A Sumi Agro Hungary Kft. évindító rendezvényét Matyasovszki István, a cég ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Elmondta, hogy tapasztalataik szerint 2024-ben a szakma rövid időn belül soha nem látott pénzügyi visszaesést élt át. Rendezvénysorozatukat abban a reményben indítják, hogy az elmúlt évben mind a gazdaság, mind a terménypiacok elérték a gödör alját, és a jövő pozitív irányba alakul. A konferenciákon aktuális, az emberek zömét valóban érdeklő kérdésekre szeretnének választ adni.
Kukorica: vetni vagy nem vetni? – fotó: pixabay.com
Jelenleg a toxinos kukoricával kapcsolatos kérdések foglalkoztatják leginkább a gazdálkodókat: annak az értékesítése, valamint a termelés megszervezése annak érdekében, hogy lehetőség szerint jelentős mértékben csökkentsék a toxinnal szennyezett tételek mennyiségét.
Kiutat kell keresni, piaci stabilitást, megoldásokat. Ebben segíthetnek azok a külső szakértők, akik előadásaikkal utat mutathatnak, és válaszokkal szolgálhatnak a toxinos kukoricával kapcsolatos kérdésekre.
Lehet toxinmentes kukoricát termeszteni a növekvő molyfertőzések mellett? Dr. Bán Gergely fejlesztőmérnök, CPR Europe Kft.
Kukoricában megoldandó feladat a mikotoxinokat termelő gombák (többek között Fusarium spp., Aspergillus spp.) elleni védekezés, hiszen a mikotoxinnal szennyezett termény alkalmatlan mind emberi fogyasztásra, mind az állatok takarmányozására. A penészgombák általában az ép, egészséges növényeket nem fertőzik meg, csak akkor tudnak könnyedén terjedni, ha a kártevő lepkék hernyói a rágásukkal sebzéseket okoznak a termés felületén és utat nyitnak a kórokozóknak.
A kalászos gabonákkal ellentétben a kukoricában nem gombaölő permetezéssel lehet hatékonyan védekezni, hanem lényegében a hernyók elleni védekezéssel lehet megelőzni a mikotoxin szennyezettség kialakulását. Jelenleg a kukoricában Magyarországon két kártevő okoz jelentős kártételt és nyit utat a gombafertőzéseknek: az egyik a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), a másik pedig a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera). (A közeljövőben sajnos várható egy új lepke kártevőnek a megjelenése is.)
Mindkét faj okozhat a legfiatalabb levelek lemezén szabálytalan alakú vagy szabályos „ablakos" lyuggatást.
A kártevők egyre erősebb fertőzéseket okoznak, ezért mindenképpen célszerű őket megfigyelni – fotó: pixabay.com
A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) lárvái elsősorban a szár belsejében táplálkoznak, edénynyaláb- és csőrágást végeznek a címerszárban, ami címertörést, szártörést okoz. Jelentős mennyiségi kár keletkezik: 15–55%-os tőfertőzöttségnél 6–26 mázsa termésveszteség is lehet hektáronként. A kártevő a szár felől haladva a csutkában is járatot készít, de megfigyelhető a cső kívülről történő rágása is, ami a mennyiségi káron kívül közvetve a mikotoxin szennyezettség kialakulásához vezet.
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) elsősorban a generatív részeket károsítja, a bajusz felől, a cső vége felől táplálkozik a kukoricacsöveken, ott nyit utat az egyes kórokozóknak, amelyek mikotoxinokat termelhetnek, tehát így keletkezik közvetve kártétel.
Általában mind a két faj megjelenése „foltszerű" a táblán, azaz nem egyenletes eloszlású: egy kisebb átlagos fertőzés esetén is lehetnek a táblának olyan pontjai, amelyek jelentősen fertőzöttek; ami azért veszélyes, mert az itt felszaporodó penészgombák mikotoxinjai az összes betakarított vagy betárolt termést szennyezetté tehetik.
A növekvő fertőzések oka a kukoricamoly évenkénti nemzedékszámának változásában keresendő: az egyre melegedő időjárás következtében az egyrajzású populációkat kiszorították a kétrajzású populációk és Magyarország teljes területén a két nemzedékes populációk lettek az általánosak – sőt, a déli országrészben már a harmadik nemzedék rajzása is megfigyelhető. Az enyhe tavasz és a meleg csapadékos nyár kedvez a kártevő felszaporodásának, míg az erősen száraz évjáratok kedvezőtlenek ebből a szempontból.
