Itt az április, és rögtön az első napján megviccel minket. Ma van ugyanis április elseje, úgyhogy legyél nagyon óvatos, nehogy átverjenek bolondok napján! De az április nem csak ezen a napon szokott bolondozni velünk. Az időjárás is igen bolondos szokott lenni ebben a hónapban.

Az év negyedik hónapját, vagyis az április hónapot Mars kedveséről, Vénuszról nevezték el. Igen, nem tévedés, csakhogy ne a Vénusz nevet próbáljuk meg megtalálni az április szóban, hanem az Aperiré nevet, hiszen így hívták latinul. Az "aperire" szó jelentése pedig „megnyitni", mely az ekkor nyíló virágokra utal. A népi kalendárium ezt a hónapot Szent György havának nevezi.

Áprilisra rengeteg időjárási jóslat és egyéb megfigyelés vonatkozik, és ezeknek mind birtokába kerülhetünk, ha utánajárunk, mit is tartottak a jelentős napokról elődeink. Ráadásul idén a húsvét is áprilisra esik, így a húsvéti szokásokban és hagyományokban is érdemes elmerülni. Ha nyitott szemmel járunk, még az is előfordulhat, hogy manapság is beválnak a régi jóslatok. Ha pedig így van, akkor sok mindenre előre fel tudunk készülni.

Április 1. - Hugó napja

Ma ünnepeljük a Hugókat, de április elsejéről elsősorban más szokott eszünkbe jutni. Ez a nap a bolondozásé. Ekkor, bolondok napján, az emberek tréfásan bolondot csinálnak egymásból. Azt pedig, akit sikerül becsapni, április bolondjának szokták nevezni. Olaszországban és Franciaországban áprilisi halnak hívják őket.


Bár a felnőttek is ugratják egymást, azért az ünnep fő áldozatai a gyerekek. Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára szokta küldeni a kiskanászt szúnyogzsírért, vagy hegedűbillentyűért küldték a boltba a gyerekeket. De természetesen a mezőgazdaságra vonatkozó hagyománya is van ennek a napnak. A népi gazdálkodásban ezt a napot ugyanis nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert azt gondolták, nem lenne bőséges a termés.

Április 6. – Irén napja

Ezen a napon úgy tartják, ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

Április 12. – Gyula napja

Ez a nap az év 100. napja. Ezt tartják a tisztaság és a takarítás napjának, amikor is kitakarítják a lakást, az ólakat és az állatokat is lefürdetik. A hamarosan közeledő húsvét miatt, és a tavasz beköszöntével is aktuális a tavaszi nagytakarítás, így nem véletlen, hogy fontos nap ez.

Április 14. – Tibor napja

A hagyomány szerint ezen a napon szólal meg a kakukk, és ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.

Április 18. - Nagypéntek

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése, a csonka mise is.

A nagypéntek az év legszigorúbb böjti napja. Bár a legtöbb tilalom nem vonatkozik a gyermekekre és az idősekre, a nagypénteki böjt mindenkire nagyon szigorúan vonatkozik. Ezen a napon délig semmit sem lehetett enni, és utána is csak héjában sült krumplit, vagy olajos, hagymás burgonyát. Ezen a napon maximum három alkalommal lehetett enni, de tilos volt egyszer is jóllakni. Aki igazán hívő, az napi egyetlen alkalommal evett ezen a napon. Ez adott alapot a megtisztuláshoz, és a nagypénteki csendes áhítathoz.

húsvét sonka tojás

A húsvéti asztalról nem hiányozhat a sonka és a tojás. Fotó: Shutterstock

Néhol a lányok vizet vettek a patakból, és abban mosták el az edényeket, sőt, maguk is ebben fürödtek meg. A megtisztulás féregűzéssel folytatódott, amikor elűzték a tanya környékéről a patkányokat, csótányokat, egereket. Nagypénteken tilos volt begyújtani a kályhákba, hiszen Jézus halálának emlékére minden tűz kialudt. Emiatt nagyszombatig csak hideg étel került az asztalra.

Április 19. - Nagyszombat

A nagyszombat a feltámadási szertartásra való felkészülés ideje. Nagyszombaton minden család templomba ment, és a falu első embere vihette a menet élén Jézus szobrát. Ekkor történik a víz- és tűzszentelés, valamint a húsvétvasárnap hajnali határkerülés előkészítése. A megszentelt vízből minden hívő vitt haza, mert úgy vélték, annak gyógyító és gonoszűző ereje van. A szentelt tűz parazsából tettek az állatok vizébe, hogy megóvják őket a bajtól.

Az éjféli feltámadás után következik a hajnali határkerülés, majd a reggeli ételszentelés. Ekkor az asszonyok megtöltik a kosaraikat a húsvéti kaláccsal, kenyérrel, sonkával, tojással és sült báránnyal, majd a pap megáldja az ételeket, amelyek csak ezután kerülhetnek a húsvéti asztalra.

