Egész télen azt vártuk, hogy végre eljöjjön a tavasz. Most pedig már itt állunk a kapujában, hiszen a mai napon jön el a tavaszi nap-éj egyenlőség. Nem csoda, hogy minden évben nagyon várjuk, hiszen ilyenkor már ébredezik a természet, és vele eljön az is, hogy minél több időt tölthetünk a kertben. Erre pedig már a tél beköszönte óta készülünk.
Ha március, akkor tavasz!
Az őseink Kikelet havának nevezték, de Böjtmás havaként is emlegetik, hiszen a március a böjt második hónapja. De akárhogy is nevezzük, azért várjuk olyan nagyon, mert vele együtt végre eljönt a várva-várt tavasz!
Ilyenkor végre elkezdenek virágozni a fák, a kertünkben is előbukkanak a szép, tavaszi virágok, és a kertészek vére is felpezsdül, hiszen kezdődhet a vetés, palántázás, metszés, permetezés, fűnyírás, és minden, amire egész télen át vágytunk, és ami miatt egészen az ősz végéig panaszkodhatunk, hogy megállásunk sincs.
De a szüretelés is a tavasznak, és a tavaszi munkáknak köszönhető, úgyhogy ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy tűnünk fel egyre gyakrabban a kertben, és egyre ritkábban a házban .Bár a március hónap a nevét Marsról, a háború római istenéről kapta, reméljük, hogy egy csodásan szép, békés, kerti munkákban gazdag hónap vár ránk idén.
Holnap itt a csillagászati tavasz! Fotó: Pixabay
A tavaszi nap-éj egyenlőség és a csillagászati tavasz
A csillagászati tavasz kezdete Magyarországon március 21-e, azonban a nap-éj egyenlőség március 20-ra, azaz a mai napra esik idén. A tavasz az északi féltekén a tavaszi nap-éj egyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, vagyis június 21-ig. Ezzel szemben a déli féltekén szeptember 23-tól december 21-ig tart. Ez az az időszak, amikor növekszik az átlaghőmérséklet és a napsütéses órák száma, és remélhetőleg több csapadék is jut majd, mint az elmúlt hetekben.
A csillagászati tavasz beköszöntével pedig visszatérnek a vándormadaraink is a téli utazásukból, és újra madárcsicsergésre ébredhetünk. A nap-éj egyenlőség során a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján. Ez az esemény minden évben kétszer fordul elő, március 21-e és szeptember 23-a körül. Ebben a században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont. Azonban egészen a század végéig mindig korábban fog bekövetkezni.
A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben március 20-ára esik a nap-éj egyenlőség, míg 2048-tól március 19-ére fog esni.
Az északi félgömbön tavaszi nap-éj egyenlőségnek, a délin őszi nap-éj egyenlőségnek nevezik ezt a napot. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Ezeken a napon a napkorong középpontja a Földről nézve pontosan a földi egyenlítő fölött található.
Idén még biztosan lesz óraátállítás
Ha pedig tavasz, akkor óraátállítás. Idén 2022. március 31-én, vasárnap hajnalban, 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát. Ezzel megkezdődik a nyári időszámítás, hosszabbak lesznek a nappalok, és jóval tovább lesz odakint világos. Bár, az átállítás napján egy órát veszítünk.
Idén még biztosan át kell állítani az óráinkat. Fotó: Pixabay
A nyári időszámítás Benjamn Franklin nevéhez köthető. Párizsi nagykövetként 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak arról, hogy a Nap amint felkel, rögtön fényt ad, és szerinte igazán költségkímélő lenne, ha mindenki a Nappal együtt élné az életét. Végül a németek vezették be 1916-ban, az I. világháború közepén, hogy energiát takaríthassanak meg, majd egy hónappal később Nagy Britannia is követte a példájukat.
1918-ban Amerika is csatlakozott, és ők a háború után is szerették volna megtartani a nyári időszámítást. Azonban a farmerokból álló amerikai lakosság gyűlölte az időváltozást, mert a munkájuk a nap állásától függött. A II. világháború idején újra előkerült, így ismét bevezették, majd eltörölték, de néhány amerikai város megtartotta, így teljes zűrzavar kezdett eluralkodni, mert nem lehetett tudni, hol mennyi az idő. Így 1966-ban a Kongresszus bevezette a Uniform Time Act-et, amelyben meghatározták, mikor kell előre, illetve hátra állítani az órát, hogy végre újra egységes legyen az időszámítás.
Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de több év is volt, amikor elmaradt az óraátállítás. Hazánkban 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert. Sokan örülnek neki, sokan egyáltalán nem kedvelik, és mind az állatokat, mind az embereket megviseli az átállítás utáni időszak. Ráadásul már az energiatakarékosság szempontjából is igencsak megkérdőjelezhető a haszna, így az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én el is fogadta az óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatot.
Bár a tagállamok 2019 elejéig dönthették volna el, melyik időzónába szeretnének tartozni, mivel ez nem valósult meg, a határidő egyre csak csúszik, ráadásul a járvány miatt azóta sem sikerült döntést hozni erről. Így idén még egészen biztosan át kell állítanunk az óráinkat.
