Magyarországon a kormány 2025. március 17-én árrésstopot vezetett be. 10 százalékban maximalizálták az érintett élelmiszercsoportokban alkalmazható kiskereskedelmi árrést, hogy a fogyasztói árak emelkedését visszafogják.

Az intézkedés a csirkemellfilét, csirkecombot, csirkefarhátat, csirkeszárnyat, egész csirkét, pulykamellfilét, UHT tejet (1,5% és 2,8% zsírtartalom), ESL tejet (1,5% és 2,8% zsírtartalom), étkezési étolajat, margarint, sertészsírt, vajat, finomlisztet, réteslisztet, kései burgonyát, kristálycukrot, sertéscombot, sertéskarajt, sertésoldalast, sertéstarját, tojást, tejfölt, trappista sajtot, tehéntúrót, natúr joghurtot, gyümölcsjoghurtot, fokhagymát, párizsi felvágottat érinti.

Ezzel pedig jó megközelítéssel nyilvánossá váltak a beszállítói árak, ugyanis csak számolni kell. A kiskereskedelmi ár ugyanis három fő összetevőből áll: beszerzési ár + árrés + áfa. Az egyes termékekre vonatkozó áfa (5 vagy 18 vagy 27 százalék) mindenki számára tudott, és most már az árrés (legfeljebb 10 százalék) is ismerté vált, tehát a konkurensek nagy pontossággal ki tudják számolni egymás beszállítói árait.

A beszállítói ár üzleti titok, hiszen sokszor idegtépő ártárgyalásokon alakul ki, hogy a gyártó vagy termelő mennyiért adja az adott terméket a kiskereskedelmi szereplőknek, láncoknak.

Ez komoly információforrást jelent a külföldi gyártóknak, de az egyes kiskereskedelmi szereplőknek is – nyilatkozta az ügyben Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke. Hozzátette, hogy a most kibukott információk a beszállítók tárgyalási pozícióit nehezítik meg, illetve olyan adatokkal láthatják el a külföldi élelmiszeripari szereplőket, amelyekkel kiszoríthatják a magyar vállalatokat a piacról.


A beszállítói árak szintjén élesedő árverseny akár a fogyasztói árak csökkenését is eredményezheti, ami nem lenne rossz hír, miután 2025 januárjában és februárjában is Magyarországon volt a legnagyobb a drágulás az egy évvel korábbi árakhoz képest az Európai Unióban, ugyanakkor a kifeszített helyzetben lévő beszállítók akár össze is omolhatnak, ami a beszállítói verseny visszaszorulását eredményezheti, ami pedig lényegében újabb áremelkedésekhez vezethet. Ráadásul az áremelkedéseket növekvő költségeikkel mind a beszállítók, mind a kereskedők indokolni is tudják. Tehát a kormányintézkedés teljes piacra gyakorolt hatása hosszú távon derül ki.

Forrás: 24.hu

Indexkép: Shutterstock