Április 20. - Húsvétvasárnap

Az ekkor fogyasztott ételeknek mind megvan a hagyománya. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi, míg a tojás az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás a családi összetartást is jelképezi. Ezért is volt régen hagyomány, hogy egy tojást annyi felé vágtak, ahányan az asztal körül ültek, és együtt fogyasztották el azt. A hagyomány szerint azért, hogy ha egyszer eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és emiatt mindig haza tudjanak találni.

Április 21. - Húsvéthétfő

Ezen a napon kerül sor a húsvéti locsolkodásra. Ennek alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit. A legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák vízzel próbálták meg lehűteni a Jézus feltámadása miatt ujjongó asszonyokat. Ez a hagyomány az alapja a locsolkodásnak. A locsolkodásért cserébe adott piros tojás színe Jézus vérét jelképezi, és védő erőt tulajdonítanak neki.

Más magyarázat szerint a locsolkodás oka az, hogy az emberek ettől várták a bőséges termést, és a háziállatok szaporulatát. Ezét is húsvéti jelkép a nyúl, hiszen igen szapora állat, míg az öntözés a bőséges termést segíti elő.

Habár régen a legények a kúthoz, vagy a vályúhoz vitték a lányokat és ott vödörszámra öntötték rájuk a hideg vizet, manapság már szelídült a szokás. Napjainkban már szépen kiöltözve, kölnivel és locsolóverssel érkeznek a fiúk a lányos házakhoz, ahol a locsolásért cserébe festett tojást kapnak.

Április 24. – ​​​​​​​György napja

Ez a nap egy ősi pásztorünnep, amikor kihajtották az állatokat a legelőre. Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját, ezért az ajtókra és a kerítésre tüskés ágakat tettek, hogy elűzzék a boszorkányokat. Az állatokat Szent György napi tűzön hajtották át, hogy megóvják őket a rontástól. A varjúkat is figyelni kellett ezen a napon, hiszen ha György napján "a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás".

Az állatok első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Ezekkel az állatok egészségét, szaporaságát akarták biztosítani. Fontos volt az is, hogy milyen ággal hajtják ki az állatokat ezen a napon. Medvesalján csipkegallyat vágtak, és ezt fektették keresztbe az ólajtóba, amikor az állatokat kihajtották. Azáltal, hogy ezen keresztülmentek az állatok, megóvták őket a boszorkányoktól.

tojás tojásfestés húsvét barka

A húsvéthoz hozzátartozik a barka és a tojás. Fotó: Shutterstock

A Hortobágyon füstöt csináltak, hogy ne vesszen el, és ne betegedjen meg a jószág. Jellegzetes pásztorszokás volt ezen a napon Kalotaszegen a tejbemérés. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották, hiszen ekkor mindenki jelen volt. A napot evés-ivás és táncmulatság zárta. Ez a nap volt a pásztorok és a béresek szegődtetésének ideje is, amely a következő évi Szent György, vagy Szent Mihály napig volt érvényben. Sok helyen a csordás előző nap végigjárta a falut, és azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott.

Fontos hagyomány volt ezen a napon a harmatszedés is. Ekkor vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, közben egy marék füvet is szedtek, és odaadták a tehénnek. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen. Szent György éjszakáján nagyon féltek a boszorkányoktól, így ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek ellenük. Ezen a napon úgy vélték, meg lehet találni a földbe rejtett kincseket is, mégpedig ott, ahol lángot látnak. Így hát sokan egész nap a lángokat figyelték, hátha kincsre lelnek.

A Szent György nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatban azt hitték, az segít megelőzni a torokgyíkot. De a mennydörgést is fontosnak tartották, hiszen ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, az bő áldást jelent.

Ha pedig ezen a napon még a békák is megszólalnak, az bizony korai tavaszt és nyarat jósol. Viszont az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon, mert az égzengés vagy jószágpusztulás veszélyével járna. Ezen a napon vetették a kukoricát, a babot és az uborkát, és ekkor tisztították meg a kutakat is.

Április 25. - Márk napja

Ez a nap a kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A pap ezen a napon a mise után a hívőkkel együtt kivonult a határba, és megszentelte a vetést. A megszentelt búzaszálakból vitt mindenki haza magával, hiszen mágikus erőt tulajdonítottak neki. Úgy vélték, elűzi a gonoszt, de jó jégverés ellen is, és ha a beteg feje alá helyezik, az meg fog gyógyulni.

Úgy vélték, "Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz" Ezt a napot Csépán a mák, a Mura-vidéken az indás növények vetésére tartották alkalmasnak.

Április 30. - A méhek napja

Ez a nap 1994 óta a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére a méhek napja. Célja, hogy felhívják a figyelmet a méhek fontosságára, és népszerűsítsék a mézfogyasztást. Ezen a napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal várják a méhészek az érdeklődőket.

Egészségben, boldogságban, vidámságban, szép időben és termésben gazdag áprilist kívánunk!