Ha van kerted, akkor abban valószínűleg van meggyfa is. Ha pedig még nincs, akkor mindenképp adj neki helyet. A meggy a rózsák családjába tartozik, és nagyon kalandos úton jutott el Európába. Állítólag vándormadarak hozták át a csőrükben az első szemeket Észak-Indiából, ahol már az őskorban is megtalálható volt. Azóta pedig az egész világon elterjedt és igen kedveltté vált.

A meggyfák metszése nem csak a terméshozamot képes megnövelni, de még a fa élettartamát is. Az alma után a második leggyakrabban fogyasztott gyümölcs a meggy hazánkban, így közel 9 millió termő meggyfa van Magyarországon. A meggy nagyon egészséges és finom, így kevés olyan kert van, ahol legalább egy meggyfa ne kapna helyet.

Ráadásul a meggy kisebb termetű fa, így akár a kisebb kertekbe is kiváló választásnak bizonyulhat. A méretei miatt a szüretelés sem nehézkes, és a beérett meggy is viszonylag sokáig megmarad a fán. Amit pedig nem fogyasztunk el azonnal, azt le lehet fagyasztani, de kiváló szörpöt, dzsemet és befőttet is készíthetünk belőle, nem is beszélve a meggyborról! Így hát igazán családbarát fa, ami megérdemli, hogy helyet adjunk neki a kertünkben.

meggy

A meggy finom és egészséges. De a termésért tennünk kell. Fotó: Pixabay

A meggyfa metszése

A meggy esetében elengedhetetlen a metszés. Megtehetjük, hogy nem foglalkozunk vele, azonban ekkor jóval kevesebb lesz a termésünk, és rosszabb lesz a minősége, a fa élettartama is jóval alacsonyabb lesz, hiszen a gondozás hiányában jóval nagyobb lesz a különféle betegségekkel és kártevőkel szembeni kitettsége, és olyan magas lesz, hogy még létráról sem fogjuk tudni elérni a tetejét. Így hát érdemes törődni vele, és nem megfeledkezni a metszéséről. Három féle metszést kell megkülönböztetni nála.

1. Ültetéskori metszés

Ezt rögtön azután meg kell ejteni, hogy elültettük a fát. Ekkor először a vázágakat kell kiválasztani, és azokat kell visszametszeni. A 3-4 darab vázágnak szánt vesszőt metsszük el az egyharmaduknál, egy külső állású rügy felett. A sudár legyen magasabb a vázágaknál.  Fontos, hogy a sudár és a vázágak által kijelölt háromszög csúcsszöge 120° legyen, és hogy a vázágak a törzshöz képest 45°szögben álljanak.


2. Koronaalakító metszés

Ez a metszés a vázágak és a sudár hajtás visszametszését jelenti. Ügyeljünk rá, hogy a ritkítás során ne távolítsunk el túl sok 1 illetve 2 éves vesszőt, hiszen akkor könnyen termés nélkül maradhatunk. A meggyfa metszését tavasszal a rügyfakadás előtt kell elvégezni. A metszés célja ilyenkor az, hogy a korona megfelelő mennyiségű napfényhez és levegőhöz juthasson.

Azokat a vesszőket, amelyeken egy-másfél méteres ostor vesszők képződnek, amelyeknek csak a csúcsán képződik néhány virág, vissza kell metszeni. Így meg lehet előzni a meggyfák felkopaszodását és a termésük csökkenését.

3. Fenntartó metszés

Ennek ideje a fa öt éves kora után jön el. Ekkor akadályozzuk meg a vázágak felfelé növését. Ekkor kerülhet sor a ritkító metszésre is, amikor az egyéves vesszőket, és a fa belseje felé növő ágakat kell eltávolítani.

Így gondozd a meggyfádat

A meggy kiváló alkalmazkodó képességű, átlagos igényű fa. Fényigénye a cseresznyéhez hasonló, így kedveli a napos helyeket, de a hőmérséklet igénye alacsonyabb. Nagyon jól bírja a fagyokat, és mivel virágai sem nyílnak túl korán, általában a tavaszi, kései fagyok sem tesznek benne kárt.

