A Greendex cikke szerint a házas változatokkal általában békés az együttélés, hiszen legtöbbször nem okoznak nagy problémát, sőt, sok esetben hasznosak is lehetnek. A hazánkban található mintegy 26 házatlan csigafaj közül csupán tíz azonosítható kártevőként. Na, ők aztán bepótolják azt a károkozást is, amit a többiek nem követnek el.
Mindazon fajok a "barátaink", amelyek kultúrnövényeink helyett sérült növényi hajtásokkal, vagy rothadó gyümölcsökkel táplálkoznak, nem tesznek meg túl nagy távolságokat a táplálék felkutatása érdekében, és a szaporodási potenciáljuk sem túl nagy.
A nagy meztelencsiga – fotó: wikipedia
A házas csigák közül az éticsiga korhadó szerves anyagokkal és növényi maradványokkal, illetve más csigák tojásaival táplálkoznak. Meztelen fajtársai közül sok szintén hasznos lakója a kertnek: madarak, pókok eledeleként fontos tagjai a táplálékláncnak. Spórákat és magvakat terjesztenek és növelik a talaj humusztartalmát.
A sárga pincecsiga – fotó: wikipedia
Ilyen például a nagy meztelencsiga (Limax maximus) és a sárga pincecsiga (Limax flavus) – utóbbi jelenlétére azonban a nagy raktárakban érdemes figyelni, ugyanis kedvence az eltárolt, érett gyümölcs.
A foltos szántóföldi meztelencsiga. Dagadt és óriási károkat tud okozni – fotó: wikipedia
A házatlan csigák közül jelentős károkat tud okozni a foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum), amely képes a friss veteményeket akár egyetlen éjszaka alatt eltüntetni. A kerti meztelencsiga (Arion hortensis) pedig főként ősszel károsít.
A kerti meztelencsiga főleg ősszel károsít – fotó: wikipedia
A nagy barna meztelencsigát (Arion rufus) és az invazív spanyol csupaszcsigát (Arion lusitanicus) könnyű összekeverni, mert hasonlóan néznek ki. Azonban utóbbi az igazi, atombombával felérő rettenetes csapás zöldségeink és virágaink számára.
Rendkívül szapora, 150–200 tojást rak le egyszerre, amelyek képesek a telet is átvészelni, főleg, ha olyan enyhék, mint mostanában. Ilyenkor akár két nemzedékük is kifejlődhet. Hazánkban leginkább a Dunántúlon fordul elő, megjelenése az Alföldön ritkább.
A rettegett ellenségek egyike, a spanyol csupaszcsiga – fotó: wikipedia
Idén valami brutális mennyiségű házatlan csiga van a kertünkben – minden bizonnyal máséban is –, eszik a hagymát, rámásznak a cukkini bökős levelére és lezabálják a kis terméseket. Bármilyen hihetetlen, de már a rózsára is szemet vetettek – tök jó, hogy amikor a hobbikertészeknek ilyen invázióval kell szembenézniük, az EU kettes kategóriába sorolta a klasszikus, hatékony, csigák elleni, metaldehid alapú szereket, tehát földi halandó nem veheti meg, csak az, aki "zöld könyvvel" rendelkezik. (Egyéb csigaölő és riasztó szereket itt találsz.)
Ha szerencsénk van, a kereskedő, ahova járunk, nem lesz velünk szőrösszívű és fog adni ilyen készítményt. Igaz, borsos áron, mert ez az egyik olyan termék, ami azok közé tartozik, melyeknek az ára leginkább emelkedett az elmúlt időszakban.
Aki a virágot szereti... ? A nagy barna meztelencsigát könnyű összetéveszteni a spanyol csupaszcsigával – fotó: pixabay
Ráadásul akkorra az invázió, hogy szinte semmire nem is megyünk vele, csak ideig-óráig tudjuk visszaverni a támadást. Száz szónak is egy a vége: idén a vegyszeres védekezést – és a csatát – elbuktuk.
Ilyenkor van az, hogy a kétségbeesett kertbarát minden szalmaszálba megpróbál belekapaszkodni. Előkerülnek a dunsztos üvegek és a sör, mert ezek a nyálkás dögök nagyon szeretik a piát. Bele csúsznak-másznak a peremig földbe süllyesztett, sörrel töltött üvegbe, és belefulladnak a sörbe. Rendszeres időközönként üríteni kell a masszát, és feltölteni az üveget friss sörrel – ezt a megoldást azoknak ajánljuk, akiknek a gyomra bírja az ilyesmit.
Van, aki hajnalban és napnyugtakor kisétál a kertbe egy metszőollóval, és nemes egyszerűséggel félbevágja a szeme elé kerülő meztelen csigát.
Más kőporral, kávézaccal, apróra tört tojáshéjjal, mésszel, vagy kovafölddel, esetleg konyhasóval szórja körbe az ágyásait, ez utóbbi azonban nem tesz jót a talajnak. Sokkal jobb, ha a csigákat összeszedjük és sós vízzel teli vödörbe dobjuk őket.
Segíthet a csigák elleni küzdelemben az is, ha magaságyáson termelünk. Az öntözést inkább reggelre időzítsük, mert a csiga éjjeli állat, s az esti locsolással mennyországot varázsolunk neki. A mulcsot száraz, meleg időben szórjuk szét, másként igazi csigahotelt hozunk létre.
Építhetünk csigakerítést, ami úgy működik, mint a villanypásztor: amikor a csiga mászik felfelé a körülbelül 20 centi magas deszkán – ez a kerítés – és már azt hinné, hogy leküzdötte az akadályt, éppen eléri a lehatárolón végigfutó drótot, amiben áram van. Kap tőle egy maflást és már le is esett – kezdheti elölről, már ha van kedve hozzá...
A "kerítés" külső felületén futó, áramforrással összekötött drót úgy viselkedik, mint a villanypásztor – fotó: facebook.com/Elektromos-csigakert
Lehetséges alternatíva az indiai futókacsa, amelynek a kedvenc eledele a meztelen csiga és nyeli, mint kacsa a nokedlit. Akinek van, azt mondja, hogy megdézsmálja sajnos, a salátát is. Ha azonban emiatt nem aggódunk, akkor már nincs más dolgunk, mint beszerezni egy futókacsa párt. Fontos, hogy mindig legyen a közelükben víz, mert enélkül a nyálkás kis dögök megakadnak a falánk állat torkán, melynek élete így hamar véget érhet. Volt már olyan, hogy a gazda a kertben talált rá elpusztult kacsájára, melynek tetemén örömtáncot jártak a spanyolcsigák.
Szintén hatékony biológiai védekezés lehet a csigapusztító fonálférgek alkalmazása. Ezek a csigákat aktívan keresik és megfertőzik. A fertőzést követő negyedik-ötödik napon a megtámadott egyed elpusztul, a döglött csigák pedig tovább fertőzik az élőket.
