A rózsa a virágok királynője. Nem véletlen, hogy minden kertész álma, hogy gyönyörű rózsák viruljanak a kertjében, és az sem csoda, hogy ez a gyönyörű virág jóformán minden csokorban helyet kap. Bár mint tudjuk, nincsen rózsa tövis nélkül, és a rózsának vannak bizonyos igényei, ezek nagyon könnyen teljesíthetők, így hát semmi se riasszon el bennünket attól, hogy otthont adjunk ennek a csodálatos virágnak.

A rózsa akkor a legszebb, ha törődünk vele. Így hát nem maradhat el a tavaszi metszés, a nyári metszés, de vajon mi a helyzet az őszi metszéssel? Bizony a rózsával ősszel is érdemes törődni, de cserébe csodálatos virágaiban tavasszal is gyönyörködni tudunk. Ha tehát megadjuk a királynőnek, amire vágyik, a mi kertünket is igazán fenségessé fogja varázsolni. Nem is beszélve a csodálatos illatról, ami körbelengi.

A rózsa őszi metszése

1. A rózsa sajnos érzékeny a fagyra. Ennek az az oka, hogy a legtöbb rózsa évi hajtása nem érik be teljesen, a hajtások csúcsa nem fásodik és így nem zárul le a növekedés. Ezért kell még az első fagyok előtt visszavágni a lágy, nem fásodó részeket. Azonban több kertésznek is az a véleménye, hogy a rózsák nagy többsége gond nélkül képes átvészelni a fagyokat, mégis, a legjobb, ha biztosra megyünk, és elvégezzük a rózsa őszi metszését.

2. Különösen, ha a kertünkben közel vannak egymáshoz a rózsabokraink, hiszen ekkor a növények olyan sűrű bozótot alkothatnak, hogy nem tudjuk ellátni a téli védelmüket, merthogy nem férünk hozzá minden rózsa tövéhez. Először az összes keresztben vagy haránt növekedő hajtást kell visszavágni ilyenkor.

rózsa barackszínű

A rózsa a virágok királynője. Fotó: Pixabay

3. Azért, hogy elkerüljük a rózsa rothadását, mindenképp távolítsuk el róla az elszáradt virágokat.

4. Szintén ne hagyjuk rajta a növényen az elsárgult, elszáradt leveleket, és takarítsuk fel a földre lehullott leveleket is, mert ezek könnyen át tudnak vinni egyes betegségeket, akár éveken keresztül is.


5. Nem csak a metszésre kiváló az ősz, de arra is, ha szeretnénk átültetni egy rózsát. Ráadásul az új tövek ültetésére is tökéletes alkalmat biztosít az ősz, hiszen így még van ideje a rózsatöveknek meggyökeresedni a tél beállta előtt. .

6. A rózsabokroknál is fontos az őszi metszés, hiszen ilyenkor el tudjuk távolítani az elhalt, sérült, túlságosan sűrű ágakat, így jóval nyitottabbá válik a bokor, engedve a szabad levegőáramlást a növény ágai között. Ezáltal jóval kisebb esély lesz arra, hogy a növény megbetegedjen.

7. A túl magasra nőtt rózsák magasságát is le kell csökkenteni, hiszen az őszi és téli viharok sokkal könnyebben kárt tudnak tenni egy magas növényben, mint egy alacsonyabban, amelybe nem kap bele olyan könnyen a szél. Ahol lehet, a metszést egy-egy kifelé néző rügy felett ejtsük meg.

8. Az őszi metszés során nem kell szemre, azaz rügyre pontosan visszavágni a rózsát, csak annyit érdemes metszeni, hogy a tövekhez közelebb tudjunk kerülni. A magastörzsű rózsáknál is érdemes ősszel metszeni, hiszen nehezen viselik a fagyot, így a növényt, különösen a koronát, be kell takarni, amely sokkal egyszerűbb, ha a hajtásokat visszavágjuk.

A rózsa egész évben nem hagy minket unatkozni

A rózsákkal egész évben érdemes foglalkozni, hiszen így igazán széppé varázsolják a kertünket. Ezek a feladatok nem vesznek igénybe túl sok időt, viszont jót tesznek a növénynek, és az egészen biztosan szép virágokkal fogja meghálálni a gondoskodást.

Januárban fel kell kupacolni a rózsa töveit, és letakarva megvédhetjük a széltől és a fagyoktól. Ez azért is fontos, mert a téli napsütés hatására túl korán megindulhat a nedvkeringés és elfagyhat a növény töve. Márciusban eljön a rózsa metszésének ideje, és amikor már elmúlnak a fagyok, meg lehet tisztítani a töveket a felkupacolt földtől. Ez és az őszi időszak a legalkalmasabb az új tövek elültetésére is. Ha tavasszal csak keveset metszünk a növényből, akkor hamarabb fog virágozni. Mivel tavasszal növekedési szakasza van a növénynek, több tápanyagra van szüksége, ezért 3-4 hetente kell tápoldatozni.

