Ausztriában az agrártermelés és a megújuló energiatermelés kombinációja már eddig is viszonylag elterjedt volt. Az agrofotovoltaika (APV) lényege, hogy napelemeket helyeznek el mezőgazdasági területeken úgy, hogy azok ne akadályozzák, sőt, lehetőség szerint támogassák a növénytermesztést. A napelemek árnyékot biztosítanak, csökkentik a talaj párolgását, miközben megújuló energiát termelnek.
Most azonban nyugati szomszédunk újabb szintre emeli ezt a technológiát. A magyar határ közelében megvalósuló megaprojekt egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot, az energiafüggetlenséget és a modern mezőgazdasági technológiák fejlesztését.
Az agrofotovoltaikus megaprojekt méretei és célkitűzései minden korábbinál ambiciózusabbak. A tervek szerint a létesítmény egyszerre fog nagy mennyiségű napenergiát termelni és modern agrárkutatásokat támogatni. A napelemek alatti területeken különféle növényfajokat termesztenek majd, hogy vizsgálják, melyik kultúrák profitálhatnak leginkább az árnyékolás és a csökkentett hőstressz hatásaiból. Az osztrák kezdeményezés célja, hogy az APV technológiát széles körben népszerűsítsék és bemutassák, hogyan lehet a mezőgazdasági területeket hatékonyabban hasznosítani anélkül, hogy az élelmiszertermelés csökkenne. Az energia- és agráripar együttműködésével olyan modellt kívánnak létrehozni, amely más országok számára is iránymutató lehet Közép-Európában.
A burgenlandi rendszerben harmonikusan létezhet egymás mellett az energiatermelés és a mezőgazdaság – forrás: Facebook/Burgenland Energie
A Burgenland Energie közműszolgáltató az év végén tervezi üzembe helyezni Ausztria legnagyobb agrofotovoltaikus erőművét, melynek névleges teljesítménye 164 MW lesz. Az ország keleti részén, a Fertő-tónál fekvő Tadten (Mosontétény), illetve Wallern (Valla) határában található erőmű 180 hektáron valósult meg. A terület egy részét biogazdálkodásra, burgonya- és csicseriborsó-termesztésre, a fennmaradó területeket pedig a biológiai sokféleség megőrzésére használják.
Matthias Grün, a projekt egyik kivitelezője, az Esterhazy Betriebe AG igazgatótanácsának elnöke közölte: nem kerítik be a napelemparkokat, hanem kizárólag úgynevezett természetes akadályokkal, például sövényekkel vagy árkokkal dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy az élőhelyek az energiatermelés mellett a mezőgazdaság és az élővilág számára is használhatók maradnak. Az elforgatható modulok és a 8 méteres sortávolság pedig új lehetőségeket nyit meg a mezőgazdasági művelésben. A száraz években (és sajnos, egyre több ilyen van) számos növény, például a burgonya számára előnyös az árnyék és a panelek között kialakuló mikroklíma. A következő időszakban a hangsúlyt az arrafelé már bevált növényekre, például a csicseriborsóra helyezik, de kiterjedt kísérleteket terveznek végezni évelő növényekkel, bogyós gyümölcsökkel és a zöldségekkel is, minden esetben tudományos támogatással.
A mintegy 260 ezer darab modul a Nap járásához igazodik. A Burgenland Energie ettől azt reméli, hogy ez a hagyományos telepítéshez képest tíz százalékkal nagyobb villamosenergia-termelést eredményez és nem mellesleg, egyszerűbbé teszi a gazdálkodást is. A rendszer a közeli Andau (Mosontarcsa) szélerőművével osztozik a hálózati csatlakozáson, amely a legnagyobb szélfarm Ausztriában. A közműszolgáltató idén áprilisban kezdte meg az agrofotovoltaikus erőmű építését.
Amint a rendszer elkészül és működésbe lép, a napenergiát a helyi energiaközösség tagjainak is felajánlják. Burgenland jelenleg körülbelül 60 százalékos energiafüggetlenségnél tart – a cél 2030-ra a 100 százalék elérése, amihez újabb nagy lépés a mostani beruházás.
A projekt közelsége Magyarországhoz lehetőséget teremt arra, hogy a hazai mezőgazdaság és energiaszektor is tanuljon az osztrák példából. Az agrofotovoltaika alkalmazása Magyarországon különösen releváns lehet az Alföld vízhiányos területein, ahol az árnyékoló hatás csökkenthetné a növények hőstresszét és a talaj párolgását, miközben megújuló energiával járulna hozzá az ország energiafüggetlenségéhez.
Forrás: Villanyautosok.hu
Indexkép: Facebook/Burgenland Energie