A rózsa nagyon is igényli a törődést. De ezt elnézzük neki, hiszen cserében megörvendeztet bennünket csodálatos virágaival, és ha szerencsések vagyunk, az illata belengi a kertünket. Azt a rózsát nevelők nem szokták elfelejteni, hogy ha itt a tavasz, akkor eljött a rózsák metszésének ideje. De vajon mi a helyzet az őszi metszéssel? Kell egyáltalán metszeni a rózsát ősszel?
Ezekre ügyelj a rózsa őszi metszésekor
A rózsát meg kell metszeni ősszel, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan.
1. A rózsa érzékeny a fagyra, mivel a legtöbb rózsa évi hajtása nem érik be teljesen, a hajtások csúcsa nem fásodik és így nem zárul le a növekedés. Ezért nagyon fontos, hogy még az első fagyok előtt vágjuk vissza a lágy, nem fásodó részeket. Habár több kertésznek is az a véleménye, hogy a rózsák nagy többsége gond nélkül képes átvészelni a fagyokat, mégis, a legjobb, ha biztosra megyünk, és elvégezzük a rózsa őszi metszését.
2. Fontos, hogy ha több rózsánk is van a kertben, és azok közel vannak egymáshoz, ne hagyjuk, hogy sűrű bokorrá álljanak össze. Ekkor ugyanis nem tudjuk megvédeni őket sem a téli fagyoktól, sem a kártevőktől és betegségektől, hiszen sem a napfény, sem a levegő nem járja át a növényt. Ilyenkor vágjuk vissza az összes keresztben vagy haránt növekedő hajtást.
3. Az is nagyon fontos, hogy az elszáradt virágok ne maradjanak a rózsán, hanem távolítsuk el azokat, így elkerülve a rózsa rothadását. De az elsárgult, elszáradt leveleket se hagyjuk a növényen, és takarítsuk fel a földre lehullott leveleket is, mert ezek könnyen terjeszthetnek betegségeket, és a kártevők is át tudnak menni rajtuk keresztül másik növényre,
4. Ha a rózsát át szeretnénk ültetni, arra is kiváló időszak az ősz. De annak is most jött el az ideje, ha most ültetjük az új töveket, mivel így még lesz ideje a rózsatöveknek meggyökeresedni a tél beállta előtt.
A rózsa őszi metszésénél nagyon fontos, hogy mikor és hogy végezzük. Fotó: Shutterstock
5. Azért is fontos a rózsabokroknál az őszi metszés, mert ilyenkor el tudjuk távolítani az elhalt, sérült, túlságosan sűrű ágakat, így jóval nyitottabbá válik a bokor, engedve a szabad levegőáramlást a növény ágai között. Ezáltal jóval kisebb esély lesz arra, hogy a növény megbetegedjen.
6. Arra is ügyeljünk, hogy a túlságosan magasra nőtt rózsák magasságát is ilyenkor kell lecsökkenteni, hiszen az őszi és téli viharok sokkal könnyebben kárt tudnak tenni egy magas növényben, mint egy alacsonyabban. Így a szél sem tud olyan könnyedén belekapni a növénybe. Ahol lehet, a metszést egy-egy kifelé néző rügy felett ejtsük meg.
7. Az őszi metszés során nem kell szemre, azaz rügyre pontosan visszavágni a rózsát, csak annyit érdemes metszeni, hogy a tövekhez közelebb tudjunk kerülni. A magastörzsű rózsákat is érdemes ősszel metszeni, hiszen nehezen viselik a fagyot, így a növényt, különösen a koronát, be kell takarni, amely sokkal egyszerűbb, ha a hajtásokat visszavágjuk.
Ha rózsánk van, nem fogunk unatkozni
A rózsákkal egész évben kell és érdemes foglalkozni, hiszen a törődésért cserébe gyönyörű lesz tőlük a kertünk. Ráadásul ezek a feladatok nem vesznek túl sok időt igénybe, úgyhogy ne felejtsük el őket elvégezni.
A tél elején érdemes felkupacolni a rózsa töveit, és letakarva megvédeni őket a széltől és a fagyoktól. Ez azért is fontos, mert a téli napsütés hatására túl korán megindulhat a nedvkeringés és elfagyhat a növény töve. Márciusban eljön a rózsa tavaszi metszésének ideje, és amikor már elmúlnak a fagyok, meg lehet tisztítani a töveket a felkupacolt földtől.
Ez és az őszi időszak a legalkalmasabb az új tövek elültetésére is. Ha tavasszal csak keveset metszünk a növényből, akkor hamarabb fog virágozni. Mivel tavasszal növekedési szakasza van a növénynek, több tápanyagra van szüksége, ezért 3-4 hetente kell tápoldatozni.
