Attól, hogy tél van, egy vérbeli kertész még nem feledkezik meg a kertjéről. Sőt, ilyenkor jut csak igazán ideje a tervezgetésre. Például akkor, amikor megpillantja télen, hóval borítva a kertjét, és eszébe jut, hogyan lehetne egész évben ilyen varázslatosan hófehér. Mert egy kert, tele gyönyörű fehér virágokkal, igazán lélegzetelállító. A fehér egyszerre elegáns és élettel teli, különleges és tiszta. Próbáld ki, hogy egy ágyást, vagy akár az egész virágoskertet fehér virágokkal töltöd meg. Hidd el, a látvány magáért fog beszélni, és senki nem fog tudni szó nélkül elmenni mellette! Érdemes már most átgondolni, megtervezni, milyen legyen a fehér kerted.
1. A hóvirág
Ha a fehér szín szóbajön, akkor ki nem maradhat a hóvirág. Amilyen szerény, olyan elragadó, ráadásul már januártól virágzik, kicsit előre hozva számunkra a tavaszt. Bár régebben nagyon sok hóvirágra lelhettünk, sajnos manapság már annyira ritka, hogy védett növény lett. A hóvirág hagymáját szeptembertől október végéig ültethetjük ki a kertbe. A legszebb akkor lesz, ha csoportosan ültetjük el a hagymákat. A legjobb, ha napos vagy félárnyékos helyet választunk a hóvirág számára. Akár lombhullató fák vagy cserjék alá is ültethetjük, hiszen így megkapja, amire vágyik, tavasszal a sok napfényt, nyáron pedig az árnyékot.
A hóvirág a tavasz egyik első hírnöke a kertben. Fotó: Shutterstock
Érdemes az ültetés előtt néhány héttel érett komposztot vagy istállótrágyát keverni a földhöz. Viszont a hagymák ültetése során már ne használjunk trágyát, mert az a hagymák rothadását okozhatja. A hagymákat csúcsukkal felfelé, 5-8 cm mélyre ültessük, jó vízáteresztésű talajba. Ha a talaj agyagos, érdemes kavicsot szórni a hagymák alá, hogy segítsük a talaj vízáteresztő képességét. A hagymák között hagyjunk 10-15 centiméteres távolságot. Az ültetés után alaposan locsoljuk meg őket. Ha a cserépben nevelt hóvirágokat szeretnénk kiültetni a kertbe, akkor arra elvirágzás után, vagy ősszel van lehetőség.
A hóvirág nagyon egyszerűen nevelhető, hiszen szinte semmiféle gondozást nem igényel. Ha jól érzi magát, ráadásul egyre több fog nyílni belőle. Öntözésre nincs szüksége, viszont fontos, hogy a virágzás után a leveleket hagyjuk elszáradni, hogy a hagymák regenerálódhassanak. Mivel nagyon gyorsan szaporodik, érdemes 3-4 évente szétültetni a töveket.
A levelek megsárgulása után óvatosan szedjük fel a hagymákat, válasszuk le róluk a fiókhagymákat, majd valamennyi hagymát ültessük el újra, legalább 10-15 centiméterre egymástól. Más dolgunk ezután nincs, mint várni, amíg kibújnak és megörvendeztetnek a szépségükkel a hóvirágok.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
2. A krókusz
A krókusz nem csak színes lehet. A "Miss Vain", vagy a "Jeanne d' Arc" fehér színű krókuszok, és februártól márciusig virágoznak. A krókusz hagymagumós, évelő növény, melynek több, mint 80 faját ismerjük. Levelei még jóval azelőtt díszítik a kertet, mint hogy a virágai előbújnának. Ráadásul egy hagymából akár több virág is ki tud nyílni.
A kertekben a legkedveltebbek általában a tavasszal nyíló krókuszok, melyek leggyakrabban fehér és sárga virágaikkal örvendeztetnek meg minket. De ősszel sem kell nélkülöznünk, hiszen ekkor nyílik a kerti sáfrány, melynek élénk lila virágából háromágú, narancspiros bibe áll ki. Szintén ősszel nyílik a pompás sáfrány, melynek 15-18 cm magas virágai levendulakékek, bibéi pedig narancsvörösek. Azonban, ha fehér kertről álmodunk, az első két fajtát válasszuk.
