Korábban és egyszerűbb módszerrel is lehet termeszteni otthon zöldséget című cikkünk második részét olvashatjátok.

Bár nem tartoznak igazán és nem is szokás a hajtató létesítmények közé sorolni a váz nélküli és a síkfóliás zöldségtermesztési módszereket, de mint a primőrtermesztés legegyszerűbb módozatait, melyek alkalmasak a termesztési idény széthúzására, ezzel együtt a fogyasztási idény kibővítésére is, érdemes kipróbálni. Lényegében átmenetet képeznek a szabadföldi termesztés és a zöldséghajtatás között.

Hangsúlyozni kell, hogy magában a síkfóliás takarás keveset ér, ha a többi koraiságot befolyásoló tényezőre nem fordítunk kellő gondot. Így figyelemmel kell lenni a terület kiválasztására és terület előkészítésére, a fajtamegválasztásra, a palántanevelésre, a palánta minőségére, az ültetési időre, valamint a takarás technikájára is.


Jól melegedő talaj, megfelelő talaj-előkészítés

Hajtatásban, de az említett síkfóliás és váz nélküli fóliás termesztésben is – ahol kedvezőbb klimatikus feltételeket tudunk teremteni a növények fejlődéséhez, mint a szabadföldi termesztésben – szükséges a talajt is helyesen megválasztani és kellően előkészíteni, ha szükséges, „feljavítani".

Mint általában a korai termesztéshez, sík vagy enyhe déli, délkeleti lejtőt válasszunk a gyorsabb melegedés miatt. Koraiság csak a gyorsabban melegedő, lazább homok és homokos vályogtalajok esetében fog igazán érvényesülni, kerülni kell a mély fekvésű, magas talajvízszinttel rendelkező területeket.

talaj

Szükséges a talajt helyesen megválasztani és kellően előkészíteni – fotó: Shutterstock

A talajművelést már ősszel el kell kezdeni annak érekében, hogy tavaszra jó minőségű ülepedett ültetőágyat kapjunk, mert:

• A jó talaj-előkészítéssel csökkentjük a gyökerek energiaveszteségét azáltal, hogy elősegítjük a mélybe hatolásukat, ilyenformán hozzájárulunk a mélyebb és nagyobb gyökérélettér kialakításához.

• Javítjuk a talaj levegőzését, a gyökerek oxigénellátását, elősegítjük a gyökérközeg gyorsabb felmelegedését.

• A felső, szerkezetileg szétrombolódott talajréteget leforgatva és az alsó regenerálódott réteget a felszínre hozva javítjuk a gyökértér szerkezeti tulajdonságait.

• Irtjuk és gyérítjük a gyomokat, mindenekelőtt az átmeneti takarásban és hajtatásban nagy tömegben előforduló tyúkhúrt.

Növényvédelmi okok miatt az előző növényszakasz lomb-, szár-, lehullott, nem egyszer fertőzött maradványait nem forgatjuk a talajba, ezt a tenyészidő végén gondosan letakarítjuk, még a gyökereket is kihúzgáljuk.

• Szerkezet javítás miatt több szerves trágyát (szerves anyagot) forgatunk a talajba, mint a szabadföldi zöldségtermesztésben. Az így bemunkált szerves trágya mennyisége a lehetőségektől függően a 8-10 kg/m2-t is elérheti, akár meg is haladhatja.

A talajművelés alapvető és meghatározó technológiai eleme – főleg szerves trágya bedolgozása esetén – a forgatás, amelynek eszköze az ásógép, hiányában eke, kisebb felületen a kézi ásó.

A szerves trágyával egy időben szórjuk ki az alap- és indítótrágyának szánt műtrágyát. Az ültetőágy előkészítésének feladatát végző rotációs kapa, kisebb felületen a kézi ásó munkája garancia arra, hogy a szerves trágya, de mindenekelőtt a műtrágyák is a művelt réteg teljes mélységben, a gyökérzónában egyenletesen eloszlanak, elkeverednek.

Fajtamegválasztás

Rövid tenyészidejű, de nem szabad hajtató fajtákat ültetni! A hajtatás céljából nemesítettek érzékenyebbek annál, hogy a szabadföldi viszonyokhoz közel álló átmeneti takarás klímaviszonyait elviseljék.

A legtöbb katalógusban jelölve van, ha a fajta korai termesztésen kívül a síkfóliás vagy a váz nélküli fóliás termesztésre is számításba jöhet.

Alkalmas fólia és jó takarástechnika

Síkfóliás vagy váz nélküli fóliás termesztéshez vékonyabb fóliát használunk, mint a nagyobb légterű fóliasátrak esetében. A zöldségtermesztésre többféle összetételű és gyártmányú, különböző vastagságú borítóanyagot ajánlanak, a gyakorlatban igazán kétféle használatos:

• a polietilén alapanyagú fólia és
• a polipropilénből készült fátyolfólia.

