A gránátalmával még mindig a legtöbben a boltok polcain találkoznak, és csak nagyon ritkán kerülnek be a kosarakba. A kertünkben pedig még ritkábban futhatunk vele össze, pedig ha tudnánk, mi mindenre képes, egészen biztosan adnánk neki helyet. Nem csak azért, mert nagyon egészséges, hanem azért is, mert csodálatos virágai igazi ékességei lehetnek a kertünknek.

Ismerkedj meg a gránátalmával

A gránátalma nagyon régóta kedvelt gyümölcs. Az olaszok a gránátalmát nem csak szívesen fogyasztották, de még a ruháikat is festették vele. Krémekbe is bekerült, mert úgy vélték, fiatalítja a bőrt. A római kultúrában Juno-t, a termékenység istennőjét gránátalmával a kezében ábrázolják, a gyümölcs a házasság és a termékenység szimbóluma is lett. A menyasszonyok is gyakran viseltek a gránátalma gyönyörű virágából font koszorút. A gránátalma sok nemzetnél jelképezi a mai napig a szerencsét és a jólétet.

gránátalma

A gránátalma nem csak finom, de nagyon jó hatással van az egészségünkre is. Fotó: Shutterstock

A gránátalma Kelet és Dél-Ázsia növénye, de Amerikában és Kínában is nagyon közkedvelt. Habár nem is gondolnánk, a honfoglaló magyarok hozták be hazánkba, és nagyon korán megjelent a magyar népművészetben is motívumként. A gránátalma gyönyörű, piros virágait  július közepén csodálhatjuk meg. A virágai közül a teltvirágúak nem termékenyülnek meg, azonban a szimpla virágúakból sokmagvú bogyótermés érik. A gránátalma 2-3 méter magas bokorrá fejlődik. Létezik belőle törpe változat is, de annak termése nem ehető, így a legjobban akkor járunk, ha nem ilyet ültetünk a kertünkbe.


A gránátalma neve a latin granum, azaz „mag" szóból ered. Az érett gránátalma héja kemény, barnás-sárga vagy piros színű. A gyümölcs belsejében a magok hártyákkal elválasztott rekeszekben találhatóak. A szemek belseje a mag körül lédús gyümölcshússal van tele, íze pedig édes, kissé fanyar. Habár azt gondolnánk, hogy nagyon bonyolult enni, ez egyáltalán nem így van. Először is mossuk meg, majd éles késsel vágjunk le a gránátalma "kalapjánál" egy szeletet. A magvakat tartó hártyáknál vágjunk bele a gyümölcsbe, majd merítsük 4-5 percre víz alá. Így könnyen ki tudjuk nyerni a magokat. Nyomkodjuk ki a magokat, amelyek lemerülnek a víz aljára, a héj pedig a víz tetején marad, ahonnan könnyen el tudjuk távolítani. Szűrjük le és fogyasszuk el.

Így legyen gránátalma a kertedben

A szimpla virágú fajták magvetéssel szaporíthatók, de ez elég lassú folyamat, így inkább az idősebb bokrok tövében növő sarjakat válasszuk le, gyökérzettel együtt ősszel, és ültessük el őket. Vagy vásároljuk meg kertészeti boltban.

Ha mégis inkább magról szeretnénk szaporítani, a magokat hagyjuk két hétig a gyümölcsben, hogy tökéletesen érettek legyenek. Vágjuk fel a gyümölcsöt és vegyünk ki belőle pár magot. Mossuk meg a magokat alaposan, hogy ne maradjon rajtuk a gyümölcs húsa, majd szárítsuk meg.

Ezután ültessük el a magokat, majd a cserepet fedjük le alufóliával, hogy párás levegő legyen odabent. Tegyük a cserepet körülbelül 20 Celsius-fokos helyiségbe, és körülbelül 10 nap múlva meg fogjuk látni a kis növényeket. Vegyük le a fóliát, és tegyük az ablakpárkányra a cserepet. Ügyeljünk rá, hogy a földje mindig nedves maradjon. Amikor elérik a körülbelül 10 cm-es magasságot, ültessük el a növényeket.

A növény termesztéséhez jó vízelvezetésű talajra van szükség. Az ideális számára az agyagos talaj, ezen kívül napsütésre és szélvédett helyre van szüksége a tökéletes fejlődéshez. Mivel a gránátalma önporzó, érdemes több növényt is tartani belőle a kertben.

Mivel a gránátalma fiatal példányai fagyérzékenyek, érdemes őket 4 éves korukig dézsában nevelni, hogy télen védett helyre tudjuk vinni. Télen 2-5 Celsius-fokos hőmérséklet az ideális a számára.

