Az elmúlt években sosem látott népszerűségnek örvendenek a szukkulensek és kaktuszok, melyekből ma már szinte minden háztartásban megtalálható legalább egy példány. Az alacsony gondozási igényű, mégis esztétikus dísznövények nemcsak lakásdekorációként terjedtek el, hanem a növényinfluenszerek egyik legfontosabb eszközeivé is váltak.


Ezzel együtt azonban egy új ökológiai és jogi problémakör is kialakult: a kaktuszok iránti fokozott kereslet miatt virágzik az illegális kereskedelem, a természetvédők pedig kongatják a vészharangot.

A növényinfluenszerek és a „pandemic plant parentek" kora

A 2010-es évek végén kezdődött, de igazán a Covid–19-járvány alatt erősödött meg a beltéri növénynevelési trend, különösen az Y és Z generáció körében. Akik eddig nem foglalkoztak növényekkel, hirtelen „növényszülőkké" váltak. A TikTokon, Instagramon milliós nézettséget hoztak a növényes tartalmak, a szukkulensek, kaktuszok pedig ideális szereplők lettek: keveset kell velük foglalkozni, mégis látványosak.

A pozsgásokról készült influenszervideók ugyanakkor megnövelték a keresletet, ezzel akaratlanul is hozzájárulva a vadon élő fajok veszélyeztetéséhez – főként azokhoz, amelyeket ritkaságuk miatt különösen értékesnek tartanak.

Illegális kereskedelem, orvvadászat – csempészhálózatok a háttérben

A megnövekedett kereslet miatt orvvadászok kezdték el kifosztani a sivatagokat: Chiléből, Dél-Afrikából vagy Mexikóból begyűjtött kaktuszokat postáztak, vagy a helyi lakosság segítségével csempésztek ki.

A „cactus hunting" (kaktuszvadászat) már globális méretű bűnügyi probléma. A legdrágább ritkaságokat több tízezer dollárért kínálják az interneten – sokszor eBayen, Facebook-csoportokban vagy az Etsy-n.

A 2022-es évben letartóztatott Byungsu Kim esete jól mutatja a probléma súlyát: több ezer vadon élő dudleyát akart eljuttatni Kaliforniából Dél-Koreába, korábban pedig Dél-Afrikából csempészett – végül börtönbüntetést kapott.


Magyarországon is vannak problémák – és nem csak a csempészettel

Hazánkban eddig kevés kaktuszcsempészeti ügy látott napvilágot, legismertebb az a mezőkövesdi eset, amikor védett mexikói kaktuszokat próbáltak eladni. Két vádlott felfüggesztett börtönt kapott.

Súlyosabb gondot okoz, hogy egyes kaktuszfajok már hazai élőhelyeket is veszélyeztetnek: invazív fajként terjednek a Kiskunságban, a Pilisben és a Vértesben, kiszorítva az őshonos növényvilágot.

A kaktuszok jövője – jogszabályok, edukáció és mesterséges intelligencia

A szakértők szerint a kaktuszok mintegy egyharmada már ma is a kihalás szélén áll. Az Atacama-hadművelet példátlan ítéletének köszönhetően egyre nagyobb hangsúlyt kap a növények védelme – a csempészek most már börtönbüntetéssel is számolhatnak.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) irányelveket dolgozott ki a lefoglalt növények visszatelepítésére. Emellett a brit Királyi Botanikus Kertek mesterséges intelligenciával igyekszik nyomon követni az illegális kereskedelmet, az eBay pedig együttműködik a hatóságokkal.

Az influenszerek szerepe: a megoldás része lehetnek

A kutatók szerint nem démonizálni, hanem edukálni kell a növényinfluenszereket, hogy ők is a fenntartható kereskedelem zászlóvivőivé váljanak. A népszerűségük révén akár nagyobb hatást gyakorolhatnak, mint a szabályozások.

A cél az, hogy legális, etikusan termesztett növényeket népszerűsítsenek, és erre ösztönözzék követőiket is. A globális kaktuszpiac ugyanis nem csökken, hanem robbanásszerűen nő: 2023-ban 5,2 milliárd dollárt ért, 2031-re viszont már 15 milliárd dollárnál is többre becsülik.

Forrás: 24.hu

Indexkép: Pixabay