Habár azt gondolhatnánk, hogy a mi házunk egyben a mi várunk is, ahol úgy élünk, és azt teszünk, amit csak akarunk, ez nem teljesen így van. A háztulajdonosoknak ugyanis vannak olyan kötelezettségei, amelyekről meg lehet feledkezni, csak éppen nem érdemes. És nem csupán azért, mert büntetés jár érte, ha nem tesszük meg, amit kell.
Ne feledkezz meg a házszám tábláról!
Habár apróságnak tűnhet, a házfalon szereplő házszámnak igen nagy a jelentősége. Ennek hiányában nem csak hogy nehezebben találnak meg bennünket, de emiatt még a leveleink, csomagjaink is elkeveredhetnek. Ráadásul büntetést kapunk, ha nem tesszük ki, jól látható helyre a házszámot. A szabályozás lakóhely szerint eltérhet, ezért érdemes utánanézni, hogy a mi lakóhelyünkön mennyiben változik az itt leírt, általános rendelkezésekhez képest.
A házszámtáblát a tulajdonosnak kell saját költségén beszerezni, kihelyezni jól látható helyre, és gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, pótlásáról. A házszám megjelölésére az időjárási hatásoknak ellenálló, közterületről jól leolvasható házszámtáblát kell elhelyezni, mindezt pedig a házszám megállapítását követő hatvan napon belül.
A házszámot az épület közterülettel érintkező homlokzatán, annak bejárat felőli részén, előkertes beépítési mód esetén, amennyiben közterületről a házszám nem olvasható, a kerítésen a bejárat mellett, kerítés hiányában a telek közterületi határvonalán fém, műanyag, illetve fa rudazatra erősítve kell elhelyezni.
A házszám nem csak hasznos, de még büntetést is von maga után a hiánya. Fotó: Shutterstock
A házszámtáblát a környezet beépítési adottságaihoz, a táj- és településképhez illeszkedő módon kell kihelyezni úgy, hogy az ne akadályozza az épület rendeltetésszerű használatát és megközelítését, sőt, azok állagát se rontsa. A házszámtábla mérete általában legfeljebb 20 centméter x 20 centméter méretű lehet.
Ezekről a kötelezettségekről se feledkezz meg háztulajdonosként
De hiába közterület, a vonatkozó köztisztasági rendelet kimondja, hogy amennyiben jogszabály – legfőképpen helyi önkormányzati rendelet – eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos kötelessége az ingatlana előtti járdaszakasz tisztántartása is. Ha nincs járda a kerítésünk előtt, akkor sem nyugodhatunk meg, hiszen akkor a kerítéstől számított egy méter széles területsávra vonatkozik a rendelet. Ha a járda mellett zöldsáv is található, úgy az úttestig terjedő teljes területet nekünk kell tisztán tartani. Ha a járdaszakasz mellett nyílt árok van, azt is a tulajdonosnak kell tisztán tartani.
Azaz, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. Ebbe beletartozik télen a hóeltakarítás, továbbá az év egészében a síkosságmentesítés, és a falevelek, a szemét eltakarítása. Az ennek elmulasztásából fakadó balesetek jogi felelősséget rónak az ingatlanhasználókra.
A rendelet szerint a szemetet úgy kell összesöpörni, hogy az közútra nem kerülhet, és a háztartási hulladékszállítás alkalmával, a háztartási szeméttel együtt kell elszállítatni. Az ingatlan előtti takarítást mindennap legkésőbb reggel 8 óráig el kell végezni, és ha a járda napközben ismét beszennyeződik, a takarítást többször is el kell végezni a nap folyamán.
Ha előttünk autóbuszmegálló van, azt nem a mi feladatunk rendben tartani, ellenben a kerékpárút takarítása az ingatlantulajdonos, ingatlankezelő vagy használó feladata abban az esetben, ha a járda egy részét jelölték ki kerékpárút céljára. Erre a szakaszra tehát ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint ha járda lenne előttünk. De ha a kerékpárút nem a járda területén halad keresztül, akkor annak takarítása nem tartozik a lakossági feladatok közé.
Amennyiben bokrok, faágak nyúlnak a járdák, úttestek fölé, azok metszéséről szintén az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodniuk. Az állatokat közterületen, szennyező módon etetni nem szabad, az állataink ürülékét pedig az állat tulajdonosának kell eltakarítania, hiszen az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény kimondja, hogy az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze.
