Az eső általában örömet jelent a kerttulajdonosoknak, hiszen eső nélkül nincs élet és nincs bőséges termés sem. Azonban van az az állapot, amikor már nem örülünk neki. Mert túl gyakran esik, és túlságosan is nagy mennyiség hullik alá egyszerre. Ilyenkor elárasztja a kertet és vele a növényeket, a talaj pedig nem bír el ekkora mennyiségű esővel.
Amikor olyan intenzív a csapadék, hogy annak mennyisége meghaladja a talaj beszivárgási kapacitását, az eső megmarad a talaj felszínén. Ha pedig a csapadék utánpótlás folyamatos, egy idő után óriási problémát tud okozni a kerttulajdonosoknak. De ha előre felkészülünk, akkor akár még a hasznunkra is tudjuk fordítani. Bánjunk hát okosan az esővel.
Így gazdálkodj az esővel
Habár a növényeink egy kiadós eső alkalmával elegendő esővízhez jutnak, a felhőszakadás szerű esők esetében olyan óriási mennyiségű csapadék hullik le nagyon rövid idő alatt, hogy azt a növény képtelen befogadni, így a benne lévő ásványi anyagokat sem tudja teljes mértékben hasznosítani.
Az esővízgyűjtő tartály segít, hogy akkor is jusson esővíz a növényidnek, amikor éppen száraz az idő. Fotó: Shutterstock
Éppen ezért fontos, hogy ne a fertőtlenítőszerekkel tisztított csapvízzel, hanem esővízzel locsoljunk. Az esővíznek még az is az előnye, hogy a csapvízzel szemben nem hideg, így a külső hőmérsékletnek tökéletesen megfelelő vizet adhatunk a növényeknek.
Az esővíz gyűjtésének legegyszerűbb módja, ha közvetlenül a tetőről vezetjük az esőt egy esővízgyűjtő tartályba. A legjobb, ha egy szűrőt is helyezünk rá, hiszen sok nem kívánatos dolog kerülhet így bele, mint például a levelek vagy a rovarok. Ráadásul a víz is sokkal tovább marad friss, ha ezek nem kerülnek bele.
_fill_540x300_0.jpg)
Hogyan vezessük el a felesleges esővizet?
1. Az esővíz kincs, így hát tároljuk
Sajnos jól emlékszünk még rá, hogy nyáron minden csepp esőt meg kellett becsülni, így hát érdemes esővízgyűjtő tartályt elhelyezni a kertben, hogy abból tudjuk majd megoldani az öntözést. Azonban jól át kell gondolni, hogy milyen méretű legyen az esővízgyűjtő tartály, hiszen ha túlságosan kicsi, akkor hamar telítődik, és kiömlik belőle a víz.
Ráadásul az eső így nem csak hogy kárt tesz a házban, a járdában és a kertben, de még a hasznosításától is elesünk, hiszen azon túl, hogy öntözhetünk vele, kiválóan alkalmas még akár a WC öblítésére, a kerti bútorok lemosására, a kerti tó feltöltésére is.
A tároló elhelyezhető a föld alatt, a föld felett vagy csak részben a föld alatt elásva. Hogy melyik lehet számunkra az ideális megoldás, ahhoz figyelembe kell venni a kialakítás költségeit, a geológiai viszonyokat és persze az esztétikumot is.
A talajszint feletti esővízgyűjtő tartály igazán költséghatékony megoldás kínál, hiszen elég megvásárolni és kihelyezni azt a kertbe. Nagyon sokféle tartálytípus létezik, így választhatunk például polietilénből, csavarozott acélból vagy fából készült tartály is. Fontos azonban, hogy a tartály le legyen fedve, nehogy valaki beleessen, és azért sem árt fedni, mert a szúnyogok is kiválóan tudnak szaporodni benne.
A tartályt akár egynegyedéig, akár teljesen el lehet ásni. A talaj alá telepített tartályok nagyobb alapterületet igényelnek, azonban a velük járó munka miatt a költségük is nagyobb, mint a talajszint feletti esővízgyűjtő tartályok esetében.
2. A kulcs a tervezés
A rengeteg esővíz nem csak a kertben, de a házban is kárt tehet. Manapság szerencsére már az építésügyi szabályok előírják, hogy milyen lejtést kell biztosítani, hogy az esővíz el tudjon folyni. Ennek a legfőbb célja, hogy ha túlságosan sok eső esik, az ne a ház felé, hanem onnan kifelé menjen tovább. Nagyon fontos az eső elvezetése szempontjából a megfelelően karbantartott ereszcsatorna is. Itt is nagyon fontos, hogy hova kerül az ereszcsatornából kiömlő víz. Ennek a ház falától körülbelül 2-3 méteres távolságra kell folynia, és semmi esetre sem közvetlenül a ház mellé.
