Trükkös és hatékony növényvédelem: így cselezi ki a rovarokat az azadirachtin

Az azadirachtin hatóanyag ma a rovarok elleni biológiai védekezés egyik legjelentősebb eszköze a kertészetekben. Habár kevesen tudják, de ezt a hagyományos termesztésbe is jól beilleszthető anyagot már 1968-ban izolálták a neemfa magjából, s azóta számos gazdálkodó mentőövévé vált.

A mai cikkben megismerkedhettek az azadirachtin történetével és jelentőségével a növényvédelemben.

A neemalapú inszekticidek ma már kiváló biológiai alternatívái a szintetikus anyagoknak – fotó: Fodor Nikolett

Az ajurvédikus gyógyászatban a Délkelet-Ázsiában és indiai szubkontinensen őshonos neemfa minden részét felhasználják különböző betegségek kezelésére. Közkedvelt szappan- és samponalapanyag, felhasználják (külsőleg) például tetűirtásra, de az élelmiszereket és ruhákat szárított levelekkel is védik az egyéb kártevőktől és a penésztől.

1952-ben elsőként a német rovarász, Henrich Schmutterer ismertette meg a kutatókat a neemfa különös hatásával, amikor azt figyelte meg, hogy a neemfa az egyetlen olyan növény, amelynek leveleit az egyiptomi vándorsáskaraj az útjába kerülve nem pusztít el. Ez természetesen felkeltette az érdeklődést és a reményt a nem szintetikus inszekticidek iránt, s elkezdődött a kutatás a neemfa hatóanyagával.

Az azadirachtin jelenleg is több peszticid hatóanyagául szolgál – fotó: Fodor Nikolett

1968-ban sikerült a magokból izolálni a már sokat emlegetett azadirachtint, mely jelenleg is több peszticid hatóanyagául szolgál. A neemfát a trópusi és szubtrópusi területeken árnyékadó fának ültetik, Ausztráliába, Afrika egyes részeire és a Közel-Keletre is betelepítették. Nem ritka az azadirachtin kinyerésére telepített ültetvény és az újraerdősítési programok keretében történő telepítés sem.

Hosszas kísérletezés után bizonyították, hogy ez a növényi anyag csökkenti a rovarok étvágyát (egyesek különösen, míg mások kevésbé érzékenyek rá), gátolja a táplálkozásserkentő receptorokat, ami éhezéshez és (az adott egyed érzékenységétől függően azonnal vagy idővel) az állat elpusztulásához vezet. Kitinszintézis-gátló, és hátráltatja a szaporodást az életképes peték számának csökkenésével.

A hazánkban engedélyezett készítmények szívó, rágó és aknázó kártevők ellen egyaránt hatékonyak lehetnek, mélyhatású, a levéllemezbe felszívódva a nehezebben kontrollálható kártevők ellen is alkalmazhatók.

Az ökológiai gazdálkodásban felhasználható készítmények listáján egyetlen azadirachtin hatóanyagot tartalmazó rovarölő szer található – fotó: Fodor Nikolett

Ha tanúsított biogazdák vagytok, ne feledkezzetek meg arról, hogy a jelenleg országosan elfogadott, Nébih által közzétett, ökológiai gazdálkodásban felhasználható készítmények listáján egyetlen azadirachtin hatóanyagot tartalmazó rovarölő szer található. Tanúsítástól függetlenül minden gazdálkodónak és hobbikertésznek be kell tartani az engedélyokiratban foglaltakat, kérdés esetén pedig a hivatalos weboldalakon vagy szaktanácsadóktól érdeklődjetek!