A zacskóba szedett székletet elsősorban a kutyaürülék gyűjtése céljából telepített hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni, de amennyiben a közelben nincs ilyen, akkor a kommunális hulladékgyűjtőbe is beletehetjük.
Úgy kell kihelyezni a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási szemetet is, hogy ne szóródjon szét, és ne jelentsen veszélyt az úton közlekedőkre nézve.
A szabályozás az egyes települési önkormányzatok esetében eltérhet, így érdemes utánanézni, de a legjobb, ha tisztán tartjuk ezeket a területeket, hiszen saját magunkat, és a járókelőket is védjük ezzel. Amennyiben ezt nem tesszük meg, úgy figyelmeztetésben részesíthetnek bennünket a közterület-felügyelet munkatársai, és idővel bírsággal is számolhatunk. Amennyiben a lakók egészségügyi állapotuknál, vagy koruknál fogva nem tudják ellátni ezt a feladatukat, akkor az önkormányzatot kell értesíteniük, akik segítséget nyújtanak nekik.
Péter és Pál már tudta, hogy ebből baj lehet
Péter és Pál a versben azon veszett össze, kinek is szól a fülemile dala az átlógó faágról, manapság pedig inkább már azon megy a vita, hogy kinek a kötelessége levágni azt az átnyúló faágat, vagy feltakarítani alóla a lehullott leveleket. De hasonlóan nehéz ügy a közös kerítés megjavíttatása is. Pedig erre vonatkozóan is nagyon egyértelműek a szabályok.
A ház előtti járda takarítása a háztulajdonos dolga. Fotó: Shutterstock
A hatályos kormányrendelet egyértelműen rendelkezik róla, hogy a telek tulajdonosa az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani a kerítést. Azonban a helyi önkormányzat eltérhet ettől, így minden esetben érdemes utánanéznünk, hogy a lakóhelyünkön melyek az érvényes szabályok.
Hogy egy kicsit egyszerűbb legyen, az utcáról nézve az utcafront, a jobb oldali kerítés, és a hátsó kerítés jobb oldali fele a mi felelősségünk. Természetesen a legjobb megoldás, ha a szomszédok megállapodnak, és közösen végzik a közös kerítésekkel kapcsolatos feladatokat.
De térjünk vissza az ágon daloló madárra, hiszen az átlógó faág kérdése is szabályozva van. Persze, ha már eleve betartjuk a fák ültetésére vonatkozó szabályt, akkor biztosan nem lóg át a faág a szomszéd kertjébe. De ha már megtörtént, nem árt tudni, hogy csak akkor vagyunk jogosultak az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok veszélyesek számunkra, vagy ha az ingatlanunk rendes használatát akadályozzák, és habár erre felhívtuk a növény tulajdonosának figyelmét, ő azt nem távolította el. Ekkor a növény eltávolítását akár bírósági úton is követelhetjük.
A telkünkre áthulló gyümölcsöt akkor szedhetjük fel, ha annak felszedését a gyümölcsfa tulajdonosa elmulasztotta. Tehát, a gyümölcsfa tulajdonosa a hozzánk átlógó és áthulló termést leszüretelheti a kertünkből, és el is szállíthatja. Természetesen ehhez nekünk be kell engedni, magától nem mászhat át a kerítésen.
Hogy minél kevesebb legyen a károkozás és a vita, a fákat és bokrokat nem szabad a telekhatárra ültetni. A szabályok szerint az élő sövényeket, a málnabokrokat, a szőlőoltványokat minimálisan 80 cm-re kell ültetni a telekhatártól. A mogyoró-, birs- és naspolyabokrokat viszont méretüknél fogva már 2 méterre ültethetjük a telekhatártól. A kis méretű fákat, mint amilyen például az őszibarack, 3 méterre, míg a közepes törzsű fákat, mint amilyen az alma, a kajszi, a körte vagy a szilva, már csak 4 méterre szabad elültetni a telekhatártól.
A jóval terebélyesebb fákat, mint amilyen a dió vagy a gesztenye, legalább 5 méterre kell ültetni a telekhatártól. Ezek az általános szabályok, azonban, mivel a szabályokat az önkormányzatok saját hatáskörükben módosíthatják, ültetés előtt célszerű utánajárni, hogy a lakóhelyünkön melyek az aktuális szabályok erre vonatkozóan.
Ha rendben tartjuk lakóhelyünket és környékét, nem csak a büntetésektől menekülhetünk meg, de szebb és biztonságosabb is lesz a környezetünk.
