Amikor kihasználjuk még a csodás nyári estéket, és kiülünk a kertbe, észrevehetjük, hogy nem csak a csillagok világítanak. A fűszálak között is felfedezhetünk apró kis fényeket. Ezek a kis élő lámpák nappal szinte láthatatlanok, és este is csak az igazán szerencsések lelhetnek rájuk.

A szentjánosbogarak ugyanis sajnos egyre kevesebben vannak. Ezek a kis fényes csodák a nappali fényben nem túlságosan vonzók. A hím egyed sem túl jóképű, de a nőstények inkább hasonlítanak lárvára, mint kifejlett bogárra. De a lényeg, hogy egymást vonzónak találják, ezért mi gyönyörködhetünk a fényükben.

Fényt derítünk a szentjánosbogár titkaira

A meleg, nyári estéken, nedves környezetben gyakran felvillannak a szentjánosbogarak fényei. A kis bogár latin neve lampyris noctiluca, melynek első szava lámpást, míg második szava éjszaka világítót jelent. A név tehát kötelez. A sötét szárnyfedelű kis bogár világító szerve testének a hasi oldalán található. Ezzel a kis fénnyel adnak egymásnak, leginkább is kiválasztott párjuknak jelzéseket. Magyarországon 3 faj él, a nagy szentjánosbogár, a kis szentjánosbogár és a törpe-szentjánosbogár.

szentjánosbogár

Ha szerencsések vagyunk, esténként láthatjuk a szentjánosbogarak fényét a kertben. Fotó: Shutterstock

Elsősorban a párásabb élőhelyeket, erdőket, mocsarakat népesítik be. A nagy szentjánosbogár nőstény teste 15–25 mm hosszú, szürkésbarna, hátoldalának középvonala kissé világosabb. Feje felülről nem látható, mert a félkör alakú előtor teljesen befedi, csak a 11-ízű csáp látszik ki alóla. Szárnyfedői és hártyás szárnyai hiányoznak, ezért repülni nem tud. Első három szelvénye az előtor, a középtor és az utótor, ezek után következik a nyolc látható potrohszelvény. Hasoldalán a 6. és a 7. szelvényen harántos fehér szalag, a 8. szelvényen kétoldalt egy-egy kis fehér folt látható, ezek a világítószervei.


A hím nagy szentjánosbogár teste 10–12 mm hosszú, szürkésbarna színű, előtorának és szárnyfedőinek szélei világosabbak. Fejének nagy részét a két hatalmas, félgömb alakú összetett szem teszi ki. A lárva érett korában 20–25 mm hosszú.

Leginkább ritkás erdőkben, erdőszegélyeken, nagyobb kertekben él, ahol a lárva táplálékául szolgáló csigák elegendő számban találhatók meg. A nőstény által lerakott tojásokból 3–5 hét múlva kelnek ki az 5 milliméteres első stádiumú lárvák. Az utolsó stádiumú lárvák bebábozódnak, majd 8–15 nap múlva, május-júniusban kikelnek a kifejlett bogarak, amelyek éjjel aktívak. A nőstények szinte egyáltalán nem mozognak. A hímek alacsonyan repülnek, és néha mesterséges fényforrásoknál is megjelennek.

A nagy szentjánosbogár lárvái csigákkal táplálkoznak. A nagy szentjánosbogár folyamatosan világít, a kis szentjánosbogár nősténye fajra jellemző frekvenciával és mintázattal villog. A kifejlett szentjánosbogarak életében a fénykibocsátás a hím és a nőstény egymásra találásának eszköze. A fény a luciferin nevű szerves vegyület oxidációja közben keletkezik, a folyamatot a luciferáz nevű enzim katalizálja.

A fénysejtekből álló világítószervet sűrűn behálózzák a légcsövek, ezért jó az oxigénellátottsága. A bogár úgy kapcsolja be a fényt, hogy idegi aktivitással nitrogén-oxidot juttat a fénysejtekbe, ami gátolja a mitokondriumok oxigén-felhasználását, így a légcsövek által szállított oxigén eljuthat a peroxiszómákba, és ott lezajlik a fénykibocsátással járó kémiai reakció.

A szentjánosbogaraknak a lárvája is világít, de sokkal gyengébben, mint a nőstény. Az ő esetében azonban a fénynek figyelmeztető szerepe van. A szentjánosbogarak által kibocsátott fény úgynevezett hideg fény. A fény előállításához használt energia közel 98 százaléka a fénytermelésre fordítódik, miközben hő alig keletkezik.

És hogy hogyan kapcsolódik a bogár Szent Jánoshoz? Szent János napja a szlávoknál Szent Iván napja, azaz június 24., a nyári napforduló időpontja, amikor hatalmas tüzeket gyújtanak. Ekkor fordul elő a legtöbb szentjánosbogár. A szentjánosbogár magyar elnevezése Keresztelő Szent Jánoshoz fűződik. A hagyományok szerint Szent János június 24-én, vagyis Szent Iván éjjelén segít nekünk a kincskeresésben. Ahol az éjszakai sötétben hirtelen fényt látunk, ott kell keresni a kincset.

Ezt is érdemes tudni a szentjánosbogárról

Ha szeretnénk látni, a szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik a leggyakrabban, így ekkor érdemes figyelni őket. Habár a nőstény szentjánosbogár nem tud repülni, könnyen magához tudja vonzani a hím párját. Ehhez fura kis táncot lejt. Potrohát jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, felkeltve a villódzó fénnyel a hím figyelmét, aki akár 50 méterről is észreveszi jövendőbelijét.

Ha több szentjánosbogár faj is él egy területen, a nőstények akkor is csak a saját fajuk hím egyedeivel párosodnak. A kapcsolatfelvételkor a nem fajbéli egyedek kiszűréséhez speciális fény morze jeleket használnak. Azonban van néhány huncut egyed, amelyik bár tudja, hogy az adott hím nem az ő fajába tartozik, hamis jelekkel magához vonzza, majd megeszi.

Mivel összesen két hetük van a szaporodásra, egyik este sem maradhat villogás nélkül. Sajnos a rovarirtó szerek túlzott használata miatt a kihalás szélére kerültek. Fontos lenne ezért, hogy hagyjunk meg a kertünkben vegyszerek által érintetlen területeket.

szentjánosbogár

A szentjánosbogarak nem csak világítanak, a csigáktól is meg tudnak szabadítani minket. Fotó: Shutterstock

Három év kell hozzá, hogy ivarérettek legyenek a szentjánosbogarak, ezután két hetük marad a párosodásra. Ha nem sikerül párt találniuk, elpusztulnak, de ha sikerül, akkor is. A hímek rögtön az aktus után, míg a nőstények azután, hogy lerakták tojásaikat. Közel 100 tojást képes rakni a nőstény szentjánosbogár.

2015-ben a szentjánosbogárnak nagyon jó éve volt, hiszen ő volt az Év bogara díj nyertese. Vigyázzunk ezekre a kis bio-lámpásokra, és esténként menjünk ki a kertünkbe, hátha megleljük őket.