Itt van Sándor, József, Benedek, akik zsákban hozzák a meleget, és ha mostanában ez nincs is mindig így, azért nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy március közepén már nem kell sokat várni a tavasz beköszöntére. Ekkor már kinyílik a liliomfa, az aranycserje, és virágozni kezdenek a mandula-, a kajszi- és az őszibarackfák is. De hogy zajlik a beporzás? Hogy lesz a virágból finom gyümölcs? És vajon tehetünk mi is azért, hogy a beporzás könnyebben menjen? És hogy a természet végezhesse a dolgát?
Szél vagy rovar kell a beporzáshoz
A virágport, azaz a pollent, a szél vagy a rovarok szállítják egyik virágról a másikra. A szél porozza meg például a diófák és a mogyoró nővirágait, míg a szirommal és nektáriummal rendelkező virágokat a méhek, a darazsak és egyéb rovarok porozzák meg.
A méhek szerepe kulcsfontosságú a beporzásban. Fotó: Vida-Szűcs István
A kinyílt virágok 8-10 napig alkalmasak a megtermékenyülésre. Ez alatt az idő alatt nagyon fontos, hogy kedvező legyen az időjárás. Ha kellő mennyiségű napfényt kapnak, és hozzá kevés szelet, a virágok megtermékenyülnek és megkezdődik a gyümölcsök kialakulása. Azonban, ha túlságosan száraz és meleg az időjárás, a virágok sajnos nagyon hamar elhervadnak, így jóval kevesebb idő áll rendelkezésükre a beporzáshoz.
Szintén óriási veszélyt jelent a fagy, hiszen az képes teljesen elpusztítani a virágokat, így a beporzás sem valósulhat meg. A megporzás, vagy más néven a beporzás idegen szóval pollináció. Ez a virágos vagy magvas növények szaporodásának az a mozzanata, amely során a hímivarsejteket tartalmazó virágpor, vagyis a pollen, a nyitvatermők esetében közvetlenül a magkezdeményre, a zárvatermők virágaiban pedig először a termő bibe részére kerül. Innen a bibeszál sejtközötti járataiba pollentömlőt növesztve ér el a magkezdeményhez.
Mit mi poroz be
Az anemofil virágokat a szél porozza be. Ezek a virágok dísztelenek, és sok apró virágporszemcsét termelnek. A porzóik hosszan kinyúlnak a virágból, és nem termelnek nektárt. Ez jellemző a nyitvatermőkre, de pár zárvatermőnél is előfordul, mint amilyen a dió, vagy a fűzfa.
A hidrofil virágokat a víz porozza be, hiszen ezek a növények a víz alatt élnek. A zoofil virágokat rovarok porozzák be. A rovarok sokkal nagyobb arányban juttatják célba a pollent, mint a szél. Éppen ezért ezekben a virágokban kevesebb a porzó és a virágporszemcse.
Ahhoz, hogy a növények magukhoz csalogassák a rovarokat, különféle trükköket fejlesztettek ki. A zárvatermők például nektár formájában nyújtanak táplálékot a rovaroknak, míg az orchideafélék családjába tartozó bangók virágai egy-egy rovarfaj alakját és színeit utánozva csábítják oda az őket beporzó rovarokat.
Vannak azonban olyan növények is, amelyek önmagukat képesek beporozni, vagyis az esetükben önmegporzás fordul elő. Ennek elkerülésére, és arra, hogy inkább idegen megporzás történjen, különféle mechanizmusok fejlődtek ki, mint például, hogy az ivarlevelek fizikai elhelyezkedése gátolja a saját virágpor bibére jutását. Önmeddőség esetén a termő képes felismerni és elutasítani a genetikailag rokon egyedek pollenjét. Kertészeti körülmények között gyakran mesterségesen hoznak létre öntermékenyülést, melynek célja, hogy ne keveredjen a génállomány.
A gyümölcsfák beporzása
A gyümölcsfák termesztése estén fontos tudni, hogy vannak öntermékeny és önmeddő virágú növényfajok és fajták. Az előbbiek a saját virágporukkal is megtermékenyíthetőek, az utóbbiak megtermékenyítéséhez, vagyis ahhoz, hogy gyümölcs teremjen rajtuk, más fáról származó virágporra van szükség. A meggy-, az őszibarack-, az alma- és a cseresznyefajták között is vannak önmeddőek, így fontos, hogy legyen a közelükben egy olyan virágzó fa, amelyiken keresztül virágpor jut el hozzájuk.
A méhek fontossága
Egy német mondás szerint Isten teremtette a méheket, az ördög pedig a darazsakat. A darazsakkal szemben a méhek jóval békésebb természetűek, de természetesen őket is ki lehet hozni a sodrukból. Általában kolóniában élnek, ahol pontos munkamegosztás van. A családjukban helyet kap a királynő, aki 22 mm nagyságú, a herék, akik átlagosan 20 mm-esek, és a dolgozók, akik mindössze 16 mm hosszúak. Színük az aranybarnától a sötétbarnáig igen változó, és potrohukat csíkok díszítik. Amikor a család elér egy bizonyos méretet, megtörténhet a kirajzás. Erre általában májusban, vagy júniusban kerülhet sor.
