A rovaroknak különböző stratégiáik vannak arra, hogy hogyan vészeljék át a fagyos és élelemben szegény időszakot: némelyik melegebb éghajlatra költözik, elbújik, hibernálja magát, a skarlátbogarak (Cucujus cinnaberinus) testében pedig olyan különleges „fagyálló" fehérjék keletkeznek, amelyek megakadályozzák, hogy a fagypont alatt keletkező jégkristályok roncsolják a sejtjeiket.
A skarlátbogár jellemzői
A skarlátbogár egy Európában őshonos lapos kéregbogár. Magyarországon nem ritka, de védett, Natura 2000-es jelölésű faj, és az IUCN rendszere szerint is közel áll a veszélyeztetett kategóriába soroláshoz.
A kifejlett bogár nevét skarlátvörös színéről kapta, teste hosszú és igen lapos, hossza 10–15 milliméter. Borostyánsárga lárvája is rendkívül lapos, 15–20 milliméter hosszú. A skarlátbogarakra lapos testalkatuk mellett jellemző még a szemük mögött erősen duzzadt halántékuk is. A lárvák a gombás korhadékokat, más rovarfajok élő vagy elpusztult lárváit fogyasztják, míg az imágók más ízeltlábúakkal táplálkoznak.
_fill_540x300_0.jpg)
Életciklusának több szakasza is a pusztuló fákhoz kötődik: az elhalt fák nyirkos, de még nem levált kérge alatt történik a párosodásuk, a lárvák fejlődése és a bebábozódásuk is. A kétéves fejlődésű lárvák életük második évében, augusztusban bábozódnak be a kéreg alatti, korhadékszemcsékből kialakított ovális bábbölcsőjükben. Az imágók októberben kelnek ki, és el is vonulnak a telelőhelyükre, amelyet majd csak tavasz elején hagynak el. Hátralévő rövid, néhány hétig tartó életüket ezután a fajfenntartásnak szentelik.
A skarlátbogár életciklusának több szakasza is a pusztuló fákhoz kötődik – fotó: Shutterstock
Így vészelik át a skarlátbogarak a hideg időszakot
A hideg időszakra készülő bogarak testében olyan különleges „fagyálló" fehérjék keletkeznek, amelyek megakadályozzák, hogy a fagypont alatt keletkező jégkristályok roncsolják a sejtjeiket. Ezután a testfolyadékukban glicerin termelődik, amely az autókban használt fagyálló etilén-glikol-tartalmú folyadékhoz hasonlóan csökkenti a fagyáspontot. Végül pedig a bogarak elveszítik víztartalmuknak akár 30–40 százalékát is.
Mindezek együttesen lehetővé teszik, hogy a skarlátbogár rendkívül jól bírja a fagyot, és képes legyen életben maradni olyan helyeken is, amelyeket nem véd vastag hótakaró. Előfordul, hogy a bogár egész testét jégkristályok borítják, vagy akár oda is fagy a fatesthez.
A skarlátbogarak mínusz 40 Celsius-fokos hőmérsékletet is könnyedén kibírnak, de egyes lárvák a természetben mínusz 58 Celsius-fokon, laboratóriumi körülmények között pedig mínusz 100 Celsius-fokon is életben maradtak.
A világon 11 skarlátbogárfaj ismert, melyekből Európában 3, Magyarországon 1 faj él. A bogár hazánkban közösségi jelentőségű faj. Természetvédelmi értéke 5.000 forint.
Forrás: greendex.hu
