„A képen látható halat a Tisza-tónál augusztus 25-én fogta a fiam csontival, a Kormorán kikötőnél. A halat a fotó után visszaengedtük a vízbe. Véleményem szerint egy csupasztorkú géb. Amennyiben jól tudom, még nem jelentették a megjelenését erről a helyről" – írta a Magyar Haltani Társaságnak (MHTT) küldött levelében O. Z.

„A megnyúlt, elöl hengeres, hátsó részén oldalról lapított test, a széles és vaskos fej, a magasan ülő, nagy szemek, valamint a vaskos ajkak alapján a hal valóban egy gébféle. A száj hasítéka ferde, a  szájszöglete a hátsó orrnyíláson túlér, de a szem elejének vonalát nem éri el, a test oldalának középvonalát egy vaskos, szaggatott részekből álló sötét sáv díszíti, valamint a kopoltyúfedőt és a tarkót is apró pikkelyek borítják, ami alapján a hal egy folyami géb (Neogobius fluviatilis)" – írja válaszában a Magyar Haltani Társaság, kiemelve, hogy akárcsak a többi gébféle, ez a faj is idegenhonos hazánkban, visszaengedésük tilos.


Azt is hozzátették, hogy gébek meghatározásában sokat segít a tapadókoronggá összenőtt hasúszó lefényképezése alulról, ugyanis ennek mérete és alakja szintén fontos határozóbélyeg.

Megerősítették, hogy a csupasztorkú gébet a Tisza-tóból eddig valóban nem mutatták ki.

A Tisza hazai szakaszán elsőként 2018-ban, a Körös torkolatánál találták meg, 2019-ben a Körösben, majd a Hortobágy-Berettyóban is észlelték a jelenlétét. 2023-ban már Szolnokon és Csataszög település közelében is észlelték.

„Az előfordulási adatok alapján a csupasztorkú géb terjeszkedése töretlen, és tovább folytatódik a Tisza-tó irányába" – vonták le a következtetést.

A magyarországi vízrendszerekben hét gébfaj él – folyami géb, tarka géb, Kessler-géb, kerekfejű/feketeszájú géb, csupasztorkú géb, kaukázusi törpegéb, amurgéb –, melyek közül csak a legutóbbi számít a hatályos törvény értelmében inváziósnak, a másik hat spontán jövevényfajként van meghatározva.

Forrás: pecaverzum.hu

Indexkép (folyami géb): Shutterstock