Ha még idáig nem volt veteményesed, idén vágj bele! Hidd el, megéri! Igaz, hogy munka is van vele, de meg lesz a munkád gyümölcse, és persze zöldsége is. Ez a három zöldség pedig igazán jó barátja a kezdő kertészeknek, hiszen nagyon könnyű bánni velük, így tökéletesek arra, hogy megszerezd a kellő gyakorlatot. Na és persze az önbizalmat is!

Ráadásul a retek, a petrezselyem és a fodros kel számos étel alapanyagául szolgálhat, és még kellő vitaminnal is ellátnak. Érdemes tehát velük kezdened a saját veteményest, utána pedig szépen kibővíteni a sort, hogy a lehető legkevesebb zöldségért és gyümölcsért kelljen kimozdulnotok otthonról. Ráadásul a saját veteményes segítségével a legfrissebb és legízletesebb állapotában kerülhetnek a zöldségek az asztalra.

retek

Ha nem kap elég vizet, csípős lesz a retek. Fotó: Pixabay

1. Retek

A retek termesztése valóban gyerekjáték, nem véletlen, hogy gyerekkorunkban, amikor meg szeretnék velünk szerettetni a kertészkedést, először egy kis maréknyi retek vetőmagot szórnak a kezünkbe. Ráadásul olyan gyorsan növekedésnek indul, hogy még a legtürelmetlenebb kertészek is csak kapkodják a fejüket, hogy máris lehet betakarítani. Persze vannak apró kis titkok, amikre oda kell figyelni, hogy a retek ne legyen fás és ne csípjen túlságosan.

A reteknek a legrövidebb a veteményesben a tenyészideje, hiszen összesen 55-60 nap. Ráadásul a retket lehet először szabad földbe vetni, hiszen magja igazán hidegtűrő, már 2-3 Celsius-fokon elkezd csirázni, és 15-20 Celsius-fokon kel ki. A hónapos retek hosszú nappalos növény. Ez azt jelenti, hogy ahogyan haladunk a nyár felé, úgy egyre könnyebben magzik fel, éppen ezért inkább tavasszal és ősszel érdemes vetni. A reteknek bőséges öntözésre van szüksége a gumóképződés alatt, ami nem csak azért fontos, hogy méretes legyen, hanem azért is, mert ha nem kap elég vizet, akkor nagyon csípős lesz az íze. Ráadásul a száraz talajban hamar üregessé válik.

A hónapos retek legjobban a laza, homokos, de tápanyagban gazdag talajt kedveli. Az aprócska magokat egymástól 15-20 cm-es sortávolságra érdemes vetni, de ha drazsírozott magokat vásároltunk, azok 4-5 cm-es tőtávolságra kerülhetnek egymástól.

A magokat sekélyen takarjuk be földdel, és tömörítsük a talajt. Ügyeljünk rá, hogy bőségesen öntözzük meg a vetést követően. Idővel a retket egyelni kell, hiszen az apró magok miatt túl közel kelhetnek ki egymástól, és nem lesz elegendő helyük a fejlődéshez.


Arra is figyeljünk oda, hogy ne hagyjuk a retket elgyomosodni. Azért, hogy folyamatosan fogyaszthassuk, érdemes egyszerre keveset vetni, majd két-három hetente megismételni a vetést. A retek helytakarékos, Mivel nagyon rövid a tenyéiszedeje, így vethetjük a hosszabb tenyészidejű, nagyobb növények közé. Jó társasága a sárgarépának és a petrezselyemnek, hiszen már rég elfogyasztottuk a retket, mire azok kikelnek. De ugyanolyan jól vethető a fejes saláta, a hagyma, vagy akár a karalábé közé is.

A reteknek van még egy nagyon hasznos tulajdonsága, azon túl, hogy finom és egészséges. Megmutatja, hogy milyen minőségű a talaj a kert különböző részein. Ha a kert különböző területein elvetünk egy csipetnyi retekmagot, vizsgáljuk meg a kikelt zöldséget. Ha szép, érett és egészséges, kiváló a talaj, amiben termett. Ellenben, ha a levelei szép dúsak, de a gyökérzete igencsak vékonyka, az foszfor és kálium hiányára utalhat. Viszont ha a levelek sárgák, és nem néznek ki egészségesen, akkor az azt jelzi, hogy vas, kén, nitrogén és egyéb nyomelem hiány lépett fel.