A gyapottok-bagolylepke okozta károk növekedése is megfigyelhető, aminek az oka, hogy ez a hazánkban korábban még nem jelenlévő kártevő az 1990-es évek közepétől kisebb-nagyobb egyedszámban minden évben előfordult, majd 2003-ban soha nem tapasztalt károkat okozott mert a kártevő báb formájában áttelelt; a 2020-as évekre pedig állandósult a jelenléte. Az átlaghőmérséklet emelkedése, a hőségnapok számának növekedése és a csapadék mennyiségének csökkenése pozitívan hat a bagolylepke felszaporodására.
Sajnos ezek a kártevők egyre erősebb kártételt okoznak, ezért mindenképpen célszerű őket megfigyelni ahhoz, hogy tudjuk mikor érdemes ellenünk védekezni. Ebből a szempontból a bagolylepke egy könnyebb kérdés, mert a fejlődése nagyon kötődik a kukorica virágzásához, tehát a rajzás általában virágzáskor fut föl, ekkor kell rá odafigyelni. Érdemes kihelyezni a szexferomon csapdákat, rajzáskövetést végezni, és akkor kiderül, hogy adott évjáratban a saját területeinken, tábláinkon, milyen mértékű a virágzás időszakában ennek a kártevőnek a rajzása, és ez alapján lehet a szükséges növényvédelmi beavatkozásokról dönteni.
A kukoricamoly esetében nehezebb dolgunk van, ugyanis a rajzása nem kötődik kimondottan a kukorica technológiájához.
A védekezés időzítése függ attól, hogy
- kukoricamolyos (csapadékosabb) vagy bagolylepkés (szárazabb) az évjárat,
- milyen rajzástípusú a kukoricamoly
- milyen a fertőzés mértéke
Például, ha az előző évben tapasztaltak alapján a két nemzedék rajzáscsúcsa közelítően azonos mértékű, akkor a csapadékosabb évben a kukoricamoly első nemzedékének kelő lárvái ellen már június közepén védekezünk; esetleg a 2. permetezés augusztus elején történjen. Szárazabb évben a virágzás kezdetén, július elején a védekezés akár egy időben történhet a bagolylepke lárvák elleni védekezéssel. A kukoricamoly ellen a hőösszegszámítás is a segítségünkre lehet az időzítés megválasztásában.
Mivel tudunk védekezni? Összesen 4(+1) rovarölő hatóanyag csoportba tartozó hatóanyag van, amely Magyarországon engedélyezett kukoricában rovarkártevők elleni védekezésre. Fontos, hogy a különböző hatásmódú készítmények váltogatásával megelőzzük a rezisztens populációk kialakulását.
Arra a kérdésre, hogy lehet toxinmentes kukoricát termeszteni a növekvő molyfertőzések mellett a válasz: Igen, lehet. 20 évvel ezelőtt nem volt kifizetődő a takarmánykukorica kártevők elleni védelme, de azóta jelentősen megnövekedett a fertőzések mértéke a környezeti körülmények folyamatos változása miatt. Toxinmentes kukoricát nem lehet előállítani a „moly" kártevők elleni védekezés nélkül.
_fill_540x300_0.jpg)
A búza és durumbúza minőségének jelentősége
A következő előadó Csontos Attila, a Júlia-Malom ügyvezető igazgatója volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a prémium minőségű malmi búza nem keverendő össze a magas fehérjetartalmú étkezési búza minőséggel. Hazánkban a búzatermesztésben jelenleg még a mennyiségi fehérje szemlélet uralkodik, ehhez képest a prémium kategóriát a magas fehérjeminőséggel párosuló magas fehérjetartalom jelenti.
Csontos Attila, a Júlia-Malom ügyvezető igazgatója – fotó: Sumi Agro Hungary Kft.