Tavasszal és ősszel virágzó krókuszt is beszerezhetünk. Fotó: Shutterstock
A krókusz kedveli a napos, vagy enyhén félárnyékos helyet. Az ültetés előtt 5-6 héttel keverjünk érett komposztot, vagy istállótrágyát a földhöz, azonban az ültetéskor ezt már ne tegyük, hiszen a hagymák ezáltal könnyen elrothadhatnak. Fontos, hogy a talajt jól készítsük elő, hogy az elültetett hagymák még a téli hideg előtt gyökeret tudjanak hozni, és tavasszal virágba tudjanak borulni. A hagymákat csúcsukkal felfelé, 10 centiméter mélyre ültessük el, jó vízáteresztésű talajba úgy, hogy a tőtávolság 5-8 centiméter legyen.
Ha a föld túl agyagos, ültetéskor szórjunk a hagymák alá kavicsot, hogy segítsük ezzel a talaj vízáteresztő képességét. Ültetés után alaposan öntözzük meg. Érdemes 5-7 cm vastagságban komposzttal vagy lombbal takarni az újonnan elültetett hagymákat. Ezzel egyrészt segítjük a föld nedvességének megtartását, másrészt megvédjük a hagymákat a fagytól.
A krókuszok jól viselik a telet, de nem árt, ha lombbal, vagy szalmával betakarjuk a helyüket, hogy óvjuk őket a fagy ellen. A lombtakarást a tél végével mindenképp el kell távolítani, mert különben nem fogjuk észrevenni alatta a csodás növényt, és a virágokat. Igazán szép, ha tömegével ültetjük el őket, mert a krókusz pár év alatt virágszőnyeget képez a kertben. Virágait február és április között hozza. A betegségekkel és a kártevőkkel szemben ellenálló, így bátran adjunk neki helyet a kertben.
3. A tavaszi tőzike
A tavaszi tőzike februártól áprilisig gyönyörködtet virágaival. Nem véletlenül kapta a hóharang nevet, hiszen csodás, harang alakja és fehér színe van. A tavaszi tőzike 10–20 cm magas, hagymás növény, melynek hat, fehér lepellevele van, amelyek végén zöld vagy sárga folt található. A hóvirághoz hasonlóan védett növény, így él vele kapcsolatban is a mindent a szemnek, semmit a kéznek elv. Ezt a kedves kis virágot sok néven illetik, így találkozhatunk vele tavaszi hópehely, harmatcsepp és Szent Ágnes virága néven is. Európában őshonos, de az egész világon elterjedt.
Sokan nézik a tőzikét hóvirágnak, vagy gyöngyvirágnak, hiszen mindkettőre hasonlít. Azonban a gyöngyvirághoz képest két hónap előnyben van, hiszen az csak áprilisban borul virágba. A hóvirághoz hasonlóan ugyanakkor nyílnak, és mindketten az amarilliszfélék családjába tartoznak. Sajnos abban is hasonlítanak, hogy mivel mindkettőből kevés van, védett növények, szedésükért komoly pénzbüntetést kell fizetni.
A tavaszi tőzike februártól áprilisig gyönyörködtet virágaival. Fotó: Shutterstock
A következő hasonlóság, hogy mind a kettő mérgező, különös tekintettel a hagymájukra. Viszont a hóvirágnak nem teljesen egyforma hosszúak a szirmai, hanem vannak hosszabb és rövidebb szirmai is.
A tavaszi tőzike nagyon könnyen termeszthető. Kedveli a nyirkos, napos vagy félárnyékos helyeket, de a talajának soha nem szabad teljesen kiszáradnia, hiszen akkor a hagymái nem fognak tudni újra virágozni. A tavaszi tőzike mellett van még nyári és őszi tőzike is.
A tőzike, akárcsak a hóvirág, önszaporító, így akár ajándékozhatunk is belőle, ha már úgy érezzük, túlságosan is magáénak érzi a kertünket. Szaporíthatjuk magról és tőosztással is, azonban a magvaknak egy hideg időszakra van szükségük a csírázáshoz, és sajnos akár 4-5 évet is várnunk kell rá, amíg virágozni fognak.
A tavaszi tőzikében nem csak a kertünkben gyönyörködhetünk, hiszen hazánkban előfordul a legtöbb erdőben, az aljnövényzetben. Ráadásul a hóvirághoz hasonlóan gyönyörű virágszőnyeget alkot. A legnagyobb mennyiségben Zalában, Somogyban és Győr-Sopron megyében, főleg Csáfordjánosfa határában találkozhatunk vele.
