Ugye te is úgy kezdted a szezont, hogy még ősszel megélezett pengével, átnézve tetted el a fűnyírót, így csak idén ki kellett tolni az első fűnyíráshoz? Ha ezt nem tettük meg, akkor az első fűnyírás előtt érdemes a fűnyíró pengéjét úgy megélezni, hogy egy teljes szezont kibírjon a kés.

Azonban, sajnos sokszor halljuk azt a semmivel össze nem hasonlítható hangot, amikor a fű helyett kőnek sikerül tolni a fűnyírónkat. Ez pedig nem csak nekünk kellemetlen, de a fűnyíró késének is. Így hát, a legjobb, ha kikapjuk a helyéről és megélezzük újra. De nem mindegy, hogyan.

Így élezd meg a fűnyíró kését

A fűnyíró pengéjének mindig jó állapotban kell lennie, mivel a tompa penge nem vág egyenletesen és "szálasra" nyírja a fűszálakat. Ez pedig se nekünk, se a gyepnek nem tesz jót. Ha ilyen pengével nyírjuk a füvet, akkor a fűszál teteje beszárad, a fűcsomók felszíne elbarnul, a mi szívünk pedig elszomorodik, amikor a füvünkre nézünk.

1. Nagyon fontos, hogy évente legalább egyszer élezzük meg a fűnyíró kését. A kés nem csupán arra szolgál, hogy lenyírja a füvet, hanem arra is, hogy úgy keverje meg a levegőt fűnyírás közben, hogy a nyesedéket befújja a fűgyűjtőbe. Az ilyen késeknek egy kis szárnya van az egyik oldalon, de akad olyan fűnyíró is, főleg a régebbiek, melyeknek szimmetrikus a kése és indokolt esetben akár meg is lehet ezeket fordítani.

2. Nem muszáj nekünk élezni a kést, akár szakemberre is bízhatjuk.


3. Nem mindegy, hogyan élezzük meg a kést. A fűnyíró pengéjének nem kell annyira élesnek lennie, mint egy konyhakésnek, és a szöge sem lényegtelen, hiszen a legjobb, ha az él megmarad az eredeti, gyári szögben. Minél élesebb, annál gyorsabban elkopik az éle, ezért ne legyen túl hegyes szögre élezve.

4. Az élezés előtt érdemes az egész kést egy drótkefével megtisztítani. Így könnyebben megy az élezés is.

5. Az egyensúly az élezésnél is fontos. Fektessük keresztbe a leszerelt kést egy darab szögvason vagy fűrészlapon. Úgy nézzen ki, mint egy játszótéri libikóka. Majd jelöljük meg a központi tengelyét, amelyen egyensúlyban van, és semelyik oldala nem billen le. Akárhogy élezzük a pengét, törekedjünk arra, hogy ez az egyensúly az élezés után is megmaradjon. Rögtön észre fogjuk venni, ha nem jól csináltuk, hiszen forgás közben rázkódni fog a fűnyíró, és nagyon hangos lesz, ráadásul a csapágyai is nagyon gyorsan tönkremennek.

fűnyíró

A legjobb, ha két hétnél nem nyírjuk gyakrabban a füvet. Fotó: Shutterstock

6. Akár vasreszelőt, akár flexet is használhatunk az élezésre. Persze a reszelővel nagyobb munka lesz, de akkora kárt sem tudunk benne tenni, mint a flex használatával.

Ha vasreszelővel élezünk, akkor a fűnyíró kését fogjuk be satuba vagy szorítsuk a munkaasztal lapjához, és határozott mozdulatokkal állítsuk vissza az eredeti él síkját. A reszelő munka közben ne merőlegesen álljon a késre, hanem 45 fokot zárjon be vele.

A flexnél soha ne feledkezzünk meg arról, hogy nem veszélytelen a használata. Fontos, hogy megfelelő korongot válasszunk. Nem jó az 1-2-3 mm-es vágókorong, nem túl hatékony a smirglikorong sem. Válasszuk inkább a köszörűkorongot, ami legalább 4-5 mm széles. A védőszemüvegről és a kesztyűről se feledkezzünk meg!

7. Nagyon fontos, hogy csakis az egyik oldalát élezzük meg a pengének! Csakis ezen alakítsuk ki az élt, körülbelül derékszögű háromszög keresztmetszettel. A másik oldalon maradjon egyenes a kés. Ha durva sorja keletkezne, azt reszelővel távolítsuk el. Soha ne élezzünk mindkét oldalról!

8. Sajnos a fűnyíró pengéje sem tart ki örökre, így csak néhány alkalommal lehet élezni, utána cserélni kell. Ha nagyon el van már torzulva, akkor feltétlenül cseréljük, hiszen jóval könnyebb lesz a fűnyírás, és a fű sem károsodik. De akár eltörhet, elszabadulhat fűnyírás közben, ezért nagyon oda kell rá figyelni, hogy csak megfelelő állapotban lévő penge kerüljön a fűnyíróba.

