Ha nyár, akkor dinnye. Lehet sárgadinnye, görögdinnye, csak magában, vagy esetleg kenyérrel, a lényeg, hogy legyen belőle minél több, és kellően hidegen álljon rendelkezésünkre. A szerencsésebbeknek csak a kertig kell elmenniük érte, a többiek pedig különféle, generációkon át öröklődő módszerekkel próbálják meg kiválasztani a sok egyforma közül a legédesebbet.

Azonban nem biztos, hogy a miénk a legjobb módszer. A kopogtatás ugyanis állítólag már a múlté. Vannak annál jóval biztosabb technikák, amelyek segítségével ki tudjuk választani a tökéletes görögdinnyét.

Így válaszd ki a legédesebb görögdinnyét

Emlékszem, amikor édesapám és nagypapám dobosokat megszégyenítő ritmusérzékkel püfölték felváltva a dinnyéket, majd szakértő tekintettel egymásra néztek, és közös bólintással állapították meg, hogy ismét sikerült megtalálniuk a tökéletes darabot. Azonban manapság már az a hír járja, hogy a kongó hang nem minden. A fülünk helyett inkább a szemünkre érdemes hagyatkozni. Na és persze az orrunkra.

Ehhez pedig nincs is más dolgunk, mint alaposan szemügyre venni a dinnyén található sárgás foltot. Ez a folt azért maradt sárga, mert ezen a helyen érintkezett a dinnye a talajjal, így éretlen maradt, hiszen nem kapott elegendő napfényt.

A folt azonban jóval többet mond el, mint eddig gondoltuk. Minél sötétebb a folt, annál édesebb a görögdinnye. Ha nagyon világos a folt, akkor nagyon korán szedték le a dinnyét, így nem tudott rendesen beérni.


De a szára is bőven szolgál információval. A zöld vagy csavart szárú dinnyét inkább hagyjuk ott az árusnál. Azt válasszuk ki, amelyiknek a szára már elszáradt, mert az a dinnye édesebb lesz. De a szemünk mellett az orrunk is sokban segíthet, hogy vadászkutya módjára ki tudjuk szagolni a mézédes görögdinnyét.

dinnye görögdinnye

Görögdinnye akár a te kertedben is teremhet. Fotó: Shutterstock

Ha édes, erős dinnye illata van, akkor érett, de ha túlságosan erős a dinnye illata, akkor túlérett is lehet. Az pedig tévhit, hogy minél kisebb a dinnye, annál édesebb. A dinnyénél nem a méret a lényeg, így inkább a héját figyeljük meg. Az éret dinnye színe mélyzöld, a csíkos fajtánál a csíkok erősen elütnek egymástól. Ha fényes a dinnye, azt inkább hagyjuk ott, hiszen a mézédes, érett dinnye héja leginkább matt, homályos.

Az se baj, ha be van sózva

És most jöhet a dobpergés, ugyanis olyan apró kis titkot árulunk el, amire nem is tudjuk, miért is nem gondoltunk korábban! Egy csipetnyi só ugyanis még jobban előhozza a dinnye csodálatosan édes ízét!

Ne feledjük, sokan esznek például sonkát a sárgadinnyéhez, vagy akár különféle sajtokat, hiszen az édes és a sós íz kiválóan kiegészítik egymást, így hát kalandra fel, hiszen egy kis só mindenki életét és ételét megfűszerezi. Adjunk hát egy esélyt neki a görögdinnye esetében is, hiszen mi történhet? Legfeljebb maradunk a hagyományos fogyasztási módszereknél!

Ismerd meg a görögdinnyét

A dinnye kobaktermés, és akár 10-15 kg nagyságú is lehet. Közel 500 ismert fajtája van. Magyarország klímája kiváló a görögdinnye termesztésére, így nagyon sok magyar görögdinnye kerül külföldre. A görögdinnye, habár a neve alapján nem gondolnánk, Afrika déli részéről származik, és leginkább íze és cukortartalma miatt kedveljük. A kerti termesztésnek semmi akadálya, csupán azt kell mérlegelni, hogy mekkora hely áll ehhez rendelkezésünkre, hiszen a görögdinnye helyigénye egyáltalán nem kicsi. Egy tőnek egy négyzetméterre van szüksége ahhoz, hogy tökéletes legyen a termése.

A te kertedben is legyen görögdinnye

A görögdinnyét legegyszerűbben magról tudjuk szaporítani, melyeket áprilisban és májusban érdemes elvetni. A dinnyét fészkes vetéssel vessük, vagyis készítsünk a magoknak egy kis fészket, és a fészekbe szórjunk 4-5 magot. Mivel a görögdinnye fényigényes, így a kert legvilágosabb részét érdemes kiválasztani számára. A legjobban a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt kedveli. A palánták hat hét után kelnek ki, melyeket egyelni kell, majd ültessük őket egy-másfél méteres sor és tőtávolságra.

