A füge igen érdekes gyümölcs, hiszen a virága kifordított formában, a szár belsejében nő, ezért úgy tűnik, mintha a növénynek nem is lenne virága, hanem egyből a termés jelenne meg rajta. Ez a tulajdonsága a természetes módon való beporzását is megnehezíti, amiben kulcsfontosságú szerep jut a fügedarazsaknak – írja a telex.hu.

Mivel a füge virágai a későbbi gyümölcs belsejében vannak, a beporzáshoz a fügedarázsnak bele kell mászni a gyümölcs belsejébe. A fügedarazsak csupán két-három milliméteresek, a nőstények feketésbarnák, a szárnyatlan hímek vörösesbarnák, sárgásbarna potrohhal.


A hímeknek nincs szárnyuk, és vakok is, így repülni sem tudnak, ezért nem vesznek részt a beporzásban. Az ő szerepük az, hogy megtermékenyítsék a nőstény lárvákat, illetve halálukig alagutakat fúrnak a fügébe. A nőstény fügedarazsak ezeken keresztül jutnak ki a fügéből, de ezt csak egy nagyon szűk lyukon keresztül tudják megtenni, amelyen a néhány milliméteres darázs is alig fér át, sőt közben el is veszíti a szárnyait és a csápjait.

füge

Hiába van a fügében elpusztult darázs, aki fügét eszik, nem eszik elpusztult darazsakat – fotó: Pixabay

Ha bejut a fügébe, és az hím ivarú – ami nem ehető –, akkor belehelyezi a petéit, majd elpusztul. A peték később kikelnek, a megtermékenyített nőstény lárvákból fügedarázs lesz, azok kimásznak a fügéből és elrepülnek, és magukkal szállítják a beporzáshoz szükséges pollent. Ha a fügedarázs egy nő ivarú, ehető fügébe mászik be, szintén beporozza közben, de annak olyan a kialakítása, hogy abban nem tudja elhelyezni a petéit, tehát enélkül pusztul el.

A nő ivarú füge olyan enzimet termel, ami fehérjévé alakítja a darazsat, tehát hiába van a fügében elpusztult darázs, aki fügét eszik, nem eszik darazsakat.

A fügedarázs nem tud bárhol megélni, de a füge gyümölcse a fügedarázs nélkül is be tud érni, bár úgy kisebb, kevésbé édes, magtalan terméseket nevel.