Ahogyan a mi szervezetünknek is nagy szüksége van a hosszú tél utáni megújulásra, tápanyagokra és vitaminokra, úgy a kertünk is így van ezzel. Ha pedig ezt megadjuk neki, akkor a virágaink még szebbek, még illatosabbak, a zöldségeink még nagyobbak, még finomabbak lesznek, nem is beszélve a gyümölcseinkről.

Ehhez természetesen ismernünk kell, milyen a kertünk talaja, és milyen módon volt művelve idáig. Ezek után már meg fogjuk tudni adni számára azt, amire ahhoz lesz szüksége, hogy minél bőségesebb és szebb lehessen a termésünk. Mert azért, hogy hosszú éveken át is ugyanolyan bőséges és jó minőségű legyen a termés, sokat kell tennünk. Különben csak azt fogjuk észrevenni, hogy a munkánk szó szerint nem hozza meg a gyümölcsét.

A jó termőföld

A jó minőségű kerti talaj lélegzik, dúskál ásványi anyagokban, és nagyon sok hasznos élőlény lakik benne. Azonban, ha a földet sok vegyi anyaggal szennyezzük, vagy egyszerűen csak nem gondoskodunk megfelelően a tápanyag utánpótlásáról, a természetes körforgás megszűnik, a növényeink pedig nem fognak úgy teremni, mint régen, és jóval fogékonyabbak lesznek a különféle megbetegedésekre, kártevőkre.

Így hát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen talaj áll rendelkezésünkre a kertben. Természetesen tudjuk, hogy nincs rá lehetőség, hogy teljes talajcserét végezzünk. Azonban így is tehetünk azért, hogy a kertünk talaja egészségesebbé válhasson.

talaj

Fontos, hogy ismerjük, milyen a talajunk. Fotó: Pixabay

Ha a földben sok a földigiliszta, az jót jelent. Azonban a kertünkre ne egy egységként tekintsünk. Lehet, hogy egyes részein remek a talaj minősége, de máshol tápanyag utánpótlásra szorul. Így fontos, hogy megismerjük, milyen talaj is van a kertünkben.

A talaj összetétele számos tényezőtől függ, így például hatással van rá a földrajzi elhelyezkedés, és  az is, hogy korábban mennyire és milyen módon volt művelve. Hazánkban három talajtípus a leggyakoribb, ezek a mezőségi (csernozjom) talajok, a barna erdőtalajok, és az öntés- és lejtőhordalék talajok. A humuszban gazdagabb talajok színe általában sötétebb, mint az abban szegényebb talajoké.


Így ellenőrizd a talajod

A talaj fizikai tulajdonságait és a vízmegkötő képességét a gyúrópróbával lehet ellenőrizni. Vegyünk fel egy marék talajt, nedvesítsük be és próbáljunk hengert formálni belőle. Ha ez nem sikerül, és a talaj porlik, akkor homokos talajunk van. Ha egyben marad, formáljunk belőle kört. Ha az repedezik, esetleg szétesik, akkor vályogos a talaj, ha viszont könnyen gyurmázható, akkor agyagos talajjal állunk szemben.

Emellett nagyon fontos még a talaj kémhatása is. Hazánk nagy részén semleges, meszes talajok vannak.

Így javíts a talajon

1. Amikor ültetünk valamit, az első lépés mindig a talaj megfelelő előkészítése. Ekkor nem elég felásni, gyomtalanítani, lazítani a talajt, hanem tápanyag utánpótlásra is szükség van. Tehát a legfontosabb, hogy az ültetendő növény számára a legideálisabb körülményeket teremtsük meg. Homokos talaj esetén nagyon fontos a jobb vízmegtartás elérése, míg az agyagos talaj esetében a kötöttség csökkentését és a szerkezet javítását kell célbavenni.

2. Ehhez természetesen előzetesen érdemes vetési tervet készíteni, és felmérni, hogy az adott helyre tervezett növénynek milyenek az igényei, és ez alapján elvégezni a talajjavítást. Ekkor az ágyások tápanyag- és humusz tartalmát a növényeink igényeire szabhatjuk.

3. Arra is ügyeljünk, hogy mikor történik a tápanyagpótlás, mivel nagyon sok esetben nem szerencsés azt közvetlenül a magvetés vagy palánta ültetés előtt megtenni.

4. A talajjavítás kezdetekor el kell távolítani mindent, ami nehezíti a talaj megmunkálását. Ki kell szedni a kavicsokat, gyomokat, és nagyon alapos, mélyreható ásással fel kell lazítani a talajt.

veteményes kert

A jó termés alapja a jó termőföld. Fotó: Pixabay

5. Ezután kerül sor a kéziszerszámos, vagy rotációs kapával történő munkára, amely során érett trágyát keverünk a talajba.

6. Mielőtt vetnénk, vagy palántáznánk, gereblyézzük el az ágyást. Ha ültetőgödröt készítünk, a belehelyezett trágyát minden esetben fedjük be egy réteg földdel, hogy a növény gyökerei ne tudjanak közvetlenül érintkezni a trágyával.

7. Ezután kerül sor a vetésre, illetve a csemete, vagy a palánta elültetésére. Azonban hiába volt gondos a talaj előkészítése, ha nem követi gondos munka az ültetést, vetést. Nagyon fontos, hogy ügyeljünk a növény igényeire, és biztosítsuk a számára megfelelő mennyiségű és gyakoriságú öntözést, a tápanyag utánpótlást, vagy éppen a metszést.

8. Ha igazán ügyelünk a kertünk talajára, megpróbáljuk minimalizálni a vegyszerek használatát. Ebben sokat segíthet a szakszerű növénytársítás, és a vetésforgó alkalmazása. Szintén remek megoldás lehet a zöldtrágyanövények vetése, hiszen ha ezeket beforgatjuk a talajba, az nagyban javítani fogja annak szerkezetét.

9. A talajtakarás, vagyis a mulcsozás is nagyon jó eszköz annak érdekében, hogy növeljük a talaj vízmegtartó képességét, és vissza tudjuk szorítani a gyomokat. Ráadásul a mulcs idővel elbomlik, és beépülve a talajba, gazdagítja azt.

10. Ősszel és tavasszal is érdemes a talajt szellőztetni. Ekkor alaposan ássuk fel, majd gereblyézzük el. Fontos lépés a komposztálás, mely segítségével nagyon sok hasznos hulladékot juttathatunk később vissza, érett komposztként a talajba, javítva annak tápanyag ellátását.

Jó munkát és bőséges termést kívánunk!