Nem mindegy, milyen gyakran nyírod a füvet

Tavaly májusban egy kihívás kezdett el terjedni, miszerint május 1-től 31-ig ne nyírjuk le a füvet. Ennek az oka, hogy ekkor van a legnagyobb szükség a beporzásra, ráadásul minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy menedéket magának a fűben. Az 5 cm-nél magasabbra hagyott fű ráadásul hűti a talajt, a fűszálak nem tudnak olyan hamar kiégni, és öntözni sem kell annyiszor. Sőt, még akár védett növények is megjelenhetnek a kertünkben, ha nem nyírjuk olyan gyakran a füvet.

Persze nem könnyű hagyni, hogy a gondosan nyírt füvünk egy hónapig mezőként keljen új életre, azonban ha a négy hetet hosszúnak is tartjuk, érdemes kéthetente, és nem gyakrabban nyírni a füvet, hiszen így a méhecskék is kedvükre találnak virágokat, és a fű sem tud olyan nagyra megnőni, hogy már kezelhetetlen legyen. A világ városi zöldterületeinek 70-75 százaléka fű, és becslések szerint a Föld teljes városi területének 23 százalékát gyep borítja.

A fűnyíró története

Régebben a füvet állatokkal legeltették le, vagy sarlóval, illetve kaszával vágták le. Ez nagyon megerőltető munka volt, így nem véletlen, hogy a szép, ápolt gyep nagyon sokáig státuszszimbólumnak számított. Thomas Plucknett brit mérnöknek köszönhetjük az első fűnyírót. Az 1805-ben szabadalmaztatott első fűnyíró gép alkalmas volt mind a fű, mind a gabona vágására.

Plucknett azonban nem elsőként gondolt a fűnyíró berendezésre, hiszen már a gallok is alkalmaztak hasonlót az I. században. Ez egy vágószerkezettel ellátott kocsi volt, az elején vasfogakkal, mely képes volt elválasztani a kalászt a gabona szárától.

Plucknett körkéses szerkezetének kezelése nem volt egyszerű, és nem is mindig lett tökéletes a végeredmény. Éppen ezért sok feltaláló vizsgálta meg, akik közül Edwin Budding járt a legnagyobb sikerrel az újítás során. Egy textilgyárban dolgozott, és egy ottani berendezésből alakította ki első fűnyíróját.

fűnyíró

A fűnyíró kését évente érdemes megélezni. Fotó: Shutterstock

Amikor a szerkezetet tolni kezdték, a henger formájú járókerék fogaskoszorújához kapcsolódó fogaskerekek által meghajtott késtárcsa pengéi forogni kezdtek, a levágott füvet pedig egy faládába gyűjtötte a gép. Sokan láttak benne fantáziát, így 1832-ben megkezdődött a fűnyíró sorozatgyártása, majd 1899-től már benzinmotorral ellátott fűnyírókat is lehetett vásárolni.

Hazánkban a 19. század végén jelentek meg az első kézi, majd később a motoros fűnyírók, melyeket akkor még kaszálógépeknek neveztek.

A gyep jelentősége manapság

Tekintettel a környezetet érő káros hatások sokaságára, manapság már nem olyan pozitív a megítélése egy gyönyörűen karbantartott gyepfelületnek. A sok aszály miatt ráadásul nem csak a fűnyírás káros a rovarokra nézve, hanem a rengeteg víz is, amelyet az öntözésre használunk el. Így például Kaliforniában megpróbálják rávenni az embereket, hogy ne legyen pázsit a kertjükben. A lakók 2 dollárt kapnak minden egyes eltávolított gyep négyzetméteréért, és a műfüves telepítésre állami támogatást vehetnek igénybe.

Sokan készítenek méhlegelőt a kertjükben. Ehhez nincs szükség másra, mint hogy a gyep egy részét meghagyják, hogy az kedvére növekedhessen. Azonban a pázsitnak vannak nagyon hasznos tulajdonságai is. Élőhelyet biztosít egyes fajok számára, elpárologtatja a vizet, így hűvösebb mikroklímát hoz létre, ezzel csökkentve a városok emelkedő hőmérsékletét. Az elmúlt évtizedben több tanulmányban is olvashattunk arról, hogy ezen kívül még mekkora a fű szénmegkötő képessége.