A felvevő piac a reológiai tulajdonságokra, vagyis a farinográfos, alveográfos és extenzográfos paraméterekre alapozza a minőségi követelményeket. Amíg a mennyiségi fehérje szemléletű termesztés eredményességét elsősorban a termesztéstechnológia határozza meg, addig a prémium búza előállításának lehetősége, -a W a P, L, P/L stb. paraméterek eredményei –genetikailag kódolt tulajdonságok, vagyis már a fajtaválasztásnál eldől, hogy beléphetünk-e a „prémium klubba".
Durumbúza: jobb a szárazságtűrő képessége, viszont a hideg tűrése ezzel fordítottan arányos – fotó: pixabay.com
Durumbúza termesztéstechnológiai ajánlatok
Békés vármegyében Tasi Attila a Sumi Agro Hungary Kft. területi képviselője, aki a durumbúza növényvédelmi technológiájáról tartott előadást.
A durumbúza egy mediterrán faj, a mediterráneumban jobban elterjedt, ezért az ökológiai igényei is eltérőek, mint más búzának. Mivel itt is a minőséget keresi a piac, ezért ez a növény nagyobb odafigyelést igényel: ügyelni kell a jó tápanyag-ellátásra, a fokozott növényvédelemre.
A durumbúzának jobb a szárazságtűrő képessége, viszont a hidegtűrése ezzel fordítottan arányos. Ennek ellenére gond nélkül tervezhető a termesztése itt Magyarországon is. Betegség-ellenállóság szempontjából már komolyabb eltérések vannak: gyakoribb a kalászfuzáriózis és a lisztharmat előfordulása.
A minőségi durumbúza termesztés alapját az agrotechnikai, tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi technológia adja. Ha ezeket az elemeket jól sikerül kivitelezni a fajtában rejlő potenciális mennyiségi és minőségi adottságokat is képesek leszünk maximálisan kihasználni. Egy adott technológiai elem kihagyása drasztikusan csökkentheti a termést és ronthatja a minőséget.
A durumbúza kórokozók elleni védelme nagyobb odafigyelést igényel az őszi búzáénál. Mindenképpen legalább kétszeri védekezést tervezzünk: az elsőt 1-2 nóduszos állapotban a levélbetegségek ellen, míg a másodikat a kalászfuzárium ellen. A csapadékosabb évjáratokban még szükséges egy közbenső, zászlóslevél-védelem is.
Forrás: Sumi Agro Hungary Kft.
Sikeres napraforgó-termesztés a Sumi Agro-val
Lécz István a Sumi Agro Hungary Kft. Bács-Kiskun vármegyei területi képviselője a napraforgóról tartott előadásában elmondta, hogy ez a kapásnövény lassan már stabilabban termeszthető, mint a kukorica.
Lécz István a Sumi Agro Hungary Kft. Bács-Kiskun vármegyei területi képviselője – fotó: Sumi Agro Hungary Kft.
A növényvédelem a napraforgó termesztés kiemelten fontos eleme, amiben három kritikus időszak (fenológiai intervallum) határozza meg a termesztés sikerességét, így növényvédelmi beavatkozásokat kell tenni a jó termés elérése érdekében.
I. kritikus időszak
A vetéstől a 4 leveles állapotig tart, ekkor alakul ki a termő tőszám. Ebben az időszakban főleg a talajlakó (pl. drótférgek, pajorok stb.) és a korai állati kártevők (barkók, tücskök stb.) csökkenthetik kártételükkel a tőszámot. A neonikotinoid hatóanyagtartalmú csávázószerek használatának EU-s korlátozásával a rovarölő szeres csávázás nélkül elvetett napraforgó sok helyen 10– 25%-os tőszámhiányt is szenvedett a talajlakó károsítók (főleg drótféreg) által, ami érezhető gazdasági kárt okozott! Újra előtérbe került a talajfertőtlenítők használata teljes felületen, vagy a vetéssel egy menetben, a sorba kijuttatva.
A vetés és a kelés nyomon követése, a kártevők, és a talajlakó kártevők elleni védekezésben segítséget jelent a napraforgóban is engedélyezett talajfertőtlenítő készítmény a TRIKA EXPERT, ami a formulázásának köszönhetően foszfor és nitrogén tápanyagot is tartalmaz. Mindkét hatóanyag a kultúrnövény gyors kezdeti fejlődését, erőteljesebb kelést eredményez.
