Szeretnél idén saját termesztésű, mézédes házi paradicsomot tenni az asztalra? Akkor ne késlekedj tovább, népesítsd be az ágyásokat palántákkal! Az időjárásra már nem lehet panasz, engedi, hogy előnevelt mediterrán zöldségfélékkel – paprikával, padlizsánnal és paradicsommal – gazdagítsd a veteményeskertedet, és a kellemes nyári estéken mindig kéznél legyen az ízletes házi termés a vacsora kiegészítőjeként.
Paradicsomot nevelni egyáltalán nem nehéz, hiszen a mediterrán zöldségek közül ő az egyik legstrapabíróbb növényünk – fotó: pixabay.com
Miért jobb a házi paradicsom?
A házi paradicsomot a nyári nap érlelte, a te kezed ápolta, az íze össze sem hasonlítható a külföldről érkezett társaiéval, melyekkel a szezonon kívül kell beérnünk. Ez utóbbi – küllemben ugyan tetszetős, de zölden leszedett és utóérlelt – változatok az ízükben meg sem közelítik a „valódi" paradicsomot. A hazai primőrök megjelenésével javul a helyzet, de a megfelelő időben szüretelt, frissen fogyasztott saját termésnek ezzel szemben is sok előnye van és lenyomja majd a piaci kínálatot – írja a grendex.hu.
Paradicsomot nevelni egyáltalán nem nehéz, hiszen a mediterrán zöldségek közül az egyik legstrapabíróbb növényünk. Még csak különösebb rákészülést sem igényel a termesztése – ha nincs magaságyásunk, akkor bizonyos tanácsok megfogadásával akár az erkélyen egy nagyobb cserépben vagy zsákban is termeszthető.
Léteznek kifejezetten balkonra szánt, törpeparadicsom-fajták, de ha van elég helyed, akkor az idén is választhatsz folyton növő változatokat, vagy koktélparadicsom-fajtákat, melyeket úgy fogyaszthatsz, mint egy nyári gyümölcsöt!
Itt az idő
A csucsorfélék családjába tartozó, melegigényes zöldségféléink, a paprika, a paradicsom és a padlizsán meglehetősen érzékenyek a hidegre, emiatt a mi klímánkon előnevelést követően kerülnek ki a szabad ég alá. A hagyományok szerint csak a fagyosszentek (május 14-e) után ajánlott a kiültetésük, a palánta 8–10 hetesen válik alkalmassá a kinti létre.
A paradicsomok esetében megfelelő edzést követően már április végén némi rizikót vállalva megkockáztathatjuk a kiültetést, de várhatunk május végéig is, ahogy a paprika és a padlizsán esetében is. Június elejéig még elfoglalhatják a végső helyüket az ágyásokban, de minél később kerülnek ki, annál később fognak termőre fordulni.
Egy egészséges palánta dús, mélyzöld lombozattal rendelkezik – fotó: pixabay.com
Saját nevelésű vagy piaci palántákat érdemesebb választani?
Van, aki a saját nevelésű palánták híve, mert a részese akar lenni a folyamatnak az elejétől a végéig. Van, aki szerint ha magról neveljük a növényeket akkor, biztosak lehetünk abban, hogy vegyszer– és műtrágyamentes palántákat ültethetünk el, míg a megvásároltak esetében nem tisztázott, hogy milyen tápanyaglöketet kaptak annak érdekében, hogy úgy nézzenek ki, ahogy.
Az sem mellékes, hogy a vetőmagokból hihetetlenül széles a kínálat – változatos színű és formájú paradicsomokkal is tudunk kísérletezni, míg a palántákból már közel sincs ekkora választék.
A házi paradicsomot a nyári nap érlelte, a te kezed ápolta, az íze össze sem hasonlítható a külföldről érkezett társaiéval – fotó: pixabay.com
Milyen palántát válasszunk: cserepest vagy szabad gyökerűt?
Palántákból a szabad gyökerű olcsóbb, viszont nagyobb odafigyelést igényel. Ha kezdőként biztosra szeretnél menni, akkor inkább válaszd a cserepes verziót, így az átültetéssel nem stresszeled olyan mértékben a fiatal növényeket.
