A füge igazán finom gyümölcs, ráadásul bőséges terméséből megannyi finomságot készíthetünk. Azonban azoknak sem kell lemondaniuk róla, akiknek nincs kertjük, vagy nincs elég helyük a számára, hiszen dézsában is kiválóan érzi magát. Sőt, így még a legnagyobb téli fagyokban is meg tudjuk védeni, hogy hosszú éveken át örvendeztessen meg bennünket termésével.

Ehhez azonban tudnunk kell, mire van szükség a fügének, és hogyan tudjuk teleltetni. Azonban ha ezt a pár apróságot betartjuk, a füge is boldog lesz, és mi is sok finom gyümölcsöt ehetünk. A dézsában nevelés esetében azonban különösen oda kell figyelni a tápanyagpótlása. Na és persze a rendszeres öntözésre is.

Így neveld a fügét dézsában

A füge kiválóan érzi magát dézsában nevelve, így teraszunk vagy erkélyünk ékessége lehet. Sőt, így télen is könnyedén védett helyre tehetjük, hogy azután jövőre ismét bőséges terméssel lásson el bennünket.

füge termés fügefa

A füge dézsában is jól megterem. Fotó: Shutterstock

Habár a füge igénytelen a talaját tekintve, dézsába ültetve fontos, hogy megfelelő talaj álljon rendelkezésére. A legjobban a virágföld és agyag keverékében érzi magát. Május és augusztus között a füge rendszeres öntözést igényel, és hetente szüksége lesz tápoldatozásra is, hogy sok gyümölcs teremjen rajta. Ügyeljünk rá, mert könnyen megtámadhatják a pajzs-, és levéltetvek. A füge kedveli a meleg, napsütötte, szélvédett helyeket.


Kint maradhat a teraszon, illetve a balkonon egészen addig, míg 2 Celsius-fok alá nem esik a hőmérséklet, ezután vigyük be egy olyan helyre, ahol a hőmérséklet 2-8 Celsius-fok között van, nem huzatos, és amelyik kellően világos, hiszen sötétben a füge elveszíti a leveleit. Március végén, amikor már elmúlnak a fagyok, újra kikerülhet.

Ha kertben szeretnél fügét tartani

A legegyszerűbb, ha egy kertészeben vásárolunk csemetét, de akár dugványozással, vagy a tősarjak szétültetésével is szaporítható.

A füge nem válogatós, ha talajról van szó. Azonban szubtrópusi növényként rengeteg fényre és melegre van szüksége ahhoz, hogy jól érezze magát és bőséges termést hozzon. Éppen ezért keressünk neki egy szélcsendes, védett helyet a kertünkben. A legrosszabb talajban is képes megteremni, ha azonban a füge kedvében akarunk járni, akkor trágyázzuk és gyomtalanítsuk rendszeresen.

Hazánkban bokorformára érdemes nevelni, így szép, terebélyes, a szemünknek is kedves növény válik belőle. Habár nem bírja a téli fagyokat, ezért takarni szükséges, ha ezt nem tesszük meg, a legtöbb esetben ezt is túl fogja élni. A föld alatti részei szinte bármilyen fagyos telet kibírnak, de ekkor tavasszal a nulláról kell újra elindítani a nevelését. Ezért fontos, hogy amikor már közeleg a hideg idő, tekerjük körbe dróthálóval, melynek a belsejét töltsük fel szalmával, vagy falevéllel, majd egy erősebb kátrányos papírral fedjük le.

Tavasszal a fügebokrot meg lehet metszeni, de ne vigyük túlzásba, mert ha túlságosan visszametszettük, lehetséges, hogy nem fog gyümölcsöt teremni. A termés mindig csak a kétéves, letermett vesszőkből fejlődő egyéves vesszőkön nő. A vadhajtásokat és a beteg, sérült, elszáradt részeket érdemes visszavágni, és a töveken növekedő új hajtásokat is eltávolíthatjuk, hogy megőrizze a füge gyönyörű formáját.

A fiatal füge esetében április-május környékén metsszük vissza 20-25 centiméterre az ágakat, ha oldalhajtásokat szeretnénk. Idősebb bokrokon azért is érdemes ritkítani a hajtásokat, hogy a bokor szellősebb, átláthatóbb legyen, hiszen így több levegő és fény éri a termést.

A fügebokor telepítése után az első szüretre három-négy évet kell várni. A füge érése júliusban kezdődik, és egészen őszig ellát minket finom gyümölcsével. A leszedett gyümölcsöt érdemes azonnal megenni vagy feldolgozni, mert hamar romlásnak indulhat.

Honnan tudod, hogy megérett a füge?

A füge nem képes utóérésre, éppen ezért nagyon fontos, hogy a legérettebb pillanatában szedjük le. De hogy ez mikor jön el, annak kitalálását nem bízzuk a véletlenre, hanem adunk hozzá pár hasznos tippet.

1. Amikor a füge beérik, megváltozik a színe. Az éretlen füge általában kicsi és zöld színű. Az érett füge színe barna, esetleg lila. De sajnos akad olyan huncut füge is, amelyik éretten is zöld.

füge egészben és félben

Fontos tudni, mikor érett be a füge. Fotó: Shutterstock

2. Azonban ez sem tud kifogni rajtunk. Ilyenkor ugyanis a külleme árulja el, hogy megérett a leszedésre. Mert ahogy érik, úgy konyul le egyre jobban.

3. De ha még ez sem elég, figyeljük meg a méretét. A mérete ugyanis az érés fokával növekedni fog.

4. A negyedik ismérve az érett fügének a tapintása, hiszen az éretlen füge mindig kemény.

A füge szaporítása

A füge szaporítása indákkal vagy bujtóvesszőkkel történik akkor, amikor a talaj hőmérséklete 25°C-os felett van, ezért általában tavasszal szaporítjuk. Ehhez a legjobb, ha 15-20 cm hosszú, egyéves vesszőkből nyert dugványokat használunk.

Ősszel is ültethető a füge. Ilyenkor a csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel. Porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. A fügebokor a telepítés utáni 3-4. évben kezd el teremni.

Vannak adriai típusú fügebokrok, melyek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. Ezeket azonban nem lehet aszalni. A préselt fügék a szmirnai típusú bokrokról származnak. Ezek virágja megporzásra szorul, melyet a kis fügedarázs végez. Ő azonban nem viseli jól a hideg teleket, így nálunk nem él meg.

Ha nem dézsában neveljük, hanem kint van a kertben, a fügebokrot elő kell készíteni a hideg időkre. Lombhullás után a fiatal bokrokat vegyük körül kukoricaszárral, náddal, és töltsük meg a közt szalmával, esetleg falombbal. Így a füge hosszú éveken át kápráztat majd el minket édes gyümölcsével.