Az utóbbiak szálas szerkezetűek, ebből adódóan nemcsak a fény hatol át rajtuk, de a vizet és a levegőt is átengedik, szemben a polietilén fóliákkal, amelyek vízhatlanok, ezért használat előtt perforálni kell őket, hogy a víz (tápoldat) és a levegő bejusson a növényekhez.

A polietilén fóliák közül a váz nélküli fóliás termesztéshez a vékonyabbakat (0,04-0,05 mm) használjuk, amelyek 1,2 és 1,8 méter szélességben kaphatók a kereskedelemben. Tekintettel arra, hogy ezek vízhatlanok, a leterítés előtt ki kell lyuggatni őket, 300-350 db/m2, kb. 10 mm-es átmérőjű lyuk elkészítése indokolt, ami lehetővé teszi a levegőzést és a szükséges mennyiségű csapadék áthatolását.

A fátyolfóliákat 1,2 m, 1,8 m, 4,5 m, 5,5 m, 6,5 m, 8,5 m, 12 m, 15 m szélességben és 100, 250, 500, 1000 m-es tekercsekben forgalmazzák, a termék mellett feltüntetett szám a fólia vastagságát jelenti, azaz 1 m2 fólia milyen tömegű. Zöldségtermesztésben a 17 g/m2 és 19 g/m2-es fátyolfóliák váltak be a legjobban.

Jó palánta

Nagyon sok múlik a szaporítóanyag minőségén. Nem szabad elfelejteni, hogy az ideálisnál hidegebb talajba ültetünk, és a fényviszonyok sem a legkedvezőbbek. Ezért gyenge minőségű, beteg növény kiültetésével biztos kudarcra van ítélve a próbálkozás. Csak földlabdás palántával szabad próbálkozni (tápkockás, cserepes, tálcás), a szálas, vagy ahogy sokfelé nevezik, a kopasz palánta nem igazán alkalmas erre a célra.

A jó palánta nem hosszú, megnyúlt, ellenkezőleg: zömök, vastag a szára, és sötétzöld levelei vannak. Még nincs rajta terméskezdemény, csak virágbimbók. Gyökere dús, fehér, a tápkocka- vagy cserépföldet sűrűn átszövi.

Optimális ültetési idő

A kedvezőtlen időjárásból adódóan, mint a primőrök termesztésekor mindig, úgy a váz nélküli, a síkfóliás és az alagutas ültetésnél is némi kockázattal jár a kiültetés. Sok évtizedes helyi tapasztalattal rendelkező dinnyetermesztőknek is gyakran adódik káruk a korábbi ültetésből, a hideg időjárásból és a kései talaj menti fagyokból. Ezért a szaporítás időpontjával kapcsolatosan a kockázat sajnos mindig fennáll.

Több évtizedes tapasztalatok alapján, és sokszor a kudarcból is tanulva, a következő ültetési időpontok javasolhatók:

• március 5-15. között: ültethetők a káposztafélék (karalábé, fejes és kelkáposzta, karfiol), a fejes saláta, a korai burgonya és a zöldhagyma,

• április 5-15. között: paradicsom,

• április 20-25. között: kabakosok (dinnye, tök, uborka, cukkini) és

• május 5-10. között: paprika, padlizsán.

Fólia időben történő eltávolítása

Arra vonatkozóan pontos időpontot megjelölni, hogy mikor kell a fóliákat eltávolítani, ugyancsak nehéz válaszolni, mert függ:

• az időjárási viszonyoktól,
• a növény igényétől és
• a növény fejlettségétől.

A korai levétel a növények megfázásához vezethet, a kései leszedés hatására megnyúlnak a növények (1; 2 és 3. képek).

dinnyetermesztés

Korszerű dinnyetermesztés talajtakarással és csepegtető öntözéssel is ellátva, a bordákról (drótokról) a fólia eltávolítása éppen megtörtént – fotó: Agroinform.hu

növénytermesztés

A fenti kép három héttel későbbi növényfejlettség esetén – fotó: Agroinform.hu

növénytermesztés

Túlfejlett, megnyúlt növényállomány, a fólia a növényt károsítja – fotó: Agroinform.hu

A lehetőségekhez mérten kerüljük a növényeket érő stresszhatást, ezért szélcsendes időben, esti órákban, borús időt követően távolítsuk el a fóliapalástot.

Vannak fényre bomló fóliák, amelyek a napsugárzás következtében 4-6 hét után kezdenek szakadozni, és megközelítőleg egy hét után teljesen kitakarják a növényeket.