A többségünk pillanatok alatt nagyon sok olyan állatot tudna felsorolni, amelyekkel élete során már találkozott. Azonban sokszor még azzal sem vagyunk tisztában, hogy a közvetlen környezetünkben milyen rengeteg olyan állat él, akikkel még soha nem találkoztunk, sőt, sokakról még csak nem is hallottunk.

Például csak kevesen találkoztak szöcskeegérrel, vagy Steller-pehelyrécével, melyek szintén hazánkban élnek, azonban nagyon ritka fajnak számítanak.

Velük nem lehet túlságosan gyakran összefutni

Magyarország védett és fokozott védettséget élvező állatai nagyrészt sosem kerülnek az ember szeme elé. Ennek az az oka, hogy a többségük rejtőzködve él, leggyakrabban az erdők, mezők mélyén, ahová csak nagyon kevesen jutnak el - tudjuk meg az utirany.hu cikkéből.  De még ha jókor vagyunk jó helyen, akkor sem fedezzük fel őket, még sokszor akkor sem, amikor ott vannak a közelünkben. A többségük messziről kerüli az ember társaságát, éppen ezért talán esélyünk sincs rá, hogy megpillanthassuk őket.

bikapók

A bikapók nem csak a színe miatt kapta a nevét. Fejét leszegve támad, ha veszélyben érzi magát. Fotó: Shutterstock

A védett állatok eszmei értéke a néhány ezertől az egymillió forintig terjed, de az egészen biztos, hogy nem csupán a természetvédelmi bírság miatt kell nagyon vigyázni az élőhelyükre és az állatokra. Ezek a fajok mind hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, akkor is, ha esetleg nem is hallottunk még róluk. Persze arról se feledkezzünk meg, hogy gyakran olyan állatok is veszélyeztetetté válnak, amelyek korábban benépesítették a bolygónkat, így nagyon fontos, hogy minden állatra figyeljünk oda, és semmi esetre se ártsunk nekik.

1. A nagyfülű denevér természetes élőhelye Közép-Európa, így Magyarország hegyvidékeiben is előfordul. Fokozottan védett, az eszmei értéke 100 ezer forint.


2. A nyugati földikutya kinézete igazán furcsa. A vakondhoz lehet hasonlítani, és a föld alatt él, így igazán ritkán lehet megpillantani. Sajnos az élőhelyét veszélyezteti a mélyszántás, a városi körülmények között pedig a csatornázás. Eszmei értéke 1 millió forint.

3. Amikor pedig az erdőben sétálva látunk egy macskának látszó állatot, lehetséges, hogy valójában egy vadmacska az, akivel összefutottunk. A vadmacska 4-6 kilogramm súlyú lehet, és vastag, kerekded végű farka alapján tudjuk megkülönböztetni a házi macskától. Magyarországon főként az Északi- és Dunántúli-középhegységben él. Fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint.

4. Ha pedig egy igazán nagy szöcskével futunk össze, akkor a fűrészeslábú szöcske tette tiszteletét a közelünkben. Gigantikus, akár 10 centiméteres mérete miatt egészen biztosan könnyen észre fogjuk venni Magyarország legnagyobb szöcskefaja képviselőjét. A fűrészeslábú szöcske nem más, mint a sztyepprétek jégkorszaki maradványfaja. Ritka, és általában azért is nehéz észrevenni mert alkonyatkor mozog. Az eszmei értéke pedig 50 ezer forint.

5. Magyarország madárpókjának is nevezik a szongáriai cselőpókot. Ez a pók hazánkban a legnagyobb termetű pókfaj. Leggyakrabban az alföldi szikes, homokos pusztákon lelhető fel. Azonban ne keveredjünk vele vitás helyzetbe, mert csípése fájdalmas. Ha viszont nem zavarjuk, nem fog bennünket bántani. A szongáriai cselőpók védett, eszmei értéke 5 ezer forint.

6. Öves szkolopendrának nevezik Magyarország legnagyobb százlábúját. Élőhelye inkább a mediterrán térség, de északi határának a Vértes számít. Általában sötét és nedves helyeken, kidőlt fák alatt és az avarban érzi jól magát. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

7. A Steller-pehelyréce gyönyörű madár. Különösen a hím egyedeinek tollazata igazán szép mintázatú. Főként Szibériában és Alaszkában él, Európában és Magyarországon csak ritkán lehet megpillantani. Eszmei értéke 250 ezer forint, természetvédelmi státusza sebezhető.

vadmacska

Ha vadmacskát látunk, ne próbáljuk meg megsimogatni. Fotó: Shutterstock

8. A bikapók a sztyepprétek és sziklagyepek lakója. Magyarországon a Sas-hegyen él, jellemzően üregekben. A hím potroha látványos, élénkpiros. Innen kapta a nevét is. Veszély esetén a fejét úgy szegi le, mint egy bika, és még a potrohát is megemeli. Eszmei értéke 5 ezer forint.

9. A csíkos szöcskeegér a hátán végigfutó fekete sávról ismerhető fel. Európa keleti és Ázsia nyugati részén él, Magyarországon ritka és fokozottan védett, eszmei értéke 1 millió forint.

10. De a magyar tarsza is a ritka állatok közé tartozik - tudjuk meg az ng.24.hu írásából. Az egész világon csak a Kárpát-medencében él a magyar tarsza. Endemikus, bennszülött faj. A szöcskefélék közé sorolják. Nagy testéhez képest igazán vékony lábai vannak. A fogazott végű tojócső a peterakás fontos szerve.

Kifejlett egyedei nem túl fürgék, ezért jóval kisebb ugrásokat végez, mint a szöcske. Lárvái fürgébbek, de ránézésre igencsak hasonlítanak a kifejlett tarszákhoz, ahogy ez az egyenesszárnyúaknál lenni szokott. Ez a típusú egyedfejlődés a kifejlés.

A magyar tarsza testhossza 19-26 milliméter. A hím és a nőstény is röpképtelen, szárnyuk csökevényes. Emiatt azonban, ha egy területről eltűnnek, oda már nem fognak újra betelepülni.

Járjunk figyelmesen, hátha összefutunk valamelyik állattal a felsoroltak közül, hiszen egészen biztosan életre szóló élmény lehet megpillantani őket. És természetesen vigyázzunk egymásra, és minden állatra.