Mégpedig arra voltunk kíváncsiak, hogy ha röviden kellene a szója legfontosabb technológiai elemeiről véleményt alkotni, milyen üzenetek fogalmazódnak meg az egyes kulcsszavakra reflektálva.

Bóna Szabolcsot, Cserveni Csabát és Veréb Szabolcsot, a három, egymástól eltérő helyen és körülmények között gazdálkodó szakembert kértük fel a nem mindennapi és nem is könnyű feladatra. A válaszaik természetesen a termesztési körülményeik ismeretében relevánsak, így pár szóban előtte bemutatjuk a szójatermelő gazdaságukat.

A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. a Kisalföldön, Győr-Moson-Sopron vármegyében, a csornai járásban (Rábaköz) gazdálkodik. Szemes fehérjeként őszi vetésű takarmányborsót és szóját termesztenek, a két kultúrát együttesen 400 hektár területen. Réti öntéstalajokon gazdálkodnak, amelyek tápanyagban jól ellátottak a káliumot leszámítva. Az Arany-féle kötöttség 45-60 közötti, pH 5,7-6,8 (enyhén savanyú), humusztartalom 2,4-3,5%.

Az éves csapadékmennyiség 520-560 mm közötti jellemzően az elmúlt 40 év átlagában, de ez nagy szórásokat mutat. Az éves csapadékmennyiség volt 300 mm és 950 mm is az elmúlt években. A legnagyobb változás az éven belüli csapadékeloszlásban következett be. A téli feltöltő csapadék mennyisége az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent, rendkívül intenzív időszaki esőzések jellemzőek, általában júliusi és/vagy augusztusi többhetes aszályos periódusokkal.


Reflektálj a kulcsszavakra!

• Elővetemény: Gazdasági haszonnövényként, silókukorica vagy kalászos, de mindkét esetben használunk takarónövényeket, amelyeket tavasszal terminálunk vagy kémiai úton, vagy ultrasekély (max. 5 cm) talajműveléssel.

• Talaj: Talaj-előkészítés minimális mozgatással, a nedvesség megőrzésével, a lehető legegyenletesebb talajfelszín kialakítására törekedve.

• Vetőmagminőség: Csak oltott, fémzárolt, rövid tenyészidő a vetőmagválasztásnál. Eléggé északon vagyunk, hogy biztonságos betakarításhoz nem választhatunk közepes vagy hosszú tenyészidejű fajtákat.

• Magágykészítés: Direktvetésre alkalmas vetőgépeket használunk. Minél kisebb talajmozgatás, de jó mag-talaj kapcsolat kialakítása a cél.

• Vetésidő: A talajhőmérséklet határozza meg. 12 °C minimum elérése után. Jellemzően május 5-től.

• Vetésmélység: 5-7 cm.

• Sortávolság: Rövid tenyészidejű fajtáknál, gabona- és dupla gabonasortáv. Kísérleti jelleggel próbáltuk 75 cm-re, biztatóak az eredmények. Véleményem szerint az ideális sortávolság 45-50 cm lenne.

• Gyomirtás: A gyommentesség megtartása az egyik legfontosabb feladat a szójánál. Alapkezelés és korai posztemergens gyomirtás szükséges. Kombinálni szoktuk mechanikus elemekkel (gyomfésű, küllős kapa, széles sortávnál sorközművelő).

• Stresszfaktorok: Időjárási szélsőségek, hirtelen túl sok csapadék (vízállás, cserepesedés) vagy hosszú aszályos periódusok okozhatnak problémát.

• Virágzás: Folyamatos virágzás, a stresszes időszakokban Zn- és Cu-tartalmú lombtrágyák használata segíthet.

• Növényvédelem: Jelenleg a gyomszabályozás a legfontosabb kérdés, évjárat függvényében szükséges lehet inszekticid és fungicid használata.

• Betakarítás: Nagy figyelmet igényel, hiszen nagy veszteséget lehet elszenvedni a nem megfelelően beállított kombájnnal. A vágóasztalt talajkövető módban kell használni. 14%-os
víztartalomnál meg kell kezdeni a betakarítást a pergési veszteségek elkerüléséért.

• Utóvetemény-hatás: Jelentős megtakarítás a talajmunkában, direktvetéssel termesztünk őszi kalászost szója után. Ezenkívül a felhasznált nitrogénműtrágya is drasztikusan csökkenthető. A kén pótlása a területeken rendkívül fontos.