A lejtést azonban nem csak a ház körül, de a kertben is meg lehet valósítani. A burkolt részek csapadékvíz elvezetését legegyszerűbben úgy lehet megoldani, ha az egyik oldalra, vagy középről mindkét oldalra lejtést alakítunk ki. Sokan alkalmazzák a kavicsos megoldást, amikor a lefolyók a talajszint alatt kerülnek összekötésre egy csővel, ahonnan az összegyűjtött esővíz egy távolabb eső részre áramlik tovább, a szikkasztóba.
A szikkasztó egy olyan gödör, ami áttöri a talaj vízzáró rétegét. Kap egy bélelést, amelybe minél nagyobb szemcseméretű kulé kavics kerül. De bevált megoldás a ciszterna építése is, amit korábban tömör téglából, manapság pedig inkább zsalukőből építenek.
A mai világban, a klímaváltozás időszakában a víznek hatalmas értéke van, éppen ezért, amikor végre esik az eső, érdemes azt minél jobban hasznosítani. Egy professzionálisan létrehozott esővízgyűjtő rendszer segítségével rengeteg pénzt spórolhatunk meg. Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja, ha a tetőről közvetlenül az esővízgyűjtő tartályokba folyik a víz. Egy 30-40 nm nagyságú tetőfelületről 1 köbméter víz gyűjthető össze havonta.
Az esővíz gyűjtésének legegyszerűbb módja, ha közvetlenül a tetőről kerül az esővízgyűjtő tartályba. Fotó: Shutterstock
3. Előzzük meg a károkat
Az esővíz elvezetése alapvető érdekünk, hiszen az rengeteg kárt tud okozni. Ha rosszul vezetjük el az esővizet, komoly kár keletkezhet a házunk falaiban, hiszen a sok víz hatására a ház megsüllyedhet, a falak pedig megrepedhetnek. A vizesedés hatására pedig penész alakulhat ki, amely nagyon káros az egészségünkre nézve. Ezért fontos a jól megtervezett és rendszeresen tisztított ereszcsatorna, és egy elvezető rendszer kiépítése. A rossz elvezetésnek köszönhetően ugyanis nem csak a házunk, de a környező épületek is nagy károkat szenvedhetnek el.
4. Készítsünk esőkertet
Az esőkert a kert egy külön része. A célja, hogy összegyűjtse az esővizet, és rövid ideig tárolja azt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan két napig tárolhatjuk benne a vizet, a mélysége pedig maximum 30 cm lehet, máskülönben már nem esőkertről, hanem kerti tóról beszélünk.
Az esőkertnek kinevezett terület nem üres, hiszen ide ugyanúgy növényeket tudunk ültetni, mint a kert többi részébe. Az esőkert csökkenti az elszivárgó víz mennyiségét, és párolgás útján juttatja vissza azt a légkörbe, másrészt szűri és tisztítja a talajba jutó esővizet, amely kitűnő lehetőség a talaj minőségének javítására.
Sokan keverik össze az esőkertet a kerti tóval. Amíg a kerti tó folyamatosan vízzel van tele, és életvitelszerűen élnek benne állatok, addig az esőkertben csak pár napig áll a víz, és rendszertelenül telik meg. Az esőkert azért csökkenti az elszivárgó víz mennyiségét, mert csupán addig gyűlik benne a víz, amíg a talaj telítetté nem válik. Ha eléri a vízmennyiség a talaj felszínét, az párologni kezd.
Az esőkert ezen kívül javítja a talaj minőségét, hiszen a talaj megszűri a vizet, és ahogy az egyre mélyebbre hatol a talaj rétegeiben, úgy tudnak a növények a gyökereiken keresztül minden számukra szükséges tápanyagot kivenni belőle. Az esőkert segítségével az esővízben lévő szennyeződések nem kerülnek be a csatornába. Szétterülnek a kijelölt talajrészen, így könnyen el tudnak bomlani.
Az esőkert készítésére a tavasz és az ősz a legalkalmasabb időpont. Ott érdemes kialakítani, ahová a kertbe általában lefolyik az esővíz. Ha van egy lejtős rész a kertben, ahol a nagyobb esőzések után megáll a víz, máris megtaláltuk az ideális helyet az esőkert részére. Fontos, hogy legalább 10 méterre legyen a házunktól, vagy bármilyen építménytől, hogy nehogy kárt tegyen bennük.
Ha megoldható, irányítsuk oda az ereszcsatornák egy részét. Az esőkert szegélyeihez használhatunk térköveket, és érdemes oda egy túlfolyót is kialakítani, hogy ha túlságosan sok a csapadék, a felesleges vízmennyiség tovább tudjon folyni és ne mélyítse el túlságosan az esőkertet.
Az ideális talajkeverék az esőkert számára 60%-ban homokot, 20%-ban komposztot és 20%-ban felső talajt tartalmaz. A nem áteresztő talajrészt el kell távolítani, és áteresztő talajra kell cserélni. Az esőkert talaja alá tett kavicsréteg tovább szűri a talajba beszivárgó vizet. Mivel az esőkertben csak időszakosan van jelen a víz, olyan növényeket érdemes oda telepíteni, amelyek jól viselik a telített talajt, de a szárazságot is.
