Charles Darwin a „Fajok eredete” című művében a természetes szelekció kapcsán leírja, hogy e folyamat végén a „legalkalmasabbak” maradnak fenn. 1859-ben tett megállapítása azóta is érvényes, sőt kijelenthető, hogy nemcsak az élővilágra, hanem sokkal tágabb értelemben is helytálló a mai napig.

Igaz ez a gazdasági élet szereplőire is. A sikeresen, hatékonyan működő vállalkozások előnyhöz jutnak, míg mások hátrányba kerülnek, idővel „kihalnak” a piacról. Érdekes párhuzam az is, hogy ezek az evolúciós előnyök elsősorban akkor mutatkoznak meg, amikor az ideálistól eltérő körülmények között kell érvényesülni, hiszen ilyenkor kiéleződik a verseny. Az agráriumra lefordítva ilyen körülményt jelenthet a 2020 után átgondolásra kerülő agrártámogatások kérdése.

A mezőgazdasági vállalkozások működési környezete – mind a természeti, mind a gazdasági környezet – sok tekintetben sérülékeny. A hazai mezőgazdasági termelés kitettsége, input árak, stb. komoly kihívás elé állítja a gazdálkodókat. A siker kulcsa az alkalmazkodóképesség, amiben kiemelt szerepe van a hatékonyságnak.

A GPS eszközök növénytermesztésben történő alkalmazása már hazánkban sem számít újkeletű dolognak, előnyeiről egyre többet hallani, sokan már évek óta maguk is használják. Mégis, érdemes beszélni róla és egy kicsit részletesebben is megvizsgálni, hogyan tud a precíziós gazdálkodás a termelők segítségére lenni a hatékonyabb növénytermesztés megvalósításában.

Tudjuk jól, hogy a nagypontosságú kormányautomatikák használatával csökkenthető a felesleges átfedés, illetve elhagyás. Tudjuk, hogy ez idő- és üzemanyag-megtakarítást jelent. Sokan úgy gondolkodnak, erre igazán vetéskor és sorközművelésnél van szükség, esetleg nagy munkaszélességű műveleteknél – pl. műtrágyaszórás, permetezés – de ott talán már egy kisebb, nem mAXI-NET RTK (±2,5 cm) pontosság is elég lehet. Mások azt mondják, a nagy munkaszélességű műveleteknél a megfelelő irány tartása miatt valóban fontos a pontos kormányzás, de egy kis munkaszélességű munkagép esetében sokkal több fogással tudjuk bejárni tábláinkat, potenciálisan tehát ezeknél lehet többet megtakarítani. Kinek van igaza?

Kézi kormányzásnál, például talajmunkánál, az elhagyásmentes munkavégzés érdekében a 40-50 cm-es átfedés teljesen megszokott. Ez egy 4-5 m-es munkaszélességű munkagép esetében a munkaszélesség 10%-át jelenti. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy 10 fogás után egy teljes munkaszélességnek megfelelő felesleges átfedés adódik össze – tehát minden 10-ik fogás lényegében idő- és üzemanyag-pazarlás.

Axiál

4-5 m-es munkaszélességű munkagépeknél akár 10%-is lehet a felesleges átfedés – kézi kormányzáskor –  fotó: Axiál Kft.

Jól beállított kormányautomatikát és nagy pontosságú mAXI-NET (RTK) helymeghatározást használva, a kormányzás pontatlansága akár egy nagyságrenddel is csökkenthető. Egy 13 ha-os, 270 m szélességű, szabályos alakú táblán, 4 m-es munkaszélességű munkagéppel dolgozva, a felesleges átfedés 8 db plusz fogást, valamivel több mint 1,5 ha felesleges munkavégzést okoz a robotpilóta rendszerhez képest!

Axiál

Egy szabályos formájú, 13 ha-os táblán is akár 1,5 ha felesleges művelést tud kiküszöbölni egy jó kormány automatika –  fotó: Axiál Kft.

Nem elhanyagolható szempont a munkavégzés időszükséglete sem. Robotpilóta rendszer használatával nincs szükség rá, hogy a nyomjelző, vagy az előző fogásban megművelt talajhoz tudjunk igazodni. Ezért dolgozhatunk úgy, hogy minden második, vagy harmadik fogásba fordulunk, nem magunk mellé – egy ívben, tolatás nélkül. Ez fordulónként akár fél perc megtakarítást is jelenthet, ami a fenti 13 ha esetén több mint fél óra megtakarítást eredményez. Ez egy 300 ha-os területre vetítve közel 12 óra időnyereséget jelent – műveletenként! Nem utolsósorban, az erőgép hajtása is sokkal kisebb igénybe vételnek van kitéve – sokkal kevesebb a sebesség-, illetve irányváltás.

Axiál

Azzal, hogy nem feltétlenül kell magunk mellé fordulnunk, akár 12 órát is megtakaríthatunk 300 ha-on – műveletenként – fotó: Axiál Kft.

Műtrágyázásnál, permetezésnél az akár 30-40 m-es munkaszélességnél bármennyire is pontatlan a kézi kormányzás, fajlagosan nem tudunk akkora átfedéssel dolgozni, hogy a robotpilóta rendszerrel látványosan kevesebb fogással dolgozhassunk. De ne feledkezzünk meg róla, hogy ebben az esetben a műtrágya és különösen a permetszer megfelelő helyre jutása a kérdés. Különösen utóbbi esetében probléma a már kezelt rész újra permetezése. Illetve, a mai permetezőgépek egyre nagyobb része van felszerelve automatikus szakaszvezérléssel. Ennek pontos működése szintén nagypontosságú mAXI-NET RTK helymeghatározás használatával várható el.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy a GPS-eszközök mind kis-, mind nagy munkaszélességű munkagépek esetében hasznos segítői a gazdálkodóknak és jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a gazdálkodás hatékonyságához, sikeréhez.

dr. Mesterházi Péter Ákos
precíziós gazdálkodási csoportvezető, AXIÁL Kft.