Lassan vége a nyárnak, de azért még szerencsére ki tudjuk használni az utolsó pillanatokat, amikor még estig kint lehetünk a kertben. Ha a kerti vacsora vagy beszélgetés elhúzódik, akkor észrevehetjük, hogy nem csak a csillagok fényében gyönyörködhetünk. A fűszálak között is megbújnak valakik, akik apró kis csillagfényekre emlékeztetve világítják meg a pázsitot. De vajon jó, vagy rossz az nekünk, ha szentjánosbogarak vendégeskednek nálunk?
Ezek a kis élő, bio spotlámpára emlékeztető bogarak nappal tökéletesen rejtve maradnak a szemünk elől, így sokan azt sem tudják, hogy néznek ki, és mit is kell tudni róluk. Bár azt képzelnénk, hogy ezek a kis fényes csodák egészen biztosan rajzfilmbe illően szépek, sajnos csalódást kell okoznunk. A hím egyed sem túl jóképű, de a nőstények inkább hasonlítanak lárvára, mint kifejlett bogárra. De a lényeg, hogy egymást vonzónak találják, mi pedig gyönyörködjünk bennük távolról. Azért, hogy a kis fényforrásoknak egyetlen egy sötét titka se maradhasson, utánajártunk kicsit, mit is érdemes tudni róluk.
A szentjánosbogár sötét és világító titkai
1. A mindössze 10-12 mm nagyságú, sötét szárnyfedelű bogár világító része a hasán található. A fényeik nem öncélúak, hiszen ezzel kommunikálnak egymás között és így keltik fel a számukra tetszetős párjelöltjük érdeklődését is.
2. A fényük erősödésével jelzik, ha a randevú sikeres volt.
3. Nemcsak a bogár, de már a lárvája és a tojása is képes fényt kibocsátani. A jellegzetes sárgás, zöldes fényt könnyen észrevehetjük a fűszálak között, azonban ekkor még nem a párosodás a cél, hanem a ragadozók elijesztése. Ugyanis azok azt gondolják, hogy a fényhez méreg is társul, így inkább odébbállnak.
4. A világítás a potrohukon képződő luciferin nevű pigment oxidációjának köszönhető. A világító sárgászöld fény kémiai úton jön létre, melyhez oxigén, víz, luciferin és egy luciferáz nevű enzim szükséges. Ha a szentjánosbogár megszakítja az oxigénfelvételt, a fény kialszik. A fény mindössze 10-20 másodpercig látható. Ezután a kis bogár leoltja a villanyt, majd rövidesen újra felkapcsolja.
A szentjánosbogár apró, de fénye jól látható. Fotó: 123rf.com
5. A szentjánosbogarak a világ minden kontinensén előfordulnak. 200 fajuk közül nálunk három fordul elő. A leggyakoribb a Lampyris nocticula.
6. A szentjánosbogarak mindenevők, rovarokkal, szúnyogokkal, lárvákkal, csigákkal és különféle növényi maradványokkal táplálkoznak. Mindezt lárva korukban teszik, bogárként már csak a kiszívott nedvek tartják őket életben arra a rövidke időre.
7. Csak a hímek tudnak repülni, így a hölgyek a fűben várják a jövendőbeli párjukat, majd a tojásrakás után hamarosan el is pusztulnak.
8. A rovarok osztályába és a bogarak rendjébe tartoznak.
9. Legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és a trópusi területeken fordulnak elő.
10. A szentjánosbogár magyar elnevezése Keresztelő Szent Jánoshoz fűződik. A hagyományok szerint Szent János június 24-én, vagyis Szent Iván éjjelén segít nekünk a kincskeresésben. Ahol az éjszakai sötétben hirtelen fényt látunk, ott kell keresni a kincset.
11. A legtöbb szentjánosbogár Szent János napja környékén látható.
12. Testük lapított, fejük a tor alá mélyen behúzódott, így azt szinte nem is lehet látni felülről. A hímek szeme félgömb alakú, csápjuk rövid, fonalas. Szárnyfedőjük a varratnál szétálló, de a nőstényeknek általában nincs is szárnya. Potrohuk utolsó szelvényeiben található a világítószervük.
13. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 nanométer között van.
14. A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik a leggyakrabban.
Nagyon hangulatos az esti szentjánosbogár fény. Fotó: 123rf.com
15. A nőstény szentjánosbogár bár repülni nem tud, mégis könnyen magához tudja vonzani a hím párját. Ehhez fura kis táncot lejt. Potrohát jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, felkeltve a villódzó fénnyel a hím figyelmét, aki akár 50 méterről is észreveszi jövendőbelijét.
16. Ha több szentjánosbogár faj is él egy területen, a nőstények akkor is csak a saját fajuk hím egyedeivel párosodnak. A kapcsolatfelvételkor a nem fajbéli egyedek kiszűréséhez speciális fény morze jeleket használnak. Azonban van néhány huncut egyed, amelyik bár tudja, hogy az adott hím nem az ő fajába tartozik, hamis jelekkel magához vonzza, majd megeszi.
17. Mivel összesen két hetük van a szaporodásra, egyik este sem maradhat villogás nélkül.
18. Sajnos a rovarirtó szerek túlzott használata miatt a kihalás szélére kerültek. Fontos lenne ezért, hogy hagyjunk meg a kertünkben vegyszerek által érintetlen területeket.
19. Három év kell hozzá, hogy ivarérettek legyenek. Ezután két hetük marad a párosodásra. Ha nem sikerül párt találniuk, elpusztulnak, de ha sikerül, akkor is. A hímek rögtön az aktus után, míg a nőstények azután, hogy lerakták tojásaikat.
20. Közel 100 tojást képes rakni a nőstény szentjánosbogár.
21. 2015-ben a szentjánosbogárnak nagyon jó éve volt, hiszen ő volt az Év bogara díj nyertese.
_fill_540x300_0.jpg)