Tavasszal virágba borul a mandulafa is. Fotó: Pixabay
Nektárral és virágporral táplálkoznak, melyet az idősebb dolgozók gyűjtenek be a virágzó növényekről. A virágport a hátsó lábukon lévő szőrzet segítségével tudják elszállítani, melyet elraktároznak, és a szűkösebb időkre gondolva mézet készítenek belőle maguknak. És persze nekünk. A növények beporzásában betöltött szerepük miatt egyenesen létszükséglet, hogy minél több méh tevékenykedjen a természetben.
A méhek és a darazsak fullánkja a módosult tojócső, ezért képes csak a nőstény a szúrásra. A darazsak fullánkján kampócskák találhatók. Ezért a méhekkel ellentétben, többször is képesek használni a fullánkjukat, ugyanis használat után egyszerűen kihúzzák áldozatuk testéből. Ezzel szemben a méhek háromágú, visszahajló fullánkja fűrészfog szerű hurokban végződik. Ezért, amikor azt ki akarja húzni áldozatából, az általában a potroh végével, az idegdúcokkal együtt kiszakad, így nem élik túl a szúrást.
A termelt méreganyag nagy része víz, a méregzsák csupán 1.2 mg mérget tartalmaz. A darazsak fehérjedús táplálkozásának köszönhetően a méreganyaguk jóval mérgezőbb, mint a méheké. A darázsszúrás helye megduzzad és erős fájdalommal jár. Mivel a darázs döggel is táplálkozik, a szúrás helye el tud fertőződni. Akár szövetelhalással is járhat a szúrása.
A méhszúrás is duzzanatot és néhány perces fájdalmat okoz. Azonban, ha túl sok csípés ér valakit, illetve ha allergiás a méreganyagra, akár az élete is veszélybe kerülhet. Nem csoda, hogy a népszerűségi lista élén egyértelműen a méhek állnak a darazsakkal szemben. Nem is kérdés, hogy miért. A méhek nélkül ugyanis nincs élet. De honnan tudod, hogy akivel találkoztál, Maja a méhecske, vagy a gonosz darázskirálynő leszármazottja?
A legalapvetőbb az eddig leírtakon felül, hogy míg a darázs alig szőrös, addig a méhecske bizony sok időt töltene a kozmetikusi székben, mire mindenhol epilálnák. Nem véletlenül beszélünk darázsderékról, hiszen a darázsnak valóban nagyon vékony dereka van. A méhek a rajzáskor egyszerre jelennek meg tömegesen. Ezzel szemben a darazsak szép lassan gyűlnek össze, például a házak eldugott részeiben.
A méh váladéka savas, a darázsé lúgos, így a méhszúrást lúgos kémhatású anyaggal lehet kezelni, mint a szódabikarbóna oldat, míg a darázsszúrást savas kémhatású anyaggal, mint amilyen az ecet.
A méheket óvnunk kell, hiszen a méhek nélkül nincs élet. Gyümölcstermő növényeink jóformán kivétel nélkül külső segítségre szorulnak, amikor a beporzásra kerül sor. Azonban, ha betartjuk a következőket, rögtön sokat tettünk azért, hogy minél több méhecske segíthesse a kertünk növényeit.
Így védd a méheket
1. Virágzás idején ha lehetséges, ne permetezzünk!
2. Soha ne permetezzünk virágzó gyümölcsfát rovarirtóval!
A méheknek köszönhetjük a gyümölcsöket és a mézet is. Fotó: Vida-Szűcs István
3. Ha mégis permetezünk, jelentsük azt előre, hogy a közeli méhészek be tudják fogni előtte a méheket!
4. Ne nyírjuk hetente a füvet. Ha kéthetente nyírjuk csak le, az máris óriási segítség a méheknek, hiszen akkor a fű közötti virágokból is össze tudják gyűjteni a virágport.
5. A méhek minden virágot kedvelnek, de ha a számukra legkedvesebbeket megtalálják a kertünkben, akkor egészen biztosan gyakoribb vendégek lesznek nálunk. Kedvenceik közé tartozik a levendula, a sáfrány, a kasvirág, a szellőrózsa, a tátika, a napraforgó, a gyűszűvirág, a lilaakác, az orgona, a mézontófű.
6. Gondoskodjunk az itatásukról is. Ehhez egy lapos, nem meredek tálat tegyünk ki nekik, amelyben rendszeresen cseréljük a vizet. Mélyet nem szabad, mert abba bele tudnak fulladni.
7. Telepítsünk a kertbe méhhoteleket. Ehhez elég egy fadarab, amelybe lyukakat fúrunk. Így itt tudnak fejlődni a lárváik, és ők maguk is meg tudnak benne pihenni. Különböző méretű lyukakat fúrjunk a fába, és haránt irányba, hogy az esővíz ne juthasson be. A felület sima legyen, hogy ne sérüljenek meg a rovarok. Meleg és védett helyen helyezzük el a kertben.
8. Természetesen attól, hogy a méhek hasznosak, a darazsak pedig nem, még ne bántsuk őket sem. Ha nem bántjuk őket és fészküket, ők sem fognak velünk foglalkozni. A méhek védelmét pedig érezzük magunkénak, mert sajnos nagyon nagy veszélyben vannak, és ha nem változtatunk a szokásainkon az ő érdekükben, akkor mi is hamarosan óriási veszélybe kerülhetünk.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