Májusban a talaj felszínét meg kell lazítani, és ekkor már el kell kezdenünk rendszeresen öntözni a rózsát. A nyár folyamán ügyeljünk a folyamatos öntözésre és gyomlálásra, és arra, hogy figyeljük a rózsát, ha esetleg bármilyen kártevő, vagy betegség megtámadná, mert ez az időszak erre a legveszélyesebb. Ekkor jön el tehát a permetezés időszaka. Ha a rózsán betegség jeleit véljük felfedezni, metsszük le a fertőzött részt, és szerezzük be a megfelelő permetszert, amellyel megvédhetjük a további betegségektől és kártevőktől.

rózsa kosár

A rózsákkal egész évben van teendő, de megérik a fáradtságot. Fotó: Pixabay

Így készítsük fel a rózsát a télre

Mivel a legtöbb rózsafaj nem teljesen télálló, fel kell készíteni őket a télre. Szeptember közepétől már ne öntözzük, és ne is műtrágyázzuk a rózsát. Ekkor már nem az a célunk, mint tavasszal és nyáron, hogy hajtásra ösztönözzük a növényt, hiszen az új hajtások már nem tudnák megvédeni magukat a fagyoktól. Így ilyenkor már le kell lassítani a rózsa életfolyamatait, hogy minél inkább csökkenteni tudjuk a fagyás veszélyét. Szeptemberben érdemes 70 g kálimagnéziumot szórni a talajra, amely nagyon jó tápanyag a rózsa számára.

Október végén, november elején, amikor lehullik a rózsa lombozata, tudjuk, hogy ezt az évet már le kell zárni a rózsa életében. Ekkor a töveket fél méteres magasságban vissza kell vágni, és meg kell metszeni az oldalágakat is. Metszés után mindenképp szedjük össze a földre lehullott leveleket, ágakat, hogy meg tudjunk szabadulni a kórokozóktól.

A rózsatöveket ezután 25-30 cm magasságban kupacoljuk fel. Erre a legjobb, ha komposzt-kertiföld és szerves-trágya keveréket használunk. Azonban arra ügyeljünk, hogy miközben odahúzzuk a földet, nehogy megsértsük a rózsa gyökereit. A kupac tetejét érdemes szalmával betakarni, így még nagyobb védelmet tudunk biztosítani számára a fagyokkal szemben.

Ha nem takarjuk be a rózsa tövét, ugyan lehetséges, hogy ki fog hajtani tavasszal, azonban a rózsa fejlődése és virágzása egész évben gyengébb lesz, mint ha megóvtuk volna, ráadásul a rózsatő élettartalma is csökken. A futórózsát azonban nem kell visszavágni, sőt, betakarni sem, hiszen takarás nélkül is kiválóan át tudja vészelni a telet.

Bio védelem a rózsáknak

A gyönyörű rózsa minden kertész álma. Azonban ehhez tenni is kell. De nem muszáj vegyszereket használjunk, hiszen vannak olyan esetek, amikor vegyszer nélkül is gondoskodhatunk róluk.

1. A metszés az egyik legjobb védelem, ráadásul vegyszert sem kell használnunk hozzá. Azonban fontos, hogy mindig tiszta metszőollóval dolgozzunk, és minden növény után fertőtlenítsük azt le, nehogy betegségeket, kórokozókat terjesszünk a fertőzött eszközzel.

2. Mindig ferdén lefelé metsszünk, fél cm-rel a bimbó felett, mert így az esővíz lefelé fog folyni.

3. Ha a rózsa hirtelen hervadásnak indul, és tavasszal nem ered, akkor valószínűleg pocok támadhatta meg a gyökerét. Ilyenkor vágjuk vissza a maradék gyökeret, és ültessük vissza a rózsát, de ne csak úgy védtelenül, ahogy eddig volt, hanem egy drótkosárban, amely képes megvédeni a növényt a rágcsálók kártételétől.

rózsa közlei

A rózsák évi háromszori metszése garantálja, hogy széppé varázsoljuk a kertünket. Fotó: Pixabay

4. A mulcsozás is vegyszermentesen segít. A tavaszi metszést követően a vágott fű rózsára történő terítésével nitrogént juttatunk a növény számára.

5. A gyógynövények is segítségünkre lehetnek, hiszen ezek az anyagok elősegítik a gyökérképződést, és serkentik a növény növekedését, amely ezáltal jóval életerősebbé válik. A kakukkfű, kamilla, büdöske, csalán, fokhagyma és gilisztaűző varádics oldata is megfelelő a rózsa számára.

A csalánból készült hígtrágya is fantasztikus hatással van a rózsára.1 kg csalánlevelet vágjunk össze és 10 liter esővízbe áztatva tegyük napos, meleg helyre egy vödörben. Amikor már nem habzik az oldat, és sötét színe van, elkészült, azonban a szaga nem lesz rózsaillatú, úgyhogy olyan helyre tegyük, ahol kellő távolságban van az otthonunktól. Háromhetente hígtrágyaként alkalmazható, 1:10 hígításban a virágzásig, legkésőbb június végéig.

A tavaszi metszést követően a fokhagymalével történő permetezés megakadályozza a gombás betegségek kialakulását. 20 fej fokhagymát kell 1 liter vízben felforralni, majd 15 percig lefedve főzni. Az elkészült levet 24 órán át hagyjuk állni, majd 10-szeres hígításban permetezzünk az oldattal háromszor, három naponként ismételve.

6. Ha megfelelő körülményeket biztosítunk a rózsának, jóval kevesebb baj érheti. Így hát ültessük a rózsánkat napsütéses, levegős helyre, jó talajba .

Mindenkinek gyönyörű, virágokban gazdag rózsákat kívánunk!