A mák nagyon fontos szerepet tölt be a magyar konyhában. Az ünnepi időszak süteményeit, így például a bejglit, el sem tudjuk képzelni nélküle. Ahhoz pedig, hogy meglegyen az egész éves mákkészletünk, elegendő egyetlen ágyásban mákot termeszteni.

mák mákos bejgli

A mák nagyon sok finomság alapanyaga, és emellett még nagyon egészséges is. Fotó: Pixabay

Bár a megítélése nem a legjobb, a házi mák fogyasztása semmilyen káros hatással nem jár, sőt, kifejezetten jó hatással van az egészségünkre. Tudjunk meg hát minél többet a mákról, és arról, hogy tudjuk megtermelni a kertedben. Különösen most, hiszen most jött el a mák vetésének ideje! Vessünk hát egy pillantást a naptárra, és vessük el időben a mákot!

Ismerd meg a mákot

A mák egyike a legrégebben termesztett növényeknek, amelyet már nagyon régóta nem csak élelmiszerként, hanem fájdalomcsillapítóként is használnak. Őshazája Afganisztán, India és Mianmar, ahol napjainkban is óriási területeken termesztik.

A mák megosztó növény, hiszen magas alkaloid tartalma miatt drogként is kelendő, de ugyanezen hatóanyag miatt került alkalmazásra a gyógyászatban is. Gyógyászati célra a magas alkaloidatartalmú mákfajtákat vetik, azonban ezeket csak nagyon szigorú ellenőrzés mellett szabad termelni. Ezzel szemben az alkaloidamentes vagy alacsony alkaloidatartalmú mákfajták hazánkban engedély nélkül termelhetőek.

A mákgubó az érés előtti időszakban az oldalán ejtett bemetszéseken át fehér nedvet bocsát ki. Ez az ópium, amelyből több alkaloidát vonnak ki, többek között a morfint, a heroint és a kodeint. Ezek nagy részéből fontos gyógyszereket gyártanak, de sajnos drogokat is állítanak elő belőle.


Azonban a kerti mák alkaloid tartalma sokkal alacsonyabb, így semmiféle káros hatással nincs a mákot fogyasztókra nézve. Hazánkban annyira kedvelt, hogy nemcsak a tányérunkon kap helyet, hanem több mondásban is. Ha valami apró, azt mákszemnek nevezzük, ha pedig valaki igazi szélhámos, azt mákvirágnak szoktuk hívni. A leginkább karácsonykor és húsvétkor kelendő, amikor is a bejgli és a mákos guba fontos hozzávalója. A mák hazánkban egynyári növény, a mediterrán országokban azonban évelő.

A mák hatása

A mák magjának számtalan jótékony hatása van. Csökkenti a koleszterinszintet, és nyugtató hatással van az idegrendszerre. Erre utal latin elnevezése is, hiszen a "somniferum" szó "álmot hozó"-t jelent. A mák magjai szinte emésztés nélkül hagyják el emésztőrendszerünket, ezáltal tökéletesen letisztítják a bélcsatorna falait, és fellazítják a belek tartalmát.

A mák ezen kívül bőségesen tartalmaz magnéziumot, növényi zsírsavakat, aminosavat, foszfort, kalciumot, káliumot és vasat. Segít lelassítani az öregedési folyamatokat, mert képes megállítani a csontszövetek leépülését, sőt, képes arra is, hogy újraépítse azokat. Csökkenti a magas vérnyomást, telítetlen zsírsav összetétele miatt pedig segít megelőzni a trombózis és embólia kialakulását.

Magnézium tartalma miatt segít megszüntetni a lábgörcsöket.  Emellett növeli a szellemi teljesítőképességet, gyorsítja a különféle sebek gyógyulását, sőt, még afrodiziákumként is számon tartják. A máknak magas a kalcium tartalma, sok E-, C-, és B-vitamint tartalmaz. Ezen kívül cinkben is gazdag.

mák virága

A mákvirág szépen mutat a virágoskertekben is. Fotó: Liza agrophoto

A mák, mint élelmiszer

A mák nagyon sok finomság alapjául szolgál. A mákos tészta általában először az iskolai menzán tesz ránk mély benyomást, de aki ad neki egy második esélyt, az meglátja, hogy otthon jól is el lehet készíteni. A mákos guba, a mákos bejgli azonban igazi favoritok, amelyeknek az ünnepi asztalnál is mindig van helye. A bejgliben a mák a bőséget, a gazdagságot és a termékenységet jelenti, míg a dió kiváló a rontások ellen.

Hogyan termessz mákot?

A mákot minél korábban kell vetni. A magot fagymentes időben már februárban érdemes elvetni, mert 3-4 Celsius-fokon csírázik. Szerencsére egyáltalán nem érzékeny a fagyokra.

Napos, meleg, szélvédett helyet válasszunk neki, és vessük mélyen megművelt, közepesen kötött talajba. A kikelt növényeket 3-4 leveles korukban kell megritkítani, úgy, hogy egy folyóméteren 10 növény maradjon. A felesleges palántákat nyugodtan ültessük a virágoskertbe, ahol szépen fognak mutatni a virágai.

A máknak bőséges öntözésre van szüksége. A mák nem kedveli a gyomokat, így gondoskodni kell a folyamatos gyomtalanításról, kapálásról. Figyelni kell, mikor érik be, mert az érett magok hamar kiszóródhatnak.  A kerti mák tenyészideje 120-140 nap. Ha tíz négyzetméternyi területen termesztjük, abból körülbelül másfél kilogramm termésre számíthatunk. A termést terítsük ki napos helyre, és szárítsuk meg. Ha a mákot nedvesség éri, nagyon hamar megavasodik, így mindig tartsuk száraz helyen. A mákszemben 40-50% olaj van, melyet étkezési célokra szoktak használni.

A máknak van egy ősszel vethető típusa is. Ezt szeptemberben kell elvetni, és még ősszel ki fog kelni. Az ősszel vetett növény már megerősödve várja a telet, tavasszal pedig jóval hamarabb fog teremni, mint kora tavasszal vetett társai. Ráadásul tavasszal vetett társához képest jóval többet terem, és vetési ideje miatt a kártevőktől is jóval kevesebbet szenved. Az őszi mák tokjában jóval kevesebb az alkaloid is.

A máknak nagyon sok betegsége és kártevője van. Ilyen a lisztharmat, a peronoszpóra, a levéltetű, a máktoklégy és a vincellérbogár. Ezekkel szemben permetezéssel tudunk védekezni. A tavaszi mák nagy ellensége a máktokbarkó.

Ha esélyt adunk a máknak, egy igazán szép, finom és egészséges növényt nyerünk.