A görögdinnye esetében kulcsfontosságú az öntözés, ezen kívül pedig a gyomlálásra is nagy szüksége van. A termés júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető. A görögdinnye indáit forgatni kell a gyümölcs ideális fejlődéséhez.

Szerencsére bőségesen válogathatunk a hazai görögdinnye fajták közül. A Hevesi Csányi a nevéhez méltó módon Heves Megyéből származik. Termése kissé megnyúlt, súlya 8-10 kg, felülete sima. A húsa igazán gyönyörű vörös, az íze pedig finom édes. Ezt a fajtát nagyon könnyen lehet gondozni, így ideális a kiskertekbe is.

A Sárgahúsú szentesi igazi különlegesség, mivel a húsa nem piros, hanem sárga. Termése kissé megnyúlt, gyengén bordázott, 3-5 kg közötti. A héja világoszöld, sötétzöld csíkozással. Sárga húsa mézédes, és szintén kiválóan termeszthető kiskertben is. A Gömbfutó termése szabályos gömb, héja egyenletesen vékony, zöld csíkozással. Húsa pedig igazán finom.

Magaságyásban is lehet görögdinnyét termeszteni

Ha nincs kertünk, vagy kisebb helyünk van csak a kertben, a magaságyás is kiváló lehetőség arra, hogy dinnyét termesszünk.

Fontos, hogy a dinnyét napos helyre ültessük, hiszen legalább naponta 8 órányi napfényre van szüksége. Figyeljünk rá, hogy csak akkor vethető el a dinnye magja, amikor már egészen biztosan nem várható fagy.

Habár felfelé fog terjeszkedni, a gyökere attól még ugyanolyan terebélyes marad, mintha hagyományosan nevelnénk. Ha nincs elég hely a gyökerei számára, nem lesz megfelelő a termés sem. A dinnyével együtt ne termesszünk más növényt a magaságyásban, hogy elegendő hely maradjon az indái számára.

Legyen erős a rács, amire felfuttatjuk a dinnyét, hiszen nem lesz kis méretű a termése, és azt is el kell, hogy bírja. Habár azt gondolnánk, a dinnye magától fel fog futni a futtatóra, ez sajnos nem így van. Az indákat nekünk kell feltenni és odaerősíteni a rácsokhoz. A kötözéshez erős anyagot válasszunk, hogy egészen biztosan elbírják a termést.

Habár a görögdinnye folyamatosan hozza az új indákat, elég, ha csak 8-10 fő szárat futtatunk fel, az összes többi oldalhajtást le kell metszeni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a növény energiáinak nagy részét fogja ezeknek az indáknak a növelésére fordítani, és jóval kevesebb energia és tápanyag jut a termésre.

dinnye görögdinnye

A görögdinnye nagyon finom és egészséges. Fotó: Shutterstock

Azért, hogy az érésben lévő görögdinnye ne essen le az indáról, érdemes hálót húzni rá érés közben, és úgy felfüggeszteni a futtatóra. Nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű vizet biztosítsunk a dinnye számára. A mulcsozás pedig sokat segít, hogy a dinnye talaja ne száradjon ki olyan hamar.

Ha a görögdinnye üreges

Nagyon izgalmas pillanat, amikor kiválasztjuk, és behozzuk a kertből a dinnyét. Azonban előfordulhat, hogy nem finom uzsonna, hanem csalódás lesz a vége. Különösen, amikor a felvágás után meglátjuk, hogy a görögdinnye belseje üreges. Ez a tökfélék nagy részével elő tud fordulni, így a tökkel és az uborkával is. A legújabb kutatások szerint az üregesség oka nem más, mint a magképződés elmaradása. Ez azt jelenti, hogy a virágzáskor a beporzás nem volt elég sikeres, vagy pedig a magok a termés növekedése során elhaltak. Ennek oka lehet, hogy nem voltak adottak az optimális beporzás feltételei.

Így csak a magkezdemények egy bizonyos részénél történt megtermékenyülés, a többi steril marad. Ha viszont úgy láttuk, hogy rengeteg rovar sürgölődött a dinnye körül, más lehet a gond, mégpedig a nem megfelelő tápanyag-ellátás. A növényeknek bórra van szükségük a növekedéshez, és ahhoz is, hogy magjaik egészségesen fejlődjenek. Annak ellenére, hogy a görögdinnye üreges, még nyugodtan elfogyaszthatjuk.

A görögdinnye héja is hasznos

A görögdinnyének nem csupán a lédús, édes húsa ehető. A dinnyehéj is rengeteg értékes anyagot tartalmaz, ráadásul még finom is.

A dinnyehéjnak magas B- és C-vitamin tartalma van. A benne található citrullin nevű aminosav  argininná alakul, amely fontos a szív és a keringési rendszer egészségére vonatkozóan. Azonban nyersen nincs túl nagy élvezeti értéke, ezért érdemes belőle savanyúságot készíteni.