2. Petrezselyem

A petrezselyemnek két alaptípusa ismert, a levélpetrezselyem és a gyökérpetrezselyem, melyeket hivatalosan a gyógy- és fűszernövények közé sorolunk. Mivel nagyon jól alkalmazkodik, így gyakori és kedvelt a veteményesekben. Azonban a retekkel ellentétben a magról történő nevelése jóval időigényesebb, ezért érdemes inkább beltéren, palántázó edényekben csíráztatni és a palántákat kiültetni a kertbe.

petrezselyem

A petrezselyem számtalan ételt tesz még ízletesebbé, és még a termesztése is nagyon egyszerű. Fotó: Shutterstock

A petrezselyem kétéves növény, ami azt jelenti, hogy az első évben lombot és gyökeret fejleszt, melyből már nyugodtan szedhetünk, míg a második évben fejleszt magszárat és hoz virágot. Gyökérpetrezselyem esetén a gyökeret a második év őszén takaríthatjuk be. A metélőpetrezselymet termeszthetjük akár a kertben, akár balkonládában, vagy a konyhaablakban.

Mivel a gyökérpetrezselyem jól tűri a hideget, magját már kora tavasszal el lehet vetni. A vetés előtti napon érdemes egy napra meleg helyen tartani a magokat, hogy meginduljon a csírázás, majd a sorokat 30 cm távolságra kijelölni. Húzzunk 3-4 cm mélységű vetőbarázdát, öntözzük be, és ritkán vessük a magokat, körülbelül 3-4 cm-re. Ahogy növekednek a növények, úgy kell őket egyelni.

De a petrezselyem nem csak finom és egészséges. Ha azt szeretnénk, hogy a rózsánk még illatosabb legyen, ültessünk mellé petrezselymet, hiszen az felerősíti a rózsa illatát.

3. Fodros kel vagy leveles kel

A kelkáposztára emlékeztető fodros kel nagyon egyszerűen termeszthető, így szintén ajánljuk kezdő kertészek részére. De ha sokáig halogatjuk, és a nyáron vetjük el a magjait, akkor a növény felmagzik, így érdemes inkább már kora tavasszal elkezdeni a palántázást.

A fodros kel magjait hat héttel az utolsó fagynapot megelőzően kell elvetni, és beltéren nevelgetni. A fodros kel kis hőigényű, a 13-15 Celsius-fokos átlaghőmérséklet az optimális számára. Ahhoz, hogy csírázni tudjon, ennél azért melegebbre, 16-20 Celsius-fokra van szüksége. A fényigénye közepes, akár árnyékba is ültethető.

A káposztafélék közül a fodros kel igényli a legkevesebb vizet, de azért rendszeres öntözést igényel, hogy igazán jó legyen a termése. A fodros kel a talajjal szemben is igénytelen, így szinte bárhol megterem. A legjobban a semleges kémhatású talajt kedveli, így a humuszos talajok is  megfelelőek számára.

fodros kel

Télen és nyáron is kell a fodros kel. Fotó: Shutterstock

Mivel gyökerei mélyre hatolnak, nagyon alaposan elő kell készíteni a talajt a vetés előtt. A fodros kelnek nagy helyre van szüksége a fejlődéséhez, így 70-80 cm-es tőtávolságra érdemes vetni, vagy ültetni a palántákat. Szereti a sárgarépa, a cukkini, vagy a bab társaságát, így nyugodtan ültethetjük ezek szomszédságába. A fodros kel teljes kifejlődéséhez legalább 14-18 hét szükséges. Szedését október közepén kezdhetjük meg, alulról felfelé haladva levágva a leveleit. Mivel nagyon jól tűri a telet, nem szükséges leszedni, így akár a hó alól is szedhetjük a leveleit.

Mindenkinek bőséges termést kívánunk!