Az emberiség legalább 3000 éve ismeri és termeszti a körtét, mégis, manapság mintha elég kevés kertben kapna helyet. Pedig még a görög költő, Homérosz is megemlíti az Odüsszeia című eposzában, sőt, az istenek ajándékának nevezi.

A körte fogyasztása azonban ennek ellenére, sajnos kezd visszaszorulni, pedig az íze és a tápértékre is felveszi a versenyt az almáéval, sőt, sokszor zamatosabb és ízletesebb az almánál, azonban kásás állaga miatt sokan nem kedvelik annyira. 

Nem véletlen pedig, hogy Süsü, a sárkány is odavan a körte ízéért. A körte mégis, méltatlan módon, kullog a gyümölcsfogyasztási lista végén. Évente mindössze 6 kilót fogyasztunk belőle, pedig olyan finom és egészséges, hogy jobban tennénk, ha jóval többször tennénk.

Így legyen körtefa a kertedben

A körte az igényesebb gyümölcsök közé tartozik, mivel sok csapadékot és alapvetően meleg hőmérsékleti viszonyokat igényel, ezen kívül pedig szüksége van párás levegőre és tápanyagban gazdag, enyhén savas talajra. A körtével tehát foglalkozni kell. Nem jól viseli a szárazságot, ezért ha homokos talajba ültetjük, azt dúsítani kell humuszformáló és nedvességtartó anyagokkal. A körtefa számára az agyagos talaj a legmegfelelőbb.

körte

A körte nagyon jót tesz az egészségünknek, így jól tesszük, ha sokat fogyasztunk belőle. Fotó: Shutterstock

Mivel a körtefa 10–17 méter magasra is megnőhet, fontos, hogy jól határozzuk meg a helyét a kertben, hogy a kifejlett fa se legyen zavaró. A körtefa hamarabb borul virágba tavasszal, mint az alma, így jóval érzékenyebb a fagyokra, ezért válasszuk ki számára a kert olyan részét, amely nem fagyzugos vagy huzatos.


A többi gyümölcsfához hasonlóan a körtét is ősszel érdemes ültetni. A szabadgyökerű körték ültetési ideje kötöttebb, ezeket október közepe és november vége között lehet telepíteni, később már nem.

A körtét metszeni is kell, amint elérte a két éves kort. Ekkor elsősorban a sérült és beteg ágakat kell eltávolítani róla, majd minden olyan ágat le kell metszeni, amelyik a fa belseje felé, vagy keresztirányba nő. Ezek után két lehetőségünk is van. Vagy olyan koronát alakítunk ki a körte számára, ahol meghagyjuk a központi sudárhajtást, és az alakító metszés során a vázágakból ágemeleteket alkotunk, vagy pedig eltávolítjuk a sudárhajtást, és így a körtefa alacsonyabb lesz, és szellősebbek lesznek az ágai is. Így kisebb kertben is elfér, és könnyebb lesz gondozni és szüretelni is.

A fa termőkori metszése során is el kell távolítani a sérült és beteg, valamint a keresztbe növő ágakat, és az 1 éves hajtásokat is vissza kell metszeni. A fiatal hajtásokat általában 5-7 rügyre kell visszametszeni, hogy a fa külső felén maradjon több. Ezután kell megmetszeni a termő dárdákat. Mivel ezekből fejlődik a körte, minél többet hagyunk meg,  annál több lesz a termés. Azonban nem szabad túlzásba esni, mert ha túl sok a körte, akkor apróbb és rosszabb minőségű lesz a gyümölcs.

Az idősebb körtefák esetében szükséges lehet egy nyár végi metszés is. A nyár végi metszés során eltávolítjuk a vízhajtásokat, melyek hosszú, egyenes, magasra növő ágak, amelyek azokból a rügyekből keletkeznek, amelyek nem hoztak virágot. Mivel ezek sok tápanyagot vonnak el a fától, nem szabad meghagyni a fán.

A körte nem olyan érzékeny a kártevőkre és a betegségekre, mint az alma, de jellemző betegségei a ventúriás varasodás, a mikoszferellás levélfoltosság, a moníliás betegség, és a körterozsda. A kártevők közül leggyakoribb vendégei a körtemoly, a körte-levélbolha, a csipkéspoloska, a hajtáshervasztó darázs és a pajzstetű. A körtét kevesebbszer kell permetezni, mint a barackot, a szilvát vagy az almát.

A levélbolha váladéka a leveleket és a termést is befedi, ezáltal fekete korompenész képződik, melynek hatására a levelek elsorvadhatnak. Azonban tehetünk ellenük, ha korlátozzuk a körtefa növekedését és rendszeresen gondoskodunk a tápanyagellátásáról.

A virágzást megelőző kétszeri olajos permetezéssel tudjuk késleltetni a kártevők tojásrakási ciklusát. A tűzelhalás esetén a károsított szövetek először vizenyőssé válnak, majd gyorsan elszáradnak, végül pedig megfeketednek, és a betegség az ágban egyre mélyebbre hatol, így a beteg hajtásrész alatt 20 centiméterrel vissza kell vágni a hajtásokat.

A körte igencsak érzékeny a hidegre is, törzsén gyakran jelennek meg fagyfoltok. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kellő módon készítsük fel a téli hideg időjárásra. Biztosítsunk számára kellő tápanyagot.

A körtefák nagy része önmeddő, vagyis ha a saját virágporral megtermékenyült virágból gyümölcs lesz, az a szűznemzésnek köszönhető. Az idegen megporzás fokozza a megtermékenyülés esélyét, így érdemes vegyesen ültetni a különféle körtefajtákat.