Ehhez először is nagyon alaposan mossuk meg. A dinnyén kívül szükségünk lesz még 2-3 gerezd fokhagymára, friss kaporra, egy fél teáskanál mustármagra, 2 bögre vízre és egy negyed bögre sóra.

Forraljuk fel a vizet, adjuk hozzá a sót és keverjük el benne, míg teljesen fel nem oldódik. Vágjuk le a dinnye héjáról a külső, zöld részt, majd vágjuk kockára. Tegyük bele egy befőttesüvegbe, és adjuk hozzá a szeletelt fokhagymát, a kaprot és a mustármagot. Hűtsük le a sós oldatot, majd adjuk hozzá a dinnyéhez, de az üveg felső negyedét hagyjuk szabadon. Ezután nincs is más dolgunk, mint feltenni a lezárt üveget a polcra, és majd később elfogyasztani a finom savanyúságot.

Vigyázz! Akár allergiás is lehetsz a görögdinnyére!

Sajnos vannak, akik allergiásak a görögdinnyére. A görögdinnye-allergia tünetei hasonlóak, mint más ételallergiák tünetei, így jelentkezhet csalánkiütés, nyelv vagy torok viszketés, gyomorgörcsök, gyomorfájdalom, hányinger vagy hányás formájában, röviddel a görögdinnye fogyasztását követően. A súlyos allergiás reakció anafilaxiát válthat ki, amely életveszélyes lehet, melynek tünetei lehetnek légzési nehézség, nyelési nehézség, légszomj, a torok, az arc vagy a nyelv duzzanata, hányinger, hasi fájdalom, hányás, zihálás, sokk (alacsony vérnyomás miatt) és szédülés.

A görögdinnye-allergia diagnosztizálására a leggyakoribb módszer a bőrpróba. A prick-tesztnél először a görögdinnyét szúrják meg a bőrpróbához használatos eszközzel, majd ezt követően az alkar bőrén ejtenek apró karcolást. Allergia esetén néhány perc múlva bőrpír, dudor jelentkezik a bőrfelületen.

Néha előfordul, hogy a tesztek nem igazolják az allergiát, de a gyermek rendszeresen rosszul érzi magát a görögdinnye fogyasztását követően, ekkor fruktóz felszívódási zavar állhat a háttérben, amely kilégzéses vizsgálattal mutatható ki. De akár keresztallergia is kialakulhat, amikor a tünetek az egyes fehérjék szerkezeti hasonlósága miatt jelentkeznek, vagyis a gyermek valójában a parlagfűre allergiás, a görögdinnye csak a keresztallergia miatt okoz nála tüneteket.

De akármelyik is történik, a legfontosabb, hogy allergiás reakció esetén a gyermek ne fogyasszon görögdinnyét, sőt, a sárgadinnye fogyasztása sem javasolt ekkor, mivel az is gyakran okoz hasonló tüneteket.

Sok pollenallergiás is tapasztal szájüregi tüneteket bizonyos nyers zöldségek és gyümölcsök, például a görögdinnye elfogyasztása után. Ha ugyanis keresztallergia áll fenn, az immunrendszerünk nem tud különbséget tenni két nagyon hasonló fehérje között, ezért mindkettőre eltúlzott módon reagál.

Ha tehát valaki görögdinnyét eszik, és közben a fent leírt szájüregi tünetek valamelyikét észleli, akkor valószínűleg nem ételallergiához, hanem a pollenallergiához köthető a tünet. A fűfélék pollenjére allergiásoknál a dinnye mellett a zeller, a narancs, az őszibarack és a paradicsom is gyakran okoz orális allergia szindrómát.

Ezért fogyassz gyakran görögdinnyét

A görögdinnyében, annak ellenére, hogy 90%-a víz, sok a C-vitamin, a kalcium, a magnézium, a rost és a kálium is, ezen kívül tartalmaz még A-vitamint, B1-, B3- és B6-vitamint, valamint sokféle karotinoidot, például likopint.

A görögdinnye magas káliumtartalma miatt segít átmosni a veséket, csökkenti a vérben a húgysav koncentrációját, serkenti a vizeletürítést, így segít a szervezet méregtelenítésében. Segít csökkenteni a testhőmérsékletet és a vérnyomást, a benne található karotinoidok erősítik az érfalakat, és megakadályozzák a vérrögök kialakulását.

A benne található likopin komoly szerepet játszik a rákmegelőzésben. Ráadásul tökéletes megoldás a forró nyári napok idején, amikor már ununk inni, hiszen kiváló szomjoltó. És hát ugye mennyivel szórakoztatóbb dinnyét eszegetni, mint meginni egy pohár vizet?

A dinnye tehát nagyon jót tesz az egészségünknek, és segít, hogy energiával teljünk meg még a legforróbb nyári napokon is.