• Gazdaságosság: Nem inputigényes növény a szója, jó elővetemény. Viszonylag olcsón termeszthető, de odafigyelést igényel. A kiválasztott technológiától és a kialakult ártól függően 2,2-2,5 t/ha körüli önköltséggel (földbérleti díj is beleszámolva a költségekbe) termeszthető. A következő kultúránál fontos a kénpótlás a magas fehérjelehozatal miatt.

• Támogatás: A szemesfehérje-támogatás a jövedelmezőség pozícióját javítja.

• Értékesítés, piaci lehetőségek: Biztos piaca van a szójának, az EU komoly fehérjeimportra szorul. A jelenlegi termelési volumen nagy része humán táplálékként kerül feldolgozásra. Mi a saját állatállományunk fehérjeellátására használjuk, saját feldolgozóüzemet építettünk.

A családi tulajdonban lévő Utód Agro Kft. Baranya megyében, Szigetvár térségében gazdálkodik. Évente 500-600 hektáron termesztenek szóját, ebből 220-250 hektáron vetőmag-előállítási célra termelnek. Területeik túlnyomó része a Dráva menti öntéstalajokon helyezkedik el. Ezek sík fekvésű, jó vízgazdálkodású, középkötött és kötött talajok, melyek pH-ja 6-6,5, ami kifejezetten kedvező a szója számára. Ezeken a területeken az éves hőösszeg és a napsütéses órák száma az ország egyik legmagasabb értékét mutatja.

Az M6-os főúttól északra elhelyezkedő területek a Zselic déli lankáin találhatók. Ezeken a földeken középkötött, savanyú barna erdőtalajok dominálnak, 4,5-5,5 közötti pH-val. Ezek a területek kevésbé alkalmasak a szója termesztésére, mivel nem biztosítják az optimális feltételeket a növény számára. Saját gazdaságuk mellett évente 500-600 hektáron integrálnak szójatermelőket.

Reflektálj a kulcsszavakra!

• Elővetemény: Leggyakrabban a kukorica az elővetemény, illetve a cukorrépa betakarítása után mindig szóját vetünk. A repce vetésterületének csökkentésével több lehetőségünk lesz a kalászos-előveteményre.

• Talaj: A Dráva menti mélyebb fekvésű öntéstalajok semleges pH-ja ideális a szója számára, míg a Zselic savanyú erdőtalajai kevésbé kedveznek a növény fejlődésének.

• Vetőmagminőség: Kulcsfontosságú, kizárólag magas használati értékű oltott szója vetőmagot használunk, amely garantálja az egyenletes kelést. Általában 00 és 0 szójafajtákat termelünk.

• Magágykészítés: Kalászosok és cukorrépa után középmély lazító, kukorica után szántunk, ezzel együtt szárbontó baktériumokat juttatunk ki. Tavasszal szántóföldi kombinátorral készítjük el a magágyat, és ezzel egy menetben Rhizobium-tartalmú baktériumtrágyát permetezünk ki.

• Vetésidő: Általában április 10-30. között, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 12 °C-ot, ekkor biztosítja a csírázás optimális feltételeit.

• Vetésmélység: Befolyásolja az egyenletes kelést, ezáltal a gyomirtás hatékonyságát. Általában 3-5 cm mélyre vetünk, ezt a magágy minősége, a nedvességtartalom és a vetőmag mérete is befolyásolja.

• Sortávolság: Az ipari célra termesztett szója esetén gabonasortáv, de az idei évben minden 3. sor lezárásával 50 cm-rel növeltük a sortávolságot. A vetőmagcélú szóját szemenkénti vetőgéppel 45 cm-es sortávval vetjük, hogy megkönnyítsük az idegenelési munkákat.

• Gyomirtás: Minden évben végzünk alapkezelést. Ezt követően a gyomhelyzet függvényében 1 vagy 2 posztemergens kezelést alkalmazunk. A vegyszeres kezelések után mechanikai gyomirtást végzünk: sorközkultivátor, gyomfésű. A folyamatos szerkivonások miatt egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a mechanikai gyomirtási megoldásokra.

• Stresszfaktorok:
· A túl hideg talajba elvetett szójánál a csíranövények korai pusztulása következhet be
· A hosszú ideig tartó belvízborítottság
· Virágzás után az aszályos időszak levélhervadást és virágszámcsökkenést eredményezhet
· A szemkitelítődéskor fellépő aszály miatt a hüvelyek mérete kisebb lehet, benne kevesebb, ráadásul töpörödött magok képződhetnek
· Jégeső után a növények fogékonyabbá válnak a fellépő betegségekre
· Reproduktív időszakban a jégverés okozta szemveszteség.

