A legfinomabb íze azoknak a zöldségeknek van, amit mi magunk termesztünk meg. Nem is csoda, hiszen benne van minden gondoskodásunk. Erről pedig akkor sem kell és nem is szabad lemondanunk, ha nincs kertünk.
Ha kevés is az időnk és a helyünk, általában a paprika és a paradicsom akkor is helyet kap a kertünkben. Ha pedig nem vásárolni szeretnénk a palántát, hanem nevelni, akkor ha ismerünk néhány titkot, egészen biztosan sikerrel fogunk járni.
Persze egyszerűbb, ha kész palántát veszünk, főleg, mivel a palántaként kapható paprikák leginkább a bőventermő fajták közül valók. Azonban megvan annak a maga izgalma, amikor mi magunk vetjük el a paprika magjait és nevelgetjük a palántákat.
Így palántázd a paprikát
Fontos, hogy a paprika magjait meleg és világos helyre kell tennünk, hiszen minimum 20 Celsius-fokos hőmérsékletre van szükségük, így mielőtt belevágunk, gondoljuk át, hogy hol találunk megfelelő helyet a paprika palántái számára.
A paprika melegigényes növény, így csak a fagyok elmúltával kerülhet ki a kertbe. Fotó: Shutterstock
A paprika melegigényes növény, így hát nem érdemes túl korán elkezdeni a palántanevelést. A legjobb, ha márciusban látunk neki. Azonban célszerű már most beszerezni a magokat és a palántázáshoz szükséges tálcákat, edényeket.
Cserepenként 2 magot tegyünk a földbe, amelyre az ideális választás a tápanyagban szegény palántázóföld. A magvakat körülbelül 1 cm mélyen nyomjuk a talajba, majd vékonyan fedjük be földdel. Ezután langyos vízezl öntözzük meg. Mivel a paprika számára nagyon fontos a nedves és meleg környezet, állítsuk a cserepeket szobai üvegházba vagy tegyünk egy átlátszó, kilyukasztott műanyag zacskót a cserepek tetejére.
Az elkövetkező hetekben tartsuk a földjét nedvesen, a fedelet pedig rendszeresen vegyük le, és szellőztessük a palánta földjét, hogy ne rothadjon el, és ne penészedjen.
_fill_540x300_0.jpg)
A paprika magjai már 2-3 héttel a vetést követően elkezdenek csírázni, majd amikor megjelenik az első levélpár, ültessük a növénykéket valamivel mélyebbre, kis cserepekbe és továbbra is tartsuk 20-22 Celsius-fokos hőmérsékleten őket.
Nagyjából 2 héttel az átültetés után, amikor a palánták már elég erősek, kezdjük meg a tápoldatozást. Ezt úgy a legcélszerűbb elvégezni, hogy az öntözővízhez szerves zöldségtápot keverünk. A paprika május végétől kerülhet ki a kertbe, amikor már egészen biztosan nem jönnek fagyok.
Így gondozd a paprikát
A paprika imádja a napot, így a kert napos részére ültessük a palántákat. A palántákat májusban, a fagyosszentek után ültessük ki a kertbe, 30x30 cm távolságra egymástól. Mélységük egyezzen meg azzal a mélységgel, ahogyan palántaként az ültetőedényben voltak.
Sok tápanyagot igényel, de nem tolerálja az egyszeri nagy műtrágyaadagokat. A legjobb számára a mély, humuszos, középkötött talaj, amelyet az ültetés előtt komposzttal gazdagítunk. A terméskötéskor további trágyázás szükséges, például szerves zöldségtrágyával vagy csalánlével.
A palánták ágyása köré húzzunk bakhátat, vagyis készítsünk egy árkot a kapával. Az árkokban meg tud maradni az eső- és az öntözővíz, így érdemes azt kéthetente alaposan feltölteni, hogy a növény kellő mennyiségű vízhez juthasson. A paprika ugyanis nagyon igényli a rendszeres öntözést, különösen akkor, amikor a bogyók érnek.
Ha a terméskötés után a paprika nem kap elegendő vizet, akkor előfordulhat, hogy az aszálystressz miatt több kapszaicint termel, és az enyhe ízű paprika is csípős lesz. Érdemes a paprika tövét mulcsozni, hiszen így jobban megőrzi a talaj a nedvességet.
Akár több éven át is termeszthetjük ugyanabban a talajban a paprikát. Ültethetjük a bab, a borsó, a hagyma, vagy akár a sárgarépa szomszédságába is. A paprika leginkább a nitrogént igényli, mely sokban segíti a növény fejlődését. A paprika kalciumigényes, de a hazai talajok többsége meszes, kalciumban gazdag. A paprika nagyon kényes a gyomokra, így rendszeresen meg kell tőlük szabadítani, különben nem fog szépen fejlődni.
A paprika lehet édes, vagy erős, nagyon sok finom étel készülhet belőle. Fotó: Shutterstock
Amint eléri a megfelelő érettségi szintet, le kell szedni a termését. Ha a szedéskor pattanó hangot hallat a kocsány, akkor tökéletes érettségi fokában szedtük le a paprikát. Egy paprika tövén körülbelül 8-10 paprika terem.
Ezért lehet, hogy még nem is tudtad a paprikáról
1. A paprika népszerűségét igazán az hozta meg, amikor Szent-Györgyi Albert elsőként a a paprikából vonta ki a C-vitamint. A legenda szerint a biokémikus egyáltalán nem volt oda a paprikáért. A felesége mindig csomagolt neki egyet az uzsonnája mellé, de mivel nem kedvelte, nem ette meg, hanem inkább elkezdte vizsgálni. Így fedezte fel a C-vitamin tartalmát. Azonban van egy másik verziója is a történetnek, miszerint kutatásai során egy ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, és olyan növényt keresett, amelyből ezt az anyagot ki lehet vonni. Így találta meg Szegeden a paprikát, és így talált rá a C-vitaminra, amit aszkorbinsavnak nevezett el, a skorbutra utalva, melynek ellenszere lett.
2.A paprika a kapszaicin miatt csíp. Első harapásra sokszor nem is érezzük mennyire, csupán a második falatnál. Ennek az oka, hogy a paprika húsának szár közeli része erősebb, mint a hegye, mert itt tartalmaz a legnagyobb mennyiségben kapszaicint.
3. A paprika csípősségét a Scoville-egységgel határozzák meg. Ez a paprika kapszaicin tartalmát mutatja meg. A tiszta kapszaicin 15 millió Scoville-egység. A magyar csípős paprika erőssége 100-150 Scoville-egység. A világ legerősebb paprikáját kizárólag kesztyűben lehet megérinteni, különben nagyon hosszú ideig okoz égő érzetet az őt megérintő kezén. Ez a paprika Ausztráliában található, egy gilisztatenyésztő telep közelében.
3. A paprika olyannyira közel áll a magyarok szívéhez, hogy még a kalocsai népművészeti motívumok közé is bekerült.
4. A 20. századig csakis csípős paprika volt a szegedi paprika, ám ekkor találtak egy nem csípős palántát, és ez lett az édes paprika palánták első tagja.
5. A paprika igazi fegyver. Indiában a paprikagránátot használják könnygázgránátként, de hazánkban is kapható paprikaspray, ami kitűnő önvédelmi fegyver.
6. A paprika nem csak finom, de nagyon egészséges is. Tartalmaz kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat, cinket, és még réz is van benne. Ezért is érdemes termeszteni, és fogyasztani.
