A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a professzor nyolc másik magas rangú egyetemi kollégája társaságában tartotta meg a sajtótájékoztatót. A fertőző állatbetegség jelenleg Győr-Moson-Sopron vármegyében pusztít, ahol már több ezer állatot kellett leölni. A kisbajcsi szarvasmarhatelepen hat napig, míg a levéli üzemben várhatóan 12 napig tart az állomány felszámolása. A vírus rendkívüli módon fertőző – terjedhet a levegőben, járművekkel, cipőtalpon, ruhán, vagy más tárgyakon keresztül is, így komoly járványügyi intézkedések bevezetésére volt szükség.


A betegség kegyetlen az állatokkal szemben – és gyógyíthatatlan

A professzor hangsúlyozta: a vírus hatalmas fájdalmakat okoz a fertőzött állatoknak – elsősorban a szarvasmarháknak, sertéseknek és juhoknak –, miközben sem megelőzni, sem gyógyítani nem lehet. A tünetek sem enyhíthetők, így az egyetlen védekezési mód a fertőzött állatok leölése. Az állatorvosok számára ez óriási lelki teher, hiszen hivatásuk éppen az állatok gyógyítása lenne, nem pedig azok elpusztítása. Fontos megjegyezni: az elaltatásokat nem az állatorvosok végzik, hanem erre kiképzett húsipari dolgozók, de minden egyes lépést az állategészségügyi hatóság emberei felügyelnek.

Az egyetem hallgatói is azonnal mozgósításra kerültek

Az Állatorvostudományi Egyetem soron kívüli képzést indított a hallgatóknak a betegségről. A negyed- és ötödévesek közül 12 óra leforgása alatt 150 hallgató jelentkezett önként, hogy segítsenek a fertőzés gócpontjaiban, különösen Győr-Moson-Sopron vármegyében. Jelenleg is több egyetemi hallgató segíti a hatósági munkát a helyszínen. Sótonyi Péter szerint példaértékű a fiatalok hozzáállása és elkötelezettsége. A rektor bejelentette azt is, hogy az Állatorvostudományi Egyetemen külön bizottságot hoztak létre a ragadós száj- és körömfájás magyarországi megjelenése miatt.

Óriási gazdasági kárt okoz a járvány

A betegség már most is súlyos gazdasági veszteségeket okozott. A húsvéti bárány ára például 2500 forint/kilogrammról 1900 forintra csökkent, és több mint 150 ezer bárányt érint a visszaesés – ez egyedül egymilliárd forintos kárt jelent. Emellett az ázsiai export – különösen Japán, Dél-Korea és Kína irányába – gyakorlatilag teljesen leállt. Az elhullott állatok ártalmatlanítása is komoly logisztikai kihívást jelent, különösen a Szigetköz térségében, ahol a magas talajvízszint megnehezíti a tetemek biztonságos elásását.

A múltból is tanulni kell

Sótonyi Péter felidézte, hogy a ragadós száj- és körömfájás járványa már korábban is súlyosan érintette Magyarországot, például 1963-ban, 1964-ben és 1973-ban. Akkoriban még a hadsereget és a rendőrséget is be kellett vetni a fertőzés elszigetelésére. 2001-ben pedig Nagy-Britanniában 6 millió állatot kellett elpusztítani, és a járvány következményeként megszűnt a turizmus, elhalasztották a parlamenti választásokat is.


Fegyelem nélkül nincs védelem

A rektor kiemelte: ma is csak szigorú fegyelmezettséggel, az állatmozgások minimalizálásával és a biológiai biztonsági szabályok betartásával lehet megállítani a vírus terjedését. Jelenleg lakossági karantén bevezetése nem indokolt, de az állattartó telepek szigorú elkülönítése, az állatkertek, vadasparkok és turistaösvények korlátozása indokolt lehet a megelőzés érdekében.

A vadállomány is veszélyben

A szakértők aggodalommal figyelik a vadállomány helyzetét is. Ha a vírus a vaddisznók között is elterjed, az a járvány teljes kontrollvesztéséhez vezethet. Már most szükség van a vadállatok vérmintáinak vizsgálatára, a vadászat korlátozására, és a természetjárók mozgásának szabályozására is.

Zárszóként a rektor hangsúlyozta: az állategészségügyi védekezés sikeressége most azon múlik, hogy minden szereplő – állattartók, hatóságok, lakosság – együttműködik-e a szabályok szigorú betartásában. A vírus nem ismer határokat, és ha nem lépünk időben, annak nemcsak a magyar agrárium, hanem egész Európa élelmezése is kárát láthatja.

Indexkép: YouTube