Így öntözzük helyesen a gyepet

Az öntözést igazítsuk mindig ahhoz, hogy éppen milyen az időjárás. Amikor melegebb van, akkor több vízre van szüksége a gyepnek is. Azonban, ha nincs akkora meleg, nem kell minden nap öntözni. Ha feleslegesen öntözzük a gyepet napi rendszerességgel, akkor a gyökerek meg fogják szokni, hogy rögtön a talaj felső rétegeiből táplálkozhatnak, és nem nyúlnak le mélyebben a gyökerek, még az ínséges időszakokban sem.

Ha nincs időnk öntözni, akkor inkább hagyjunk ki egy napot, és másnap alaposan öntözzük meg a gyepet, minthogy pár percig öntözzük csak. Mindig annyi vizet juttassunk a gyepre, amennyit elbír a talaj, és ne álljon a felesleges, pangó vízben a fű. Két locsolás között hagyjuk felszáradni a gyepet. Ez nem azt jelenti, hogy kiszáradjon, csupán legyen elég ideje ahhoz, hogy már ne legyen nedves, amikor a következő alkalommal a kezünkbe vesszük a locsolócsövet, vagy bekapcsol az automata locsoló.

A füvet a nyári, meleg időszakban ne öntözzük este, ekkor ugyanis a talaj fel van melegedve, és a víz hatására nagy lesz a kipárologtatás, így a fű hamarosan a gombás fertőzések melegágya lehet. Időzítsük inkább az öntözést reggelre.

A fűnek nem elég, ha megfelelően öntözzük, tápanyag pótlásra is szüksége van. A növények, így a fű számára is, a legfontosabb tápanyagok a nitrogén (N), amely a növekedést segíti, a foszfor (P), amely a gyökérképződést támogatja, és a kálium (K), amely erősíti a sejtfalat, szabályozza a vízháztartást és segít a fűnek, hogy jobban átvészelje a telet. A fotoszintézishez pedig magnézium (Mg) és vas (Fe) szükséges.

A gyepműtrágyákból sok fajta létezik, így mindig a fű korát és az adott évszakot figyelembe véve válasszunk. Tavasszal főleg nitrogénben gazdag műtrágyára van szüksége a gyepnek, amellyel meg tudjuk erősíteni a hosszú, téli hónapok után. Ha ezt megadjuk neki, akkor 8-10 hétig nem szükséges újabb tápanyagot pótolni. Nyáron azonban újabb dózisra van szüksége, melyet érdemes legalább kéthavonta megadni neki. Azonban ekkor már nem elég csak a nitrogént pótolni, hiszen ekkor a levélzet megnyúlna, és ritkásnak tűnne. Így hát érdemes minden szükséges tápanyagot megadni neki a nyár folyamán.

Ősszel fel kell készíteni a téli hideg időkre, így ekkor érdemes káliumban gazdag összetételű műtrágyát használni. Ezzel nagyban tudjuk segíteni a fű fagytűrő képességét. Amellett, hogy pótoljuk a gyep tápanyag szükségletét, nagyon fontos, hogy a fűnyírások után soha ne maradjon a gyepen a kaszálék, és tisztítsuk meg a ráhullott ágaktól, levelektől is, hogy elkerüljük a gombás fertőzéseket.

Ha a kézzel szórt műtrágya nagyon apró szemű, keverjünk bele homokot, vagy fűrészport, így sokkal egyszerűbb lesz kijuttatni a gyepre. Ha mindent jól csináltunk, a füvünk igazán szép, és dús lesz.

Nem mindegy, hogy nyírod a füvet

A füvet érdemes kéthetente nyírni, mert így a hosszúsága sem nő 4-5 cm-nél magasabbra, és a méhecskék is tudnak dolgozni. Ha túlságosan rövidre fogjuk vágni, vagy túl gyakran nyírjuk, hamar kimerülnek a fű tartalékai, és könnyen elszáradhat. Ellenben, ha nem gondozzuk és nyírjuk megfelelően, gyorsan ritkulni fog. Ráadásul a hosszabb fűszálak árnyékot vethetnek egymásra, ezért a fű nem fog olyan gyorsan kiégni.

Fontos, hogy ne időzítsük a fűnyírást esős időszakra, hiszen a víz súlya alatt a fűszálak könnyedén elfeküdhetnek, így pedig nem tudjuk egyenletesen levágni azokat. Ráadásul a nedves fű sokkal jobban ki van téve a különféle fertőzéseknek.

A levágott rész soha ne haladja meg a fű teljes hosszának egyharmadát, különben könnyen megsárgul és rengeteg nitrogént is veszíthet a füvünk. Ahogy egyre hűvösebb lesz az idő, úgy hagyjuk egyre hosszabbra a füvet. Azonban arra mindig ügyeljünk, hogy a fűnyírónk pengéje elég éles legyen, hogy a nyírás során ne roncsoljuk a fűszálakat.

Mindenkinek szép nyarat, és ápolt gyepet kívánunk!