II. kritikus időszak
A napraforgó 2–10 leveles állapot közötti időszaka, amikor el kell végezni a gyomirtást, hiszen ennek a sikeressége döntően befolyásolja a termésképző elemek kialakulását. A gyomirtási technológia összeállítása már a hibridválasztással elkezdődik (Clearfield, Express).
Gyomirtásnál figyelembe kell venni a napraforgó biológiai jellemzőit: a gyenge kezdeti gyomelnyomó képesség (35–40 cm fejlettségig), amely a keléstől 4-6 hétig áll fenn, valamint azt, hogy számos kétszikű napraforgó gyom rokonságban áll a napraforgóval. Jó, ha tudjuk, hogy a kezdetektől gyommentesen fejlődő állomány biztosítása a preemergens készítményekre épül (tapasztalatok szerint a csak posztemergensen kezelt állományok 500–700 kg/ha-ral kisebb termést adnak).
A növényvédelem a napraforgó termesztés kiemelten fontos eleme, amiben három kritikus időszak (fenológiai intervallum) határozza meg a termesztés sikerességét – fotó: pixabay.com
A napraforgó preemergens gyomirtása történhet PLEDGE®-vel, ami egy kontakt, perzselő + tartamhatást biztosító gyomirtó szer (hatóanyaga: flumioxazin), Megbízható hatást gyakorol a magról kelő kétszikű gyomok ellen, a lemosódása a talajba igen csekély, nincs káros utóvetemény-hatása vagy korlátozása. Fontos, hogy biztosítsuk a preemergens készítmények jó hatáskifejtéséhez szükséges feltételeket: egyenletes mélységben vetett és egyenletes felszínű, jól elmunkált aprómorzsás talajra javasoljuk kipermetezni. A PLEDGE®-ről elmondható, hogy több mint két évtizedes felhasználói (üzemi) tapasztalat áll mögötte. Postemergensen is kijuttatható, ekkor a kijuttatási ideje: egyenletes fejlettségű, 2–4 valódi leveles fenológiai stádiumban van. Posztemergensen szikleveles napraforgót ne kezeljünk vele és 6 levelesnél fejlettebb napraforgót sem, mert a hatékonyság már csökkenhet a levelek gyomokat takaró hatása, ill. a gyomok esetleges túlzott fejlettsége, viaszosabb, kevésbé érzékeny állapota miatt.
A BRIXTON® a Sumi Agro 180 g/l kletodim hatóanyagot tartalmazó egyedi formulációval rendelkező szuperszelektív egyszikűirtója, ami szélsőségesen száraz körülményekhez lett fejlesztve, ezért aszályos környezetben többet nyújt, mint amire a kletodim képes.
Felhasználható: napraforgó, repce, szója, cukorrépa kultúrákban, a dózis: 0,5–0,7 l/ha egynyári egyszikűek ellen, 1–1,4 l/ha évelő egyszikűek ellen.
III. kritikus időszak
A szármegnyúlás és a virágzás közötti időszak. Ekkor már a kialakuló termésképző elemek védelmére kell összpontosítani. A periódus elején a mezei poloskák és/vagy a levéltetvek tudnak jelentős károkat okozni, ugyanis a rovarkártevők által okozott mechanikai sebzések a kórokozók számára a fertőzések kapui lesznek. A napraforgó 6–8 levélpáros állapotától a virágzásig szükség szerint egy vagy két alkalommal kell rovarölő szeres (MOSPILAN 20SG, vagy AUTENTIC) védekezést végrehajtani, Fontos, hogy minden kezelésnél feltétlenül használjunk tapadást fokozó nedvesítőszert is.
Az előadásban szó esett még a deszikkálás kapcsán egy új, megbízható és kíméletes deszikkáló szerről, a HIKARI-ról, amely hatásfokozó és elsodródásgátló készítmény is egyben. A legjobb megoldást nyújtja esős periódusokban a visszanedvesedés megakadályozására.
Technológiai ajánlatok kukorica kultúrában
Sipos József a Sumi Agro Hungary Kft. Csongrád-Csanád vármegyei területi képviselője a kukorica károsítók elleni védekezési technológiát foglalta össze előadásában. Elmondta: annak, aki úgy dönt, hogy kukoricát vett, számot kell vetnie a csapadékmennyiséggel. Ez azért is lényeges, mert a gyomirtó szerek hatáskifejtése is függ a csapadék mennyiségétől.
