műanyag porvédős) kialakítás esetén talán nem is látszik szabad szemmel a deformáció, de a porvédelem már nem fog megfelelően működni.

Sérült tengely, vagy ház okozatja, hogy az illesztési átfedések az előírtnál nagyobbak lesznek. Ez a csapágyhézag csökkenését fogja előidézni, ami növeli a terhelést, és csökkenti az élettartamot. A túlzott átfedés esetén a szerelés is nehézségekbe ütközhet, mert a szükséges erőhatás a tervezettnél sokkal nagyobb is lehet. A nagyobb szerelési erőszükséglet, és a dinamikus behatások pedig megrongálhatják a futógyűrűket és a görgőket is. Ettől kezdve már egyértelmű a hiba. Az élettartam máris a töredékére csökken.

Jellemzően kúpgörgős csapágyak esetében, a nem megfelelően beállított csapágyhézag is hibaforrásként szerepel. Ha túl kicsi a hézag, az üzem közben melegedő csapágy görgői és futógyűrűi extrém terhelést fognak elszenvedni. Ha túl nagy a hézag, akkor pedig a terhelés kevesebb görgőn, kisebb felületen koncentrálódik. Mindkettő túlterhelést, élettartamcsökkenést fog okozni.

A csapágyak szakszerű szerelésére útmutatót találhatsz bármelyik gyártó katalógusában!

Összefoglalva: • Ha csapágyat cserélsz a gépen, figyelj rá, hogy a porvédelme a körülményeknek megfelelő legyen. • Nyitott csapágyat (pl. kerékcsapágy) mindig tiszta, pormentes környezetben javíts, hogy ne kerülhessen szennyeződés a fémfelületek közé! • Beépítéskor használj megfelelő szerszámokat és technológiát! • A csapágyak szerelésénél ügyelj a helyes sorrendre, és arra, hogy a beépítési helyzet ne terhelje túl a szerkezetet. • Kúpgörgős csapágyak beépítése során figyelj a csapágyhézag megfelelő beállítására! • Mindig használj a csapágyazásnak megfelelő kenőanyagot! • Ne mulaszd el a karbantartást! Hosszú csapágy élettartamot, és hibamentes üzemeltetést kívánok!