4. A gyöngyvirág
A gyöngyvirág nem csak csodás látványával, de varázslatos illatával is elkápráztat minket. Az erdők aljnövényzeteként találkozhatunk vele leggyakrabban, de a kertek nagy kedvence is. A gyöngyvirág igénytelen, de meghálálja a szerves anyagban gazdag, jó vízellátású talajt, és különösen jót teszünk vele, ha ősszel érett komposztot keverünk a talajába.
Az árnyékos részeket szereti, így a kertünk azon szegleteit is széppé fogja varázsolni, ahol a többi növény nem él meg szívesen. Ültethetjük fák, rózsák vagy cserjék árnyékába, de szegélynövényként is kitűnően megállja a helyét és csodás látványban részesít bennünket. A gyöngyvirág ráadásul gyorsan terjed, így hamar tele lesz vele a kertünk.
A gyöngyvirág a kinézetével és az illatával is elvarázsol minket. Fotó: Shutterstock
A gyöngyvirágot gyöktörzsével szaporíthatjuk, vagy ősszel a levélzet leszáradása után, vagy kora tavasszal, a kihajtást megelőzően. A rizómákon fejlődő bojtos gyökerű rizómarügyeket kell ehhez felhasználni, amelyek három éves korukban válnak képessé a virágzásra. Szeptemberben vagy októberben ültessük, 5-8 cm mélyen. Ha magvetéssel szaporítjuk, mindig hagyjunk 30-40 cm tőtávolságot.
Hajtatni is lehet a gyöngyvirágot, ehhez az erős gyökérzetű töveket januárban el kell ültetni, majd jól beöntözni, és meleg helyre vinni. A talaját tartsuk egyenletesen nedvesen, majd amikor megjelennek a virágok, tegyük hűvösebb, de világos helyre.ahonnan majd az elvirágzás után, tavasszal ültethetjük ki a kertbe.
5. A tulipán
A tulipánok között is vannak gyönyörű, fehér színűek. Bár tény, hogy mivel rengeteg csodálatos színben pompáznak, nehéz lesz megállni, hogy csak egy színben ültessünk belőle a kertünkbe. A tulipánt az első évben cserépben is nevelhetjük, ám ott nem lesz annyi élettere és tápanyaga, hogy éveken át megörvendeztethessen bennünket virágaival. Így hát érdemes a második évben kiültetni a kertbe.
A hófehér tulipánok gyönyörűek a kertben. Fotó: Shutterstock
A tulipán az egyik legnagyobb kedvenc, ha kerti virágokról van szó, de már az ókori Perzsiában is nagyra tartották, sőt, egyenesen a tökéletes szerelem szimbóluma volt. Nem véletlenül vált az Oszmán-dinasztia és a birodalom fővárosának, Konstantinápolynak a jelképévé. A tulipán neve a perzsa tuliban, azaz turbán szóból származik, utalva a turbán és a tulipán virágának hasonlóságára. Hazánkban a törökök honosították meg. A XVII. században olyannyira keresett volt, hogy az ára vetekedett az aranyéval.
Ma a világ tulipánjaninak több, mint 90 %-a Hollandiából származik. Itt található Keukenhof is, ahol több millió tulipánban gyönyörködhetünk. A tulipán mérgező növény, így tilos fogyasztani. Magassága változó, hiszen 10 cm-től akár 40 cm-es magasságig is megnőhet. Márciustól egészen májusig virágzik, és kedveli a napos, világos, de akár még a félárnyékos helyeket is. Kék tulipánt ne keressünk, de ezen kívül minden színben találkozhatunk vele. Sőt, akár többszínű is lehet egyszerre.
Mérsékelt öntözést igényel, virágzásakor pedig meghálálja, hogyha tápoldatot adunk neki. Az elvirágzott virágszárat a felére törjük vissza. A tulipán "iskolás" növény, hiszen szeptember végén kell elültetni és júniusban kell a hagymákat felszedni. Ültetéskor 10 cm mélyre és 10 cm-es tőtávolságra kell elhelyezni őket. Bár éveken át elvannak a kertben, a hagymák idővel egyre mélyebbre süllyednek, így pár évente érdemes őket felszedni. A kiszedett hagymákat száraz, hűvös és sötét helyen pihentessük szeptemberig. A balkonládákba is ültethetjük, ám itt nem fog tudni áttelelni, így mindenképpen szedjük fel a hagymákat.
Ha tehát a kertünket csodás, fehér virágokkal szeretnénk díszíteni, ennek csak a képzeletünk szabhat határt, mert virágválaszték bőven akad.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