Májusban a talaj felszínét meg kell lazítani, és ekkor már el kell kezdenünk rendszeresen öntözni a rózsát. A nyár folyamán ügyeljünk a folyamatos öntözésre és gyomlálásra, és arra, hogy figyeljük a rózsát, ha esetleg bármilyen kártevő, vagy betegség megtámadná, mert ez az időszak erre a legveszélyesebb.
Ekkor jön el tehát a permetezés időszaka. Ha a rózsán betegség jeleit véljük felfedezni, metsszük le a fertőzött részt, és szerezzük be a megfelelő permetszert, amellyel megvédhetjük a további betegségektől és kártevőktől.
Mivel a legtöbb rózsafaj nem teljesen télálló, fel kell készíteni őket a télre. Szeptember közepétől már ne öntözzük, és ne is műtrágyázzuk a rózsát. Ekkor már nem az a célunk, mint tavasszal és nyáron, hogy hajtásra ösztönözzük a növényt, hiszen az új hajtások már nem tudnák megvédeni magukat a fagyoktól. Így ilyenkor már le kell lassítani a rózsa életfolyamatait, hogy minél inkább csökkenteni tudjuk a fagyás veszélyét. Szeptemberben érdemes 70 g kálimagnéziumot szórni a talajra, amely nagyon jó tápanyag a rózsa számára.
Október végén, november elején, amikor lehullik a rózsa lombozata, tudjuk, hogy ezt az évet már le kell zárni a rózsa életében. Ekkor a töveket fél méteres magasságban vissza kell vágni, és meg kell metszeni az oldalágakat is. Metszés után mindenképp szedjük össze a földre lehullott leveleket, ágakat, hogy meg tudjunk szabadulni a kórokozóktól.
A rózsatöveket ezután 25-30 cm magasságban kupacoljuk fel. Erre a legjobb, ha komposzt-kertiföld és szerves-trágya keveréket használunk. Azonban arra ügyeljünk, hogy miközben odahúzzuk a földet, nehogy megsértsük a rózsa gyökereit. A kupac tetejét érdemes szalmával betakarni, így még nagyobb védelmet tudunk biztosítani számára a fagyokkal szemben.
A rózsa egész évben igényli a törődést, azonban megéri megadni azt neki. Fotó: Shutterstock
Ha nem takarjuk be a rózsa tövét, ugyan lehetséges, hogy ki fog hajtani tavasszal, azonban a rózsa fejlődése és virágzása egész évben gyengébb lesz, mint ha megóvtuk volna, ráadásul a rózsatő élettartalma is csökken. A futórózsát azonban nem kell visszavágni, sőt, betakarni sem, hiszen takarás nélkül is kiválóan át tudja vészelni a telet.
A rózsa titkai
A rózsáról apróságokkal tudunk gondoskodni, és ha ezeket megtesszük, az nekünk is, és a rózsának is örömteli lesz. A metszés során mindig tiszta metszőollóval dolgozzunk, és minden növény után fertőtlenítsük azt le, nehogy betegségeket, kórokozókat terjesszünk a fertőzött eszközzel. Mindig ferdén lefelé metsszünk, fél cm-rel a bimbó felett, mert így az esővíz lefelé fog folyni.
Ha a rózsa hirtelen hervadásnak indul, és tavasszal nem ered, akkor valószínűleg pocok támadhatta meg a gyökerét. Ilyenkor vágjuk vissza a maradék gyökeret, és ültessük vissza a rózsát, de ne csak úgy védtelenül, ahogy eddig volt, hanem egy drótkosárban, amely képes megvédeni a növényt a rágcsálók kártételétől.
A mulcs is kulcs a rózsák védelmének érdekében. A tavaszi metszést követően a vágott fű rózsára történő terítésével ugyanis nitrogént juttatunk a növény számára. A csalánból készült hígtrágya fantasztikus hatással van a rózsára. 1 kg csalánlevelet vágjunk össze és 10 liter esővízbe áztatva tegyük napos, meleg helyre egy vödörben. Amikor már nem habzik az oldat, és sötét színe van, elkészült, azonban a szaga nem lesz rózsaillatú, úgyhogy olyan helyre tegyük, ahol kellő távolságban van az otthonunktól. Háromhetente hígtrágyaként alkalmazható, 1:10 hígításban a virágzásig, legkésőbb június végéig.
A tavaszi metszést követően a fokhagymalével történő permetezés megakadályozza a gombás betegségek kialakulását. 20 fej fokhagymát kell 1 liter vízben felforralni, majd 15 percig lefedve főzni. Az elkészült levet 24 órán át hagyjuk állni, majd 10-szeres hígításban permetezzünk az oldattal háromszor, három naponként ismételve.
A rózsa meghálálja a törődést, és nevéhez hűen a kertünk gyönyörű királynője lesz jövőre is.
