A lóbabot már az őskorban is termesztették és fogyasztották. Később az amerikai étkezési bab kezdte kiszorítani, azonban érdemes teret engedni neki a kertünkben, hiszen nagyon könnyen termeszthető, igazán finom és egészséges zöldség.
A lóbabot legnagyobb mennyiségben Kínában, Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger térségében fogyasztják, míg hazánkban sokáig csak állati takarmányként és zöldtrágyaként tartották számon. Azonban mostanában több, emberi fogyasztásra is alkalmas fajtát nemesítettek, így visszakerült a tányérokra is.
A vadon termő változata igen szívós, és a vályogtalajt kedveli. Földcsuszamlások ellen is kiváló, ha domboldalra ültetjük. Ráadásul a különféle babfajtákból még kiváló sátrat is készíthetünk a gyerekeknek, amely tökéletes árnyékot biztosít majd nekik a legmelegebb nyári napokon, úgyhogy minden okunk megvan rá, hogy babot termesszünk.
A lóbab finom, egészséges és nem hizlal. Fotó: 123rf.com
Így termeszd a kertedben a lóbabot
A lóbab egyáltalán nem igényes növény, így tulajdonképpen bárhol meg tudjuk termelni. Kedveli a napos helyeket, így érdemes a kert világos részét kiválasztani a számára, emellett odavan a víztartó agyag- és vályog talajért. Talajjavító hatása kiváló, a gyökerein megtelepedő nitrogéngyűjtő bacilusok miatt. Vízigénye a magok kikelésekor és a virágzás alatt igen nagy, azonban amikor a hüvelyek beértek, már csak nagyon óvatosan szabad öntözni.
A vetőmagja fehér, barna, ibolyaszínű, sőt, akár fekete színű is lehet. Mivel a lóbab fagytűrő, ezért már március elején el lehet vetni. Nem kell aggódni, az esetleges később megjelenő fagyok sem tesznek kárt benne. Körülbelül 2-3 hét alatt kel ki, szára pedig akár egy méter magasra is képes megnőni. Érdemes kikarózni, vagy felkupacolással megelőzni, hogy eldőljön.
Virágai fürtben állnak és öntermékenyek. Termése a hüvely, amelyben 7-9 mag érik. A zöld hüvelyek akkor szedhetőek, amikor a mag már kitapintható bennük. Ez általában június elején kezdődik és július végéig tart. Kétféle módon takaríthatjuk be a lóbabot. Vagy zsengén, fiatalon a tejes hüvelyeket, vagy a már beérett magokat még azelőtt, hogy a hüvelyek szétnyílnának. A hüvelyek a tövön mindig alulról felfelé érnek, így alulról érdemes megkezdeni a szedést. A magokat mindig kiterítve szárítsuk meg, különben zsizsikesek lehetnek.
Leggyakoribb kártevői a fekete levéltetvek, amelyek ellen a leghatékonyabban úgy védekezhetünk, ha a fertőzött fiatal hajtáscsúcsokat eltávolítjuk azután, hogy az első virágok megjelentek. A betegségek közül a gombás, fuzáriumos és vírusos megbetegedések a legjellemzőbbek.
Ezért ültess lóbabot
A lóbabból kiváló leves és főzelék készíthető, de salátaként is kiváló. Az érett magok kifejthetőek és hosszan eltarthatók, akár mélyhűtve is. A lóbab fehérjében gazdag, nagyon tápláló, és nagy mennyiségben tartalmaz B1-, B2- és C-vitamint, ásványi sókat, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot és nitrogént.
A lóbab kiváló előnövénye az ősszel ültetett növényeknek. Fotó: 123rf.com
A lóbab ráadásul kiváló előnövénye az ősszel ültetett növényeknek, hiszen nitrogénnel dúsítja a talajt. Levéltömege zöldtrágyázásra is kiváló. A könnyen megpuhuló lóbabnak édes íze van, és igazán puha. A frissen vásárolt lóbab felhasználás előtt azonban előfőzést igényel, hogy igazán finom legyen.
Azonban nem mindenki számára egészséges a lóbab fogyasztása. A favizmus nevű ritka genetikai betegségben szenvedők esetében nagyon súlyos tüneteket válthat ki, így ők semmiképpen ne fogyasszák. Ezen kívül a lóbab nagy mennyiségben tartalmaz L-dopa nevű vegyületet, amely megakadályozhatja a B6-vitamin felszívódását a szervezetben, így aki ennek a vitaminnak a hiányával küzd, szintén ne fogyasszon lóbabot.
Azonban a lóbabnak számtalan jó tulajdonsága van, ami miatt az arra nem érzékenyek bátran fogyaszthatják. Gyors teltségérzést okoz, alacsony kalóriatartalommal, így a fogyókúrázók is nyugodtan fogyaszthatják. Ezen kívül segít a depresszió leküzdésében is, és mivel jelentős mennyiségű vas található benne, segíti a vérszegénység elleni küzdelmet.
Így készíts babból sátrat
A sátorhoz támasztékra, kötözőzsinórra, karósbab vetőmagra, és elszántságra lesz szükséged. Először el kell készíteni a támasztékokat. Erre kiváló választás lehet a körülbelül 2-2,5 m hosszúságú bambusznád, de akár vastag faágak is tökéletesen megfelelnek. Vágjuk őket azonos magasságúra, majd jelöljünk ki a talajon egy körülbelül 1-2,5 m átmérőjű kört, és szúrjuk a körbe a támasztékokat, 20-25 cm-re egymástól. Mélyen szúrjuk be, nehogy egy erősebb szél felborítsa azokat. Hagyjunk ki a bejáratnak egy körülbelül 70 cm-es szakaszt. A támasztékok tetejét kössük össze, és csigavonalban húzzunk végig egy spárgát a támasztékokon, amelyre a bab fel tud majd futni.
Az ültetési helyeket 30-40 cm mélyen ássuk fel, és öntözzük be alaposan a területet. A bab optimális vetési ideje április közepétől június végéig tart. A babot, attól függően, hogy milyen fajtát választottunk, körülbelül 3-5 cm mélyre vessük el, a kert félárnyékos részébe. A vetés után öntözzük be a talajt, és ügyeljünk rá, hogy nedves maradjon. A bab magától fog felfutni a spárgára, csak arra figyeljünk, hogy rendszeresen öntözzük.