Válassz ránézésre is egészséges példányokat! A paradicsomok esetében soha ne a magasságukból indulj ki (a kevés fény hatására a palánták megnyurgulnak), a magas karcsú helyett voksolj inkább az alacsony tömzsire, arra, aminek a szára minél vastagabb. Egy egészséges palánta dús, mélyzöld lombozattal rendelkezik.
Így ültesd el a palántákat!
A cserepes palántákat földlabdástól kell elültetni, a gyökérzetüket nem szabad bolygatni. Készítsd nekik elő az ültetőgödröt (nagyjából háromszor akkorát, mint amekkora a földlabda), az aljába forgass bele egy kis érett trágyát vagy komposztot, keverd össze a földdel! Arra azonban vigyázz, hogy a trágya közvetlenül ne érintkezzen a növény gyökerével!
A gyökérzet alatt tömörítsd a talajt, majd emeld ki a palántákat a cserepekből a földdel együtt, és – a paradicsompalánták kivételével – ültesd őket olyan mélyre, amilyen mélyen a cserépben voltak! Eredményesebb lesz a gyökerezés, ha ültetéskor „beiszapolod" őket: azaz miután a gödörbe helyezted, öntözd körbe a növényeket, ezután húzz rájuk földet. Mindig reggel vagy este ültess, soha ne délben, a tűző napon!
A paradicsomnak van egy olyan speciális tulajdonsága, hogy szinte bárhonnan képes gyökeret ereszteni. Ezért amennyiben túl vékony és hosszú a palántáid szára, csípd vissza az alsó leveleket, és ültesd a növényeket mélyebbre! Akár 10–20 centméternyi szárrész is a föld alá kerülhet. Így a szár megvastagodik, jól bírja a későbbi terhelést.
Továbbra is tartsd az ültetési távolságot!
Mindig tartsd az előírt tőtávolságot, ami a paradicsomoknál 30–40 centi, a paprikáknál 25–30 centi, a padlizsánokat pedig legalább 40–60 centit jelent.
A paprikák a habitusukhoz mérten kapjanak karót – fotó: pixabay.com
A paradicsomnak és a paprikának is segíts karóval!
Fontos, hogy segítsd a palánták beállását: kiültetés után alaposan öntözd meg őket, és erre a következő napokban is ügyelj! Ha már készítettél erjesztett csalánlevet, akkor hígítsd vízzel, és locsolgasd ezzel a kondicionáló hatású szerrel – meghálálják!
Ha a paradicsomból a folyton növő példányokat ültetted, akkor két lehetőségből választhatsz: vagy karóval együtt kerüljenek a földbe, vagy a magaságyás szélén a későbbiekben hagyod, hogy lefelé növekedjenek.
A paprikák a habitusukhoz mérten kapjanak karót, amit célszerű az ültetésükkel együtt elhelyezni annak érdekében, hogy nehogy később megsértsd a gyökérzetüket!
Tudtad? A padlizsán nagyon vízigényes növény – fotó: pixabay.com
Ne feledkezz meg a sorközökről!
Ne hagyd parlagon a palánták közötti helyet sem, vesd be őket zöldekkel! A paradicsom-, a paprika- és a padlizsánnövénynek jó társnövényei azok az alacsonyabb habitusú, nagy lombozatú zöldségek, amelyek később takarják és védik a talajt a kiszáradástól.
A palántáid közé vethetsz sárgarépát, tépősalátát, céklát. A fejes saláta azért nem jöhet szóba, mert nyáron könnyen felmagzik, ahogy a spenótot is mellőznöd kell. A palántákat a már korábban elvetett petrezselyem mellé is ültetheted, ami a megfigyelések szerint javítja a paradicsom ízét.
Jó választásnak bizonyulhat a fűszernövényekkel való társítás, a bazsalikom kiváló választás a paprika, és a paradicsom mellé, de ültethetsz melléjük védőnövényeket is (bársonyvirágot, sarkantyúkát, körömvirágot).
Ha nem veted be a sorközöket, akkor takard le a talajt körülöttük mulccsal, mivel ezek a növények nagyon vízigényesek – egy kifejlett padlizsán például napi több liter vizet párologtat el! A rendszeres öntözésről később se feledkezz meg!
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
