Habár az okra egyáltalán nem újdonság, hiszen az egyiptomiak már 4000 évvel ezelőtt is termesztették, hazánkban mégis még csak mostanában kezdünk megismerkedni vele. Azonban manapság egyre népszerűbb, és egyre többen próbálkoznak meg a termesztésével is. Ebben szeretnénk segíteni, hiszen azon kívül, hogy igen egyszerűen termeszthető és nagyon egészséges, még új színt is tud hozni a táplálkozásunkba.
Mi az okra?
Az okra vagy régies nevén a bámia a trópusi és szubtrópusi országokban őshonos növény, amely ott évelő és akár 2 méterre is megnőhet.
Itthon nagyjából 50-100 cm magasra nő meg, levelei szórt állásúak, hatalmasak, tenyeresen hasadtak és fűrészesek. A virágok és a termés a levél és a szár találkozásánál fejlődnek.
Az okrával ugyanaz a dilemma, mint a paradicsommal és a paprikával. Az okra fogyasztható termése rendszertanilag gyümölcs, ám felhasználása szerint zöldség.
Az okra vajsárga virágai szintén nagyok és látványosak, a hibiszkuszra hasonlítanak, viszont csak 1 napig gyönyörködtetnek. Termése 8–12 cm, felfelé álló, vékony, hosszúkás. Messziről némi hasonlóságot mutat egy ujjal, talán innen ered egy másik elnevezése a „hölgyujj” is.
Az okra virága – Fotó: Kucsera Éva
Zsenge toktermését fogyaszthatjuk levesnek, pörköltnek, de akár még lecsót is készíthetünk belőle. Elkészíthető önállóan olajban vagy vajban sütve, zsenge termése pedig savanyítható. Magas pektin tartalma miatt segít besűríteni az ételeket. Nem csak íze, hanem látványos virágzása miatt is érdemes helyet szorítanunk számára a kertben.
A zöld okra az ismertebb – mi is ezt termesztjük a kertünkben – de létezik burgundi vörös vagy pink okra is – jövőre remélem, ki tudjuk próbálni –, amelynek szára és a termése is burgundi vörös. Ízben nincs különbség a zöld és a burgundi vörös okra között, sőt hő hatására különleges piros színét is elveszti, visszaváltozik zöldé, de elképesztően látványos növény, a virágoskertben is megállná a helyét.
A növény, így a termés érdekessége is, hogy nyálkaanyagot tartalmaz, amely remek sűrítőként működik ételekben. Az okra nem rendelkezik domináns ízzel, viszont felszeletelve nagyon csinos: csillag vagy ötszög alakúak, apró fehér magokkal. A termés sok magot tartalmaz, de ez fogyasztásban nem zavaró.
Az okra levelei hatalmasak és a növény is 50-100 cm magasra megnő – Fotó: Kucsera Éva
Hogyan termeszthető az okra?
Mi már tavaly is póbálkoztunk az okra termesztésével, de két alapvető hibát követtünk kel: cserépben neveltük, pedig nagy gyökeret ereszt, laza, mély talajra van ehhez szüksége és túl későn szüreteltük le a termést. Idén kapott még egy esélyt és abszolút kedvenc lett.
Kifejezetten kedveli a meleget, melegben csírázik és a palánta a nyári meleg beköszönte után kezdi meg robbanásszerű fejlődését. A nyár elmúltával fejlődése és virágzása lassul, megszűnik, az első fagyok elviszik a növényt.
Így szaporítható az okra
Szaporítására kétféle módszer is van, a vetés és a palántázás. Palántáját a paprikával érdemes nevelni. Ehhez április elején vessük el a magját, melynek csírázásáig körülbelül két hétre lesz szükség. A palántákat a kiültetés előtt 8-10 nappal edzéssel, gyakori szellőztetéssel szoktassuk hozzá a kinti hőmérséklethez és fényhez. A palántánál legyünk nagyon óvatosak, hogy ne sérühessenek meg a gyökerei. A palántákat 45-55 cm sor- és 35-45 cm-es tőtávolságra ültessük, majd alaposan öntözzük be.
Ha magvetéssel szeretnék szaporítani, és kihagynánk a palántázást, azt május közepén érdemes megtenni. A magját állandó helyére kell vetni, mert az átültetést nehezen viseli el. A május végén elvetett magok június elején kelnek ki. Az okra magjait 50 cm körüli sortávolságra, és 3-4 cm-es tőtávolságra ültessük. A magokat 2-4 cm mélyre szórjuk, és csak akkor állítsuk be a tőtávolságokat, amikor a kis növény már eléri az 5 leveles állapotát.
Az okra nem igényel túl sok figyelmet, azonban az öntözés és a gyomtalanító kapálás nagyon fontos számára. A hüvelyeket fiatal, puha állapotban érdemes leszedni, melyek 2,5 - 10 cm nagyságúak lehetnek. Ekkor a legfinomabb. Ez általában a virágzás után 4-6 nappal történik meg. Érdemes ilyenkor folyamatosan szedni, hiszen minél öregebb a termés, annál kevésbé fogyasztható.
Ha mi magunk szeretnénk magokat szerezni róla, akkor hagyjuk a töveken a terméseket, és nyár végén, vagy az ősz elején, éretten szedjük le. Ha nem szedjük le, és a termések túlérnek, a tok hosszanti irányba felhasad és kiszóródik a mag. Szerencsére kevés kártevője van. A lisztharmat és a poloskák veszélyesek rá.
Tetvesedésre erősen hajlamos, ha hangyákat látunk közlekedni a növényen érdemes gyanakodni és védekezni. Több leírás említi, hogy a lisztharmatra is érzékeny az okra, de ezt saját tapasztalatból nem tudom megerősíteni, nálunk eddig nem jelentett gondot, pedig a lisztharmat idén megtámadt a cukkinit és az uborkát is.
Az okra zsenge, zöld termése – Fotó: Kucsera Éva
Ezért egészséges az okra
Az okra évszázadok óta használt zöldség. Úgy mondják, a "szegények gazdag eledele". Pár évszázaddal ezelőtt még nagyon ismert volt előfordulási helyein, és leginkább a mezőgazdaságból élő, szegényebb családok asztalára került belőle. Manapság ez már sokat változott, és felfedezték magunknak az egészségtudatos táplálkozás követői és az ínyencségek kedvelői is.
Az okra nagyon egészséges zöldség. Nagyon magas a rosttartalma, ezért segíti az emésztésünket, és csökkenti a székrekedés esélyét. Hozzájárulhat bizonyos típusú daganatos betegségek megelőzéséhez is. Segít a cukorbetegség megelőzésében, és szerepet játszik a koleszterinszint csökkentésében is.
Az okrában számos vitamin és ásványi anyag található, így jelentős mennyiségben tartalmaz többek között folsavat, C- és K-vitamint, magnéziumot, kalciumot, káliumot és cinket. Minél kisebb és minél élénkebb a színe, annál finomabb az íze. Ha túlságosan nagyra nőtt, akkor már jóval keményebb, és szálasabb. Ügyeljünk rá, hogy ne legyen folt a külsején, mert az arra utal, hogy a növény belseje romlásnak indult.
Érdemes frissen szedni a kertből, de ha tárolni szeretnénk, megmosás nélkül, papírzacskóban tartsuk a hűtőszekrényben. Ha le szeretnénk fagyasztani, akkor tisztítsuk meg, majd pár percre dobjuk forró vízbe. Ezután hagyjuk kihűlni, majd így tegyük a fagyasztóba.