.jpg)
Sipos József a Sumi Agro Hungary Kft. területi képviselője – fotó: Sumi Agro Hungary Kft.
Mindennek az alapját a talaj képezi: nagyon fontos, hogy milyen a talajszerkezet, hogy apró morzsás, megfelelően előkészített talajba kerüljön a mag. Meg kell vizsgálni, milyen talajlakó kártevők vannak jelen, milyen arányban és milyen számban, mert azok komoly gyökérkárosítást idézhetnek elő.
Termésbiztonság szempontjából elengedhetetlen a talajfertőtlenítés, amire kiváló a már jól ismert ERCOLE® talajfertőtlenítő, rovarölő granulátum. Hatóanyaga a lambda-cihalotrinkontakt, gyomorméreg és repellens hatású, könnyen kezelhető, precízen adagolható. Alkalmas kukoricabogár lárva és drótféreg ellen, a dózisa 12–15 kg/ha. A készítmény lassú, folyamatos, hosszan tartó lebomlással dolgozik.
A TRIKA EXPERT® a napraforgó, a kukorica, a szója, a mák és a cirok talajfertőtlenítő rovarölő szere. Hatásos az olyan talajlakó rovarkártevők ellen, mint a drótféreg, a mocskospajor és cserebogár lárva. A vetéssel egy menetben 10–15 kg/ha mennyiséget kell kijuttatni belőle.
A vetés pillanatától a betakarításig gyommentesen kell tartani a kukoricát. A Sumi Agro Hungary Kft. ajánlatában számos termék van, amely hatékonyan alkalmazható a kukoricában jelentkező gyomok ellen. 2025-ben továbbra is rendelkezésre állnak a MINERVE®, a SUMICORN-R®, CLICK PRO®, CLICK COMBI® és a MERLIN Flexx®.
Az állományt károsító rovarok ellen is fel kell vennünk a versenyt, fontos az előrejelzés, kulcsfontosságú a hőösszeg, a csapdák alkalmazása, az így kapott adatok helyes kiértékelése. Az előadó bemutatta a toxinnal szennyezett kukorica termés kialakulását megelőzendő, molykártevők elleni védekezésre alkalmazható Sumi Agro-s készítmény a MIMIC® ekdizon agonista rovarölő szert.
|
A MIMIC® hatóanyaga a tebufenozid megzavarja a vedlési folyamatot, leállítja a táplálkozást, és elpusztítja a kártevőket. A készítmény felhasználható kukoricában (szemes, hibrid, csemege és popcorn), és az AKG besorolása szerint horizontális szántóban alkalmazható.
A csemegekukoricában 7 napos élelmezés- egészségügyi várakozási idővel rendelkezik, így nagyon jól beilleszthető zárókezelésként a technológiába.
Sipos József a cég talajfertőtlenítő akciójáról is beszélt előadásában.
Tanulságok az előző évből és új megoldások 2025-ben
Sumi Agro Hungary Kft. engedélyezési és fejlesztési igazgatója Jáger Ferenc az atkaölő szerekről, tartott előadást.
A 2024-es év egy kifejezetten atkás évjárat volt, és számos esetben nem volt kielégítő eredménye a védekezéseknek. Atkafertőzés esetén fontos tudni, hogy minden fejlődési alak egyszerre van jelen a táblán, de egyes atkaölő készítmények nem hatnak mindegyikre. A speciális akaricidek nem szisztemikusak, oda kell juttatni, ahol az atka él. Nehezített körülmények (magas léghőmérséklet, szőrözött viaszos lombfelület) között kell kifejtsék hatásukat ezért, adjuváns használata szükséges. Mivel szövedék védi az állatot, ne várjuk meg a kártevő felszaporodását, kolóniák kialakulását. Lehetőleg már kis egyedszámnál védekezzünk (ez segít a rezisztencia elkerülésében is). Az előadók bemutatták a hamarosan engedélyokiratot szerző KANEMITE 15 SC-t, illetve a már jól ismert ORTUS 5 SC és a NISSORUN 10 WP atkaölő szereket is.
Indexkép: pexels.com