• Virágzás: Az indeterminált fajtákat termesztjük, itt a vegetatív és generatív szakaszok átfedik egymást. Kedvező, ha az alsó virágemeletek a talajfelszíntől 15-20 cm magasságban fejlődnek, így kisebb a betakarítási veszteség.

• Növényvédelem: Leggyakrabban fellépő gombabetegségek a szójaperonoszpóra és a fehérpenészes szárrothadás. Sclerotinia ellen legcélszerűbb a mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt vagy vetéssel egy menetben kijuttatva. Rovar- és atkakártevők ellen szükséghelyzeti engedéllyel ellátott készítmények állnak rendelkezésre.

• Betakarítás: Amikor a szója csúcsi hüvelyei is biológiailag érettek, a szemek víztartalma 13-15%-os, és a száron kevés már a zöld hüvely. Flexibilis vágóasztalokkal felszerelt rotoros kombájnokkal végezzük.

• Utóvetemény-hatás: A szója után nitrogénigényes, nem hüvelyes növényt (pl. kukorica, kalászosok) érdemes vetni, mivel a talaj nitrogéntartalma 20-50 kg/ha értékkel nő, ami csökkentheti a következő növény tápanyagigényét. A szója gyökérzete jó talajszerkezetet hagy maga után, amely kedvezően hat a következő növény csírázására és gyökérfejlődésére. Napraforgó és repce vetése nem javasolt a szója után, mivel közös betegségük, a Sclerotinia sclerotiorum rendkívül nagy problémát okozhat.

• Gazdaságosság: 2024-ben a 3,3 t/ha átlagtermés mellé 175 000,- Ft/tonna átlagos értékesítési ár párosult. Így cca. 580 000,- Ft/ha árbevétel mellett 400 000,- Ft/ha költség figyelembevételével cca. 180 000,- Ft/ha lett az üzemi eredmény.

• Támogatás: Fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás (BISS), valamint az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében nyújtott juttatások, fehérjenövények termesztésére vonatkozó támogatások, melyek hozzájárulnak a gazdálkodók bevételeinek növeléséhez, miközben elősegítik a környezetbarát gazdálkodási módszerek alkalmazását.

• Értékesítési és piaci lehetőségek: Mind az ipari, mind a vetőmagcélra termesztett szója értékesítési lehetőségei jók voltak az idei évben. Az ipari célra termesztett szója mutatta a legkisebb áringadozást az általunk termesztett növények közül. A jó minőségű vetőmagra nagy lesz a kereslet, mivel az idei augusztusban a sok hőségnap és a talaj kiszáradása miatt fellépő stressz következtében a szóják kényszerérettek lettek, és az eddigi csíráztatási eredmények sem alakulnak kedvezően.

A családi tulajdonban lévő Dankó-Agro Kft. mintegy 100 hektáron termeszt szóját az Észak-Alföldön, Szabolcs- Szatmár-Bereg vármegye Tiszavasvári járásának területén. Területük 90%-ban 12-16 AK értékű, 45-50 Arany-féle kötöttségű szántó. Csapadék szempontjából az idei évet jellemezte a gazda: 2024-ben a vetés időpontjáig területeiken átlagosan 90 mm csapadék hullott. Az éves csapadékmennyiség szinte megegyezett a sok éves átlaggal, de annak 80%-a két nagy hullámban érkezett, és azon is belül pár napra korlátozódott.

Reflektálj a kulcsszavakra!

• Elővetemény: Esetünkben jellemzően csemegekukorica és kalászos gabona. A napraforgó-elővetemény kerülendő!

• Talaj: Javasolt az optimális pH megválasztása és az őszi szántás alkalmazása.

• Vetőmagminőség: Javaslom a bizonyítottan jó nemesítőházak palettájáról történő választást!

• Magágykészítés: Az elmúlt évek bizonyítják, hogy a végső magágykészítés a vetés napján vagy azt megelőző napon történjen a vízmegtartás végett.

• Vetésidő: A választott fajtára (érés-idő) jellemző időpont, figyelve a talajhőmérsékletet (10ºC).
A túl korai vetést nem javaslom. (00 fajtáknál április 25.-május 10.)

• Vetésmélység: 5-6 cm-es mélységben lehetőleg egyenletes mélységtartás mellett.

• Sortávolság: Valamelyik kapásnövény-sortávot javaslom (45-76 cm). Mindenki, de főként, aki most kezdi, a meglévő eszközállományához igazítsa azt.

• Gyomirtás: A mi régiónkban az alapgyomirtás elengedhetetlen a kétszikű gyomnövények ellen. Már a korai állapottól javaslom a gyomfésű alkalmazását. Állománykezelés a gyomflórának megfelelően. Posztemergens gyomirtás esetén javasolt stresszcsökkentő készítmény kijuttatása a permetezéssel egy menetben.

