Akinek van kertje, annak általában virágai is vannak. Sőt, ha nincs is kertünk, a legtöbb otthonban helyet kapnak a virágok, akár odabent, akár az erkélyen. Ha azt szeretnéd, hogy a kerted jövőre is tele legyen gyönyörű virágokkal, vagy ha éppen meglátsz egy csodálatos virágot és szeretnéd, ha a te kertedet is ékesítené, a legegyszerűbb megoldás, ha virágmagot gyűjtesz róla. Azonban egyáltalán nem mindegy, mikor és hogyan gyűjtöd be az áhított virág magjait, hogy azokból valóban ki is keljenek a csodálatos virágok.
Így gyűjtsd össze a virágok magjait!
Minden szüretre igaz, hogy érdemes tudni, mikor jön el a tökéletes időpont hozzá. Így van ez a virágmagok begyűjtésével is. És természetesen mindig a legszebb és legegészségesebb növényekről érdemes magot gyűjteni, hogy a magon kívül semmilyen betegséget ne vigyünk magunkkal. Fontos tehát, hogy csak egészséges, és az adott növényfaj tulajdonságait leginkább megmutató anyanövényekről gyűjtsünk magokat.
A zárvatermő növények ivaros szaporodásához porzóra (pollenre) és bibére van szükség. A pollen rákerül a bibére, majd kettős megtermékenyítés után a virág magokat nevel. A magokat pedig leggyakrabban a virág központi részén kell keresnünk. Azonban sajnos sok fajnál egészen aprók a magok, így nagyon nehéz azokat kinyerni.
A virágok magjait meg is vásárolhatjuk, de jóval olcsóbb és szórakoztatóbb, ha mi magunk gyűjtjük be őket. Fotó: Shutterstock
1. Fontos, hogy csak akkor gyűjtsünk virágmagokat, amikor a virág hervadásnak indult és a sziromlevelek lepotyogtak. Azt is figyelni kell, hogy a növény be legyen porozva és legyen terméskezdemény a virág helyén. Nem kell kapkodnunk, mivel a virágok elnyílása után akár több hétig is érhetnek a magok, így hagyjunk kellő időt, hogy végül siker koronázza az erőfeszítéseinket.
2. Szintén nagyon lényeges, hogy a magokat mindig napsütéses, száraz időben gyűjtsük be.
3. Egyes növényeknél, mint amilyen például a büdöske vagy a rézvirág, az elvirágzás után a sziromlevelek ugyan elszáradnak, de rajta maradnak a virágszáron és ezek tövében fejlődnek a magok. Így a legegyszerűbben akkor juthatunk a magokhoz, ha levágjuk az elszáradt virágokat, szétmorzsoljuk azokat, és kiválogatjuk őket a szirmok közül.
4. Ha azt szeretnénk, hogy egészséges növényeink legyenek, a begyűjtést követően a terméseket mindig tisztítsuk meg a felesleges növényrészektől. Így a nemkívánatos fertőzésektől és betegségektől is meg tudunk szabadulni. Húsos termés esetén lényeges, hogy kimossuk a magvakat és két napos áztatás során távolítsuk el a mag felületén található nyálkaréteget.
5. Akár hosszabb virágszárral is begyűjthetjük a növényeket. Ehhez fejjel felelé érdemes a virágokat felakasztani, azonban tegyünk alájuk egy kendőt vagy egy edényt, amelybe idővel bele fognak hullani a magvak.
6. Lássuk el mindig megfelelő címkével a begyűjtött magokat, hiszen így jövőre is tudni fogjuk, melyik milyen növény magja.
7. Sok esetben az általunk nevelt növény nem lesz éppen ugyanolyan, mint az anyanövény. Sok esetben nemesített növényekkel van dolgunk, így a magokból kikelő növények színe, nagysága eltérhet az anyanövénytől.
8. A legjobb időpont általában a nyár utolsó hónapja a virágmagok összegyűjtésére, így augusztusban és szeptemberben nem árt, ha nyitott szemmel járunk, és begyűjtjük őket.
9. A legnagyobb sikert a büdöske, a dísznapraforgó, a harangláb, a holdviola, a kankalin, a margaréta, a pistike, a porcsin, a szalmagyopár, a kokárdavirág gyűjtésével érhetjük el. Nem érdemes magot gyűjteni a mutatós, nagyvirágú, ellenállónak hirdetett hibridekről, mint például a petúniáról vagy a büdöskéről, ezeknek ugyanis a magból nevelt utódaik közel sem lesznek olyan szépek, mint a magtermő növény, és a betegségekkel vagy a kártevőkkel szembeni ellenálló képességük is gyenge lesz.
A legjobb saját maggyűjtés szempontjából az olyan fajta, amely önbeporzó és többnyire önmegtermékenyülő. Az egynyári margaréták magjai az elvirágzás után egy-másfél hónap múlva gyűjthetők, míg a dísznapraforgók maggyűjtéséhez az elnyíló virágzatot gézzel lazán be kell kötni, így a magvak úgy tudnak beérni, hogy közben a madarak sem férhetnek hozzájuk.
10. A magtisztítás a kinyerést követően nem halogatható sokáig, mivel a termésrészek és a magtörmelékek gyakran fertőzöttek, sőt, akár még gombaspórákat is tartalmazhatnak. Emiatt a késedelmes magtisztítás az egészséges magvakat is veszélyezteti.
A virágok magjait megfelelő módon kell gyűjteni és tárolni, hogy azokból csodás növények fejlődhessenek a kertünkben. Fotó: Shutterstock
A magvakat ehhez öntsük egy tálba, majd körkörösen mozgassuk, hogy a szárrészek és az egyéb felesleges növényi részek a tálka szélére sodródjanak, ahonnan könnyen el tudjuk azokat távolítani. Az apróbb magvakat két ujj között egyenletesen szórjuk le, és közben óvatosan fújjunk rájuk, így megtisztítva azokat.
11. A magokat kiszáradás után tárolhatjuk borítékban, dobozkában vagy akár egy gyufásdobozban is. A lényeg, hogy írjuk rá, melyik milyen magokat rejt és ne keverjük azokat. Érdemes a begyűjtés évét is feltüntetni a címkéken.
12. Mindig száraz és hűvös helyen tároljuk a magokat.
Ekkor érettek a magok
Ahhoz, hogy valóban érdemes legyen begyűjteni a virágmagokat és azokból valóban virágok nőjenek ki a kertünkben, az alábbi jeleknek kell teljesülniük.
- a magszár levelei sárguljanak meg,
- húsos termés esetén a bogyónak legyen érett színe,
- a magvakat tartó növényrészek barnuljanak meg és száradjanak ki,
- a magok zöldből barnára vagy feketére színeződjenek.
A toktermés esetén nagyon könnyű a dolgunk, hiszen ha megrázzuk, hallani fogjuk, hogy zörögnek benne a kis magok.
Mindenkinek jó begyűjtést és gyönyörű virágokat kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
