A gyapjúmulcs egy 100%-ban lebomló anyag, amely birkagyapjúból készül, és tökéletesen környezetbarát megoldást kínál a kiskertben, magaságyásokban illetve ökológiai gazdálkodásba vont gyümölcsösökben a gyomok ellen.
10 dolog, amit tudnod kell a gyapjúmulcsról
- Birkagyapjúból készülő talajtakaró anyag, amelynek kiváló a vízáteresztő képessége, ugyanakkor higroszkópos is, kitűnően szabályozza a víz mozgását.
- Vízelvonó tulajdonsága miatt a csigák ellen hatásos, ugyanis kiszárítja a kártevők nyálkahártyáját, nem beszélve arról, hogy a csigák számára szúrós, kellemetlen.
- Nem engedi kiszáradni a talaj, segít a nedvességtartalom megőrzésében.
- Mechanikailag védi a talajt, gátolja az eróziót.
- Egy-két év alatt teljesen lebomlik, nem keletkezik hulladék.
- Többet nyújt a talaj számára. A bomlás során nitrogén, kálium és foszfor szabadul fel, gazdagítva ezzel a talajt. Más, nagy széntartalmú szerves mulcsozó anyagok (pl. szalma) lebomlásuk során nitrogént vonnak el a talajból.
- Kiválóan alkalmas a magról kelő gyomok elleni védekezéshez.
- Tavasszal a gyapjúszőnyeg hatására jobban felmelegszik a talaj, ami segíti a palánták növekedését.
- A termés (pl. szamóca) nem érintkezik közvetlenül a talajjal, tiszta marad a termés.
- A csigáknak ugyan kellemetlen, de a kertben dolgozó számára kifejezetten kényelmes talajtakarást jelent. Képzeld el, milyen egy puha szőnyegen térdelve nekifogni a paradicsom kötözésének!
Így néz ki a gyapjúmulcs – Fotó: Veres Andrea
Alkalmazza egyáltalán valaki ezt az anyagot? Hatásos?
Dr. Veres Andrea, környezetgazdálkodási agrármérnök a gyapjúmulcs hazai forgalmazásával foglalkozik, aki kérdésünkre beszámolt néhány eredményes kísérletről, alkalmazási területről.
Angliában már egyre inkább elterjedt ennek az anyagnak a használata, mert ott az alapanyagként használt birkagyapjú nagy mennyiségben áll a rendelkezésre.
Amerikában szamóca termesztésében kísérleteztek a speciális mulccsal, az anyag alkalmazásának előnyei között lehet felsorolni a földdel nem szennyezett termést, illetve azt, hogy a sarjhajtások is gyorsabban megerősödtek a gyapjúmulccsal takart felszínen.
Gödöllőn a Növényvédelmi Intézetben folytak gyomszabályozási kísérletek dr. Zalai Mihály vezetésével (egyetemi docens, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Integrált Növényvédelmi Tanszék). A kutatók arra jutottak, hogy az anyag gyomelnyomó képessége magas fokú a magról kelő gyomokkal szemben. A fóliás takaráshoz képest azonban hátránya, hogy a tarackbúza vagy a mezei acat ellen nem nyújt kellő védelmet. A magaságyásokban egyébként emiatt kifejezetten ajánlott a használta, ott általában csak frissen kelő gyomfajokkal kell megküzdeni.
Veres Andrea jelenleg Görögországban él, ahol a glifozát hatóanyag-tartalmú gyomirtó szerek alkalmazására egyre korlátozottabbak a lehetőségek, ugyanis Görögország egyike volt annak a kilenc EU-tagországnak, amely a glifozát újraengedélyezése ellen szavazott 2017-ben. 2018-tól egy 5 éves visszavonási időszakról döntöttek, a gazdák kénytelenek más megoldáshoz nyúlni. A gyümölcsültetvényekben például a sorok között talajtakaró növény telepítésével tartható kordában a gyomosodás, a fiatal fák tövénél pedig gyapjúkorongok használatával lehet kiiktatni a problémát. Kiskertben általában rögzítő vasakkal érdemes fixálni a takaróanyagot, de kombinálható más mulcsozó anyagokkal is, így például a fák törzse mellett jó megoldás a rögzítéshez a gyapjúmulcsra rétegzett fenyőkéreg is.
A birkagyapjúból készülő mulcs jól beválik a kiskertben – Fotó: Veres Andrea
Mi a különbség a birkagyapjú és a gyapjúmulcs között?
A nyers gyapjúval ellentétben egy "fésült", rendezett, tömörített, egyenletes sűrűségű anyagról van szó, melyet nem visz el a szél, könnyű rögzíteni. A termék két vastagságban kapható jelenleg: a 300 gramm/négyzetméter vastagságú egy szezonon keresztül alkalmazható hatásosan, az 500 gramm/négyzetméter vastagságú mulcs pedig akár 2 szezonon keresztül is. Az élettartam nagyban függ a talajtípustól és a gyomosodás mértékétől is.
Puha szőnyegnek tűnik a gyapjúmulcs. Jó a gyomelnyomó képessége – Fotó: Veres Andrea
A görög gazdák mennyire nyitottak a környezetbarát módszerekre?
A Görögországban élő, magyar kutatóval beszélgetve az is szóba került, hogy bizony nincs könnyű dolga a görög termelőkkel. "Görögországban kevésbé nyitottak a gazdák a fenntartható és környezetbarát gazdálkodási technológiák iránt, ezért is fordultunk a magyar termelők felé az utóbbi időben. Idehaza nem ütköztünk akkora ellenállásba a gyapjúmulcs megismertetése során" - mondta Veres Andrea.