• Stresszfaktorok:
· Alacsony talajhőmérséklet
· Rossz magágy miatti alászáradás
· Nem megfelelő növényvédelmi technológia (időpont, hőmérséklet, herbicidek keverése)
· Virágzás idején magas UV és tartós meleg.

• Virágzás: Fokozottan ügyeljünk a virágok optimális kötödésére. Segítsük ezt makro- és mikroelemekkel (B, Mo, Mn), biostimulátorokkal (algakészítmények) lombozaton keresztül.

• Növényvédelem: A rovarkártevők elleni védekezés területünkön ritka. Néha levéltetű-, bogáncslepke-, tripszkártétel fordul elő. Atkafertőzés még ritkábban. Fungicidek közül javaslom a felszívódó rézkészítmények alkalmazását preventív jelleggel.

• Betakarítás: Ennek fontosságát sokan alábecsülik. A vetésidő és fajta megválasztásával arra törekedjünk, hogy szeptember végére állományunk betakarítható állapotba kerüljön.

• Utóvetemény-hatás: A talajban hagyott nitrogén hatóanyag hektáronként 40-60 kg közöttire tehető a vegetáció végére. Ezzel a következő évben nyugodtan lehet számolni, amennyiben ezt nem hiszi el valaki, tegye próbára területét, és hagyjon kontrollterületet a következő évi művelés során. Nem elhanyagolható, hogy az őszi talajművelés során (akár őszi vagy tavaszi kultúra követi) könnyebben művelhető talajt kapunk. Ez független az alkalmazott agrotechnikai eljárástól.

• Gazdaságosság: Évenként változó, de azt elmondhatjuk, hogy a 2024-es év nem a szója éve volt. Termelési szinttől függően 2-2,5 tonna körüli önköltséggel lehet számolni.

• Támogatás: Nem a támogatásért kell növényt termeszteni. Viszont azon termékeknél, ahol borzasztóan ki vagyunk téve az importnak, egy tényleges stratégia mentén kellene tevékenykedni az egész EU-nak. Mindezek mellett a GMO-mentesség sincs elismerve.

• Értékesítés, piaci lehetőségek: A megtermelt szójababot a magyar piac teljes mértékben felveszi, de mint említettem, nem értékeli a GMO-mentességet az árban. Az amerikai kontinensről és Ukrajnából érkező GMO-s szójával kell versenyeznünk egy teljesen más költségösszetétel és belső hatósági szabályozás mellett.

Végezetül, megkérdeztük a három szakembert: mit üzennek a kezdő szójásoknak?

Bóna Szabolcs kihangsúlyozta: Mindenkinek érdemes belevágni! Tanulást igényel, mi is tanuljuk folyamatosan – tette hozzá. – Hasonló perspektívát látok benne, mint amilyen a repcében volt, de jelenleg sokkal kevesebb kártevője és kórokozója van, így még van lehetőség egy jól működő technológia kialakításának.

Bóna Szabolcs

Bóna Szabolcs

Cserveni Csaba azt javasolta a kezdő szójatermesztőknek, hogy termőhelyükhöz igazodó, megfelelő éréscsoportú fajtát válasszanak, és az adott területre jól megválasztott technológiát alkalmazzanak. A jól megválasztott talajművelés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem jelentősen csökkentheti az időjárási kockázatokat. Még egy fontos tanács Cserveni Csabától: Időben gondoskodjon mindenki a jövő évi szója vetőmagról!

Cserveni Csaba

Cserveni Csaba

Veréb Szabolcs kifejtette: Aki az útkeresés időszakában van, annak érdemes lehet a növénnyel megpróbálkozni, mert egy teljesen új színt visz a hagyományos GOF-növények termesztése mellett a gazdálkodásba. Hozzáfűzte: az elvárt jövedelemszint ismeretében mindenki el tudja dönteni, hogy kíván-e ezzel a növénnyel foglalkozni vagy sem. Az aktív termelői bázist – beleértve önmagát is – pedig folyamatos tanulásra ösztönözni, mert egy olyan makrogazdasági, szabályozási és klimatikus környezetben termesztik ma a szóját – sokan új belépőként –, hogy az eredményességhez elengedhetetlen termelői feladat a technológia adott területhez és körülményekhez való adaptálása.

Veréb Szabolcs

Veréb Szabolcs

Összeállította: Gáspár Andrea

Ez a cikk a Szójázz bátran! TechMagban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni.

Indexkép: Shutterstock