Kecsegét fogtál? Ugye tudod, hogy vissza kell engedned?

Bármelyik magyar vízen kecsegét fog egy horgász, vissza kell engednie, mert a faj nem fogható státuszban van jelenleg - írja a pecaverzum.hu.

A kecsege jelenleg Magyarországon a jogszabály alapján nem fogható státuszban van

A Mohosz változtatni szeretne

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) tavaly indult kecsegeprogramja legkésőbb 2025-ig változtatna ezen. A kutatási eredmények kimutatták, hogy szépen fejlődik a tiszai állomány. Emiatt már kezdeményezték is korábban, hogy évente egy darab, 60 centiméter feletti példányt el lehessen vinni, de ezt a javaslatot elutasították.

A kecsege jelenleg Magyarországon a jogszabály alapján nem fogható státuszban van, ami miatt a horgászok valamennyi megfogott példányt kötelesek visszaengedni. Ezt kell tenniük az egyedi, halgazdálkodási hatóság által biztosítandó fogási engedélyezés elvi lehetősége ellenére, mert a tilalmat a hatóság részéről az állománybecslésre és a veszélyeztetettségre hivatkozó természetvédelmi szakvéleményekre alapozzák.

Nagyszabású kecsegeprogram indult

A Mohosz olyan nagyszabású kecsegeprogramot indított tavaly, amellyel első lépésben azt szeretnék elérni, hogy legkésőbb 2025-től a kecsege fogható státuszba kerüljön. Ez egyenlőre a terveik szerint csak az éves dunai vagy tiszai területi jeggyel rendelkező horgászokat érintené: ők évente kettő darab, 60 centimétere feletti példányt tarthatnának meg.

Annak érdekében, hogy sikerüljön megerősíteni a dunai és a tiszai kecsegeállományt a kitűzött céldátumig, már tavaly ősszel megtörténtek az első telepítések. Rendszeres kísérleti, állománynövelő telepítésekre kerül sor három éven át a megfelelő nagyságú, jelölt példányok mozaikszerű -  a madárkárveszélyre is figyelemmel történő -  őszi-tavaszi ciklusú kihelyezésével.

Már tavaly ősszel megtörténtek az első telepítések — fotó: pixabay.com

Látható az állományerősödés, de engedélyt mégsem kaptak

A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KTVHESZ) által kezelt Tisza-szakaszon az állományerősödés jelei már a korábbi években is látszódtak. Külön engedélyt is kértek annak érdekében, hogy fogható státuszba kerüljön a hal, de a beadványukat elutasították – erről a szövetség elnöke, Fialka György és titkára, Donkó Péter beszélt a Kécskei Krónikának - írja a pecaverzum.hu.

„Két évig monitoroztuk kecével, halásszal a Tisza-folyó ide tartozó szakaszát és úgy ítéltük meg, hogy a Közép-Tiszán van olyan mennyiségű kecsege, ami korlátozott feltételekkel fogható lehetne a horgászok számára. Az elképzelésünk az volt, hogy 60 centimétertől vihető el egy darab kecsege évente, egy területi engedélyre vonatkozóan. Ezt kértük a hatóságtól, de elutasítottak bennünket. Nem fogadták el a szakértő által elkészített anyagunkat. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szakemberei úgy ítélték meg, hogy még nem alkalmas ez a mennyiség a horgászati célokra" – nyilatkozta Donkó Péter.

Negatív reakció érkezett a megkeresésére a HNP részéről is ezért felvették a kapcsolatot a Mohosszal. Az országos szövetségnek sikerült megegyeznie a minisztériummal abban, hogy egy több évre kiterjedő dunai és tiszai kecsege telepítést indítsanak monitoringozással. Jelenleg ez a munka folyik.

„Növeljük a kecsege telepítésének mennyiségét Jász-Nagykun és Bács-Kiskun megyében is. Tavaly már kétszer telepítettünk, év elején egy 300 kilós, és szeptemberben egy 1500 darabos telepítés valósult meg a Tiszai Hal Napján, Szolnokon" – mondta el Donkó Péter.

„Az biztató, hogy a kecsege, ellentétben a keszegfélékkel, a bármilyen vízállásnál képes ívni a kemény, köves vagy agyagos talajon. Nem kell hozzá áradás, hogy a víz kijöjjön az ártéri növényzet közé. Bízhatunk a természetes szaporulatának növekedésében is" – fogalmazott Fialka György.

Növelik a kecsege telepítésének mennyiségét Jász-Nagykun és Bács-Kiskun megyében is — fotó: pixabay.com

A KTVHESZ elnöke a telepítésekről beszélve megállapította, hogy alapvetően koncepcióváltozás történt

„Ugyanis amikor mi a vízterületeket halászati hasznosításba kaptuk (2016 – a szerk.), a korábbi hasznosító kimutatta, hogy milyen korosztályú halból mennyit telepített. Ők ivadékhalakat telepítettek 2-3-4 5 centiméteres méretben, ezeket a horgász nem tudja kifogni minimum háromnyaras koráig. Így ez a halmennyiség, mint vagyoni érték benne maradt a vízben. Ezt a telepített mennyiséget szövetségünknek 3 év alatt meg kellett fizetnie. Évente megközelítőleg 20 millió forintot. Emellett Tiszaugtól a 285-ös folyamkilométerig terjedő terület halászati hasznosításból való megváltása is anyagi erőfeszítésünkbe került" – mutatott rá.

A telepítési koncepció szerint most már nem ivadék pontyokat telepítenek, hanem egy-, kettő-, de főleg háromnyaras pontyokat, ami a horgász részére azonnal észrevehető. „Talán ez is okozta a területünkön horgászók számának fokozatos emelkedését. Mi ezt a koncepciót szeretnénk tudatosan folytatni" – szögezte le az elnök.