Csipkebogyó, majoránna, kamilla. Csak néhány az itthon is jól ismert fűszer- és gyógynövényekből. Magyarországon minden adott, hogy önellátók legyünk gyógyfüvekből, de egy jól átgondolt, és a termelők igényeire szabott támogatási rendszer nélkül, a gazdák inkább választják a kevésbé kockázatos termőnövényeket – írja a novenyvedoszer.hu
Csak néhány az itthon is jól ismert fűszer- és gyógynövényekből – fotó: pixabay.com
A gyógynövényipar 120 milliárd forintos szektor
A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács 30. szakmai napján elhangzott, hogy a gyógynövényágazat teljes egészében beilleszthető az élelmiszeriparba, hiszen a gyógynövények a teákban, illóolajokban és fűszernövényekben is megjelennek.
A gyógynövényipar a nemzetgazdaságon belül egy közepes nagyságrenddel rendelkező, 120 milliárd forintos szektor, aminek a támogatása fontos szerepet tölthet be az önellátóság mellett a hazai környezetvédelemben és a fenntartható mezőgazdaság elérésében is.
Az elsődleges termesztés során még nem válik szét egy adott növény esetében, hogy gyógyszer-, vagy élelmiszeripari felhasználásra készül
– mondta Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke, aki szerint abban az esetben, ha ezek a gyógynövények élelmiszerként kerülnek felhasználásra, akkor figyelembe kell venni az egyes élelmiszerekre vonatkozó állításokat, a gyógyhatásra való utalásokat, amiket mind nemzetközi, mind pedig hazai környezetben elég szigorú jogszabályi keretek között lehet megtenni.
Mivel a nevében is benne van, hogy gyógynövény, ezért innentől kezdve kicsit ellentmondásos a történet, de ha élelmiszerként hozzuk forgalomba, akkor figyelni kell arra, hogy a gyógyhatások felhasználásaként milyen állításokat alkalmazunk
– fogalmazott az elnök.
Csipkebogyó – fotó: pixabay.com
Növelni kell a hatékonyságot
A statisztikák szerint elvileg nem kellene importra szorulnunk, de egy ágazati sajátosságából adódóan, a gyógynövények sok tarifaszámon találhatók meg, aminek következtében bele tartoznak a gyümölcstea készítmények is, amelyekből viszont nem vagyunk önellátók.
Ráadásul Szerbia, és Horvátország kamillát lényegesen hatékonyabban és olcsóbban tud előállítani, mint mi magyarok. Emiatt is kell a hatékonyságot növelni, és legalább olyan versenyképességi szintet elérni, mint az előbb említett országok.
A hazai termesztők jelentős része kicsi - akár 1 hektár alatti területeken gazdálkodik, így kimaradhatnak a támogatásokból is.
Szerbia, és Horvátország kamillát lényegesen hatékonyabban és olcsóbban tud előállítani, mint mi magyarok – fotó: pixabay.com
Magas minőségű alapanyagokat tudunk előállítani
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke, Zászlós Tibor szerint a termesztés napjainkban főként a szántóföldi és családi gazdaságokban lévő termesztett gyógynövények világába mozdul el.
Ma már olyan gyors szárító berendezések vannak, amelyekkel magas minőségű és beltartalmi értékű exportálható alapanyagokat tudunk szállítani, ezért az innovativitás és az évszázados tudás újbóli felhasználása jelenti a kitörést
– mondta az alelnök. A jogszabályok megváltoztatásra is vannak törekvések: az egy hektáros támogathatósági határt lejjebb kell vinni a területalapú, vagy a termeléshez kötött támogatással.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Hevesgép – A minőségből nem engedünk! + VIDEÓ")