Átlagos vízigényű fa, de ha gondoskodunk a folyamatos vízellátásáról, azt bőséges terméssel fogja nekünk meghálálni. A talaj kérdésében nem túl válogatós, de ha igazán jó termést szeretnénk, akkor gondoskodjunk számára jó vízgazdálkodású, mélyrétegű, tápanyagban gazdag talajról.

A meggyet konténeres és szabadgyökerű változatban is meg tudjuk vásárolni. Míg a konténeres verziót szinte bármikor elültethetjük, addig a szabadgyökerű meggyfát csupán ősszel és kora tavasszal. Az ültetés előtt a szabadgyökerű meggy gyökereinek végéből csípjünk le 1-2 cm-t, hogy a gyökér erőteljesebben tudjon növekedni.

Az ültetés helyének kiválasztásakor vegyük figyelembe a fa későbbi méreteit. A kiásott gödör legyen a kétszerese a gyökér méretének. A talajt javítsuk fel úgy, hogy a gödör aljába szerves trágyát teszünk, majd ezt lefedjük földdel, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek közvetlenül a trágyával. Ezután állítsuk teljesen függőlegesre a fát, és figyeljünk rá, hogy az ültetési magasság megfelelő legyen, vagyis a szemzési, oltási pont mindig kerüljön a földfelszín fölé.

Töltsük vissza a földet, majd tömörítsük, hogy ne maradjon levegő a fa gyökerei között. Ezután alaposan öntözzük meg a meggyfát. A meggyfákban nagyon sokszor okoz kárt a monília, amely a levelek sárgulását, a hajtások elhalását, az érett gyümölcsök rothadását idézi elő. Ezért is fontos a rügyfakadás előtti lemosó permetezés. Sajnos a levéltetvek is nagyon kedvelik, és a cseresznyelégy is át szokott nézni, ha kevésnek találja a cseresznyét. Azonban az enyves lapok segítenek megzabolázni őket.

virágzó meggyfa

A meggyfa virágzásakor is csodás látványt nyújt. Fotó: Pixabay

Ezért egyél meggyet

A meggy vitamin- és ásványi anyag összetétele nagyon hasonló a cseresznyééhez, de tízszer annyi A-vitamint tartalmaz. Ezen kívül még sok benne a B-vitamin is. A meggy fogyasztása jót tesz az emésztésnek, és az idegeink működésének is. Magas a vas-, kalcium-, kálium- és magnéziumtartalma. A benne található szerves savak segítenek az erek tisztításában, serkentik a veseműködést, az anyagcserét, és kitűnő vízhajtók.

A benne található, jelentős mennyiségű A-vitamin segít megtisztítani a légzőszerveink nyálkahártyáját, és erősíti az immunrendszerünket. A- és C-vitamin, valamint antocián- és bioflavon tartalma miatt kiváló antioxidáns. A meggy segít regenerálni az izmainkat, így akár egy nehéz edzés után is számíthatunk rá, hiszen gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően csökkenti az izomlázat. Zsírégető hatása miatt mellettünk áll, amikor fogyókúrázunk.

Ha túl alacsony a vérnyomásunk, és senki sincs, aki éppen fel tudna minket idegesíteni, számíthatunk a meggyre, hiszen magas vastartalmának köszönhetően képes elősegíteni, hogy az alacsony vérnyomás a normál határnál maradjon. A meggyben tizenhétféle antioxidáns hatású vegyület található meg. Ezek közül az antocioninok adják jellegzetes, bordó színét. Az antioxidánsoknak daganatgátló és gyulladáscsökkentő hatásuk van, sőt, még a fejfájást is csökkentik.

A meggyet nyers fogyasztása mellett még számtalan módon fogyaszthatjuk. Készíthetünk belőle szörpöt, lekvárt, meggybort, levest, de le is fagyaszthatjuk. Süteményben is kiváló. Ha nem szeretnénk, hogy lesüllyedjen a piskótatészta aljára, hempergessük meg egy kis lisztben, mielőtt a tésztába tesszük. Úgyhogy, minden okunk megvan rá, hogy ha eddig nem volt, idén szerezzünk be egy csodás meggyfát.