A körte utóérő gyümölcs, vagyis a fáról történő leszedésekor nem áll meg az érési folyamat. Ezért a nyári fajtákat az érés kezdetekor szüreteljük, míg az őszieket és a télieket akkor, amikor már teljesen kifejlődtek, de még zöldek.

Amit a körtéről tudni érdemes

Világszerte több mint háromezer körtefaj létezik. A körte termesztésében Kína áll az élen. Itt egyébként a körte a halhatatlanság szimbóluma. Európában Olaszország, Hollandia, Belgium és Spanyolország a legnagyobb körtetermesztők.

körte kert

A körte igazán jól mutat a kertben, adjunk hát neki esélyt. Fotó: Shutterstock

Hazánkban az első írásos emlék, amelyikben a körte szerepel, a Tihanyi Apátság Alapítólevele, 1055-ből. Itthon évente átlagosan 33 000 tonnát termelünk, leginkább a Nyugat-Dunántúl és a Bodrog völgyében, mivel itt felel meg a leginkább a körtének a klíma.

Az ókori görögök a hányinger enyhítésére és kezelésére használták, míg Európában a dohány elterjedése előtt a körtefa levelét használták élvezeti cikként. A világ legdrágább körtéje Buddha alakú, és darabja körülbelül háromezer forintba kerül.

Mivel a körte olvadós állaga hasonlít a vajéhoz, sok fajtára a francia „beurre" kifejezést használják. De nem csak a gyümölcse értékes. A körtefa faanyagát húsok füstölésére is használják, de bútorok és konyhai kiegészítők is készülnek belőle.

Ezért együnk sok körtét

1. A körte igazi immunerősítő gyümölcs, ezért még a tél előtt együnk belőle minél nagyobb mennyiségben.

2. Kevés kalóriát tartalmaz (kb. 55 kcal/100 g), ezért étkezés előtt fogyasztva jótékonyan hat a szervezetünkre.

3. Vitaminokban azonban bővelkedik, így megtalálható benne A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, valamint C-, E-, K- és J-vitamint. A C-vitamin-tartalma jelentős, ezért egy átlagos méretű körte elfogyasztása már fedezi a napi C-vitamin-szükségletünket.

4. A körte nyersen fogyasztva kiváló kálium- és rézforrás, de élelmi rostokban és antioxidánsokban is igen gazdag.

5.  A körte fogyasztása csökkenti a cukorbetegség és a szívroham esélyét. Magas pektintartalma gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását, de segíti a bélműködést is, és a gyomorsavtermelést is remekül csökkenti.

6. Szívbetegségek és reuma esetén is ajánlják a fogyasztását.

7. Kisbabák esetében a hozzátáplálás időszakában is javasolják a szakemberek, ugyanis a többi gyümölcshöz képest sokkal ritkábban vált ki allergiás reakciót, édes íze és puhasága miatt pedig nagyon kedvelik a kicsik.

8. A körte a torokfájásra és a hangszál panaszokra is hatásos. Ehhez mézzel felmelegítve fogyasszunk körtelevet.

9. Az agyunk is hálás lesz érte, mivel leve élénkítő hatással van ránk. Ehhez legalább 30 percig főzni kell a körte levét, majd meginni.

10. Ásványi anyag tartalma nagyban hozzájárul immunrendszerünk egészséges működéséhez.

11. Túlzásokba azonban ne essünk a körtével kapcsolatban, mert egy bizonyos mennyiség elfogyasztása után hashajtó hatásúvá válhat.

A legismertebb körték

Bosc kobak körte

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben ezt a körtefajtat termesztik. Ha tartós tárolásra szedjük, azt szeptember közepén tegyük meg. A körte igen nagy méretű, mivel elérheti a 180–280 grammot. Felülete rozsdamázzal fedett, héja közepes vastagságú, a húsa pedig sárgásfehér, olvadó. Közepesen későn fordul termőre. Igazán bőséges termésre számíthatunk, és mivel a termése nem érzékeny és még a szállítást is nagyon jól tűri, igazán népszerű.

Vilmos körte

Talán az egyik legismertebb, és a második legkeresettebb körtefaj hazánkban. Augusztus második-harmadik dekádjában szedhető, és akár három hónapig is eltartható. Gyümölcse elérheti a 160–220 grammot is, Éretten sárga, a napos oldalon enyhén pirosas színű. Húsa fehér, olvadó, illatos, édes-savanykás ízű, muskotályos zamatú és mivel korán termőre fordul, évente terem. A Vilmos körtéből gyakran készítenek pálinkát, amelyik nagyon népszerű Magyarországon.

Japán körte – Nasi

A Nasi névre hallgató, Japánban termesztett körte eltér európai társaiétól. Gyümölcse fán beérő, húsa fehér vagy sárgásfehér, illatos és lédús, pektintartalma igen magas, ezért fogyasztása nagyon előnyös. Magyarországon a japán körte tömege elérheti a 150–250 grammot is.

Vadkörte

A vadkörte Süsü kedvence. Régen a kis méretű gyümölcsöket nevezték így. A vadkörtét a természetben, az erdőkben, erdőszéleken maguktól termő fajtaként ismerjük.

Akár előételként, akár levesként, akár köretként, akár italként, vagy éppen dióval és mazsolával megtöltve desszertként fogyasztjuk, a körte egészen biztosan nem fog csalódást okozni. És még nyersen sem. Úgyhogy adjunk neki helyet a kertben, és természetesen a tányérunkban is!