Ha vásároljuk, akkor a csupasz gyökérzetű növényeket tavasszal ültessük el, miután már nem fenyeget fagyveszély. A gránátalma növényeket egymástól 4-5 méterre érdemes ültetni, hiszen akár 3-4 méter magasra és szélesre is képesek megnőni. Ha faként szeretnénk tartani, akkor azt metszéssel tudjuk elérni.

gránátalma gyümölcs

A gránátalma igazán jól mutat a kertben is. Fotó: Shutterstock

Az ültetőgödör legyen másfélszer olyan mély és kétszer olyan széles, mint a növény gyökérzete. Tegyünk műtrágyát a gödör aljára, majd helyezzük be a növényt a gödörbe. Minden vásznat és kötözőt távolítsunk el a növényről az ültetés előtt. A gödörbe töltsük vissza a földet, és tegyünk bele érett komposztot. Majd alaposan öntözzük meg.

Ha nincs kertünk, a gránátalma konténerben is nevelhető. Fontos, hogy ebben az esetben is ügyeljünk rá, hogy a talaj ne száradjon ki. Az ültetés utáni első télen a gránátalma ágait 40 százalékos mértékben metsszük vissza. A rákövetkező években elég évente egyszer, és csak kis mértékben megmetszeni. A virágok és gyümölcsök a növény két- vagy hároméves korában jelennek meg. Azért, hogy minél több gyümölcsöt hozzon, érdemes minden tavasszal komposztot adni a földjéhez.

A gránátalma gyümölcse akkor érett meg, amikor a héja élénkvörös vagy sárgásbarna színű. Nyomjuk meg a gyümölcsöt, és ha halljuk a szemek repedését, készen állunk a szüretre. A gránátalmát ritkán támadják meg kártevők vagy betegségek. Leggyakoribb ellenségei az atkák és a sodrómolyfélék.

Ezét egyél sok gránátalmát

Egy gránátalmában 3.5 gramm rost található, amely a napi ajánlott bevitel több mint tíz százalékát fedezi, tehát jót teszünk vele az emésztésünk egészségnek megőrzése érdekében. A gránátalma a keringési problémáktól is megvéd és csökkenti a cukorbetegség kockázatát.

Óvja a szívünket, a benne található nagy mennyiségű antioxidáns pedig segíti immunrendszerünket megvédeni a szabad gyököktől. Sok C-vitamin van benne, magjai pedig kiváló méregtelenítők. Csökkenteni a koleszterinszintet, a magas vérnyomást, és a sebgyógyulási folyamatokat is felgyorsítja. Mivel sok K-vitamint tartalmaz, segít a fogíny védelmében. Kutatások igazolják, hogy a tumorképződést is gátolja. Összehúzó hatása miatt vérzéscsillapító és feszesítő. Lassítható vele a szürkehályog kialakulása is.

A C- és K-vitamin mellett E-vitamint is tartalmaz, mely miatt kiváló bőrápoló és lassítja az öregedési folyamatokat. Sőt, még a hajunknak is jót tesz. Nem véletlenül sorolják a szuperélelmiszerek közé, mivel nagy mennyiségben tartalmaz olyan növényi vegyületeket, amelyek hozzájárulnak a szervezet egészségének fenntartásához.

Egy 2018-as és egy 2023-as tanulmány is kimutatta, hogy azoknak a szervezetében, akik naponta kétpohárnyi gránátalmalevet fogyasztottak, csökkentek a gyulladásos markerek, továbbá a gyümölcs leve segíti intenzív fizikai aktivitás után az izmok regenerálódását, ezáltal növelheti a sportolók teljesítményét, és javítja edzés közben a szív- és érrendszer működését.

Egy 2019-es tanulmány szerint pedig napi 200 ml gránátalmalé fogyasztása hat héten keresztül mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomást jelentősen csökkentette. A rendszeres gránátalma-fogyasztás pedig a májrák korai szakaszában lassítja a daganat növekedését és terjedését, valamint prosztatarák esetén is előnyös lehet a gránátalma-kivonat fogyasztása.

Vegyületei segítenek leküzdeni a potenciálisan káros baktériumokat, különösen a szájban lévőket, továbbá a vesekő képződését is megakadályozzák. A cukorbetegségben szenvedőknek azonban érdemes figyelembe venni a gyümölcs viszonylag magas szénhidráttartalmát. A gránátalma még a memóriát is javítja, így hát ne felejtsünk el neki helyet adni a kertünkben, a tányérunkon és a poharunkban egyaránt.