Habár még itt a tél, már nem kell olyan sokat várni, hogy végre enyhüljön az idő, hosszabbodjanak a nappalok és több napfényes órában legyen részünk. Természetesen a tavasszal megkezdődnek a kerti munkák is. De már a tél végén is vannak olyan feladatok, amelyeket el kell végezni azért, hogy idén bőségesen termő és csodaszép kertünk legyen.
A levegőt ilyenkor átjárja a kora tavaszi virágok illata, de valami más is van ilyenkor a levegőben. A tavaszi föld csodálatos illata. De hogy mi is ez tulajdonképpen? Ennek próbáltunk meg utánajárni. Mert ezt az illatot mindenkinek érdemes észrevenni, és tenni azért, hogy része lehessen majd benne. Mert a föld művelve az igazi.
Ez okozza az igazi tavaszi illatot
Ezt az illatot csakis tavasszal lehet érezni, és akkor, ha kint vagyunk a természetben. Az illatot a felmelegedő talaj leheli ki magából, és benne rejlik a korábban ott termesztett csodás zöldségek illata. De vajon miért érezhetjük ezt, még azelőtt, hogy bármi is kikelne a földből? Az ok az, hogy a talajban lévő számtalan élőlény, mint például a gombák, a különféle baktériumok, a földigiliszták, a hangyák, ilyenkor ébrednek fel téli, nyugalmi állapotukból, és kezdik meg tavaszi munkájukat.
Semmi sem fogható a tavaszi föld illatához. Fotó: Pixabay
Ekkor újra mozognak, táplálkoznak, elbontják a talajba került szerves anyagokat, mint például a szalmát, a kukorica tövét, az istállótrágyát, és így a levegőbe kerülnek ezek a nagyon tavaszi, nagyon élettel teli illatok. Leginkább akkor érezhetjük, ha korán kelünk, és már hajnalban teszünk egy sétát a kertben. Megéri. Azonban ahhoz, hogy ne csak szagolgathassuk a levegőt, hanem szemmel látható legyen a termés mennyisége is, nem tétlenkedhetünk tovább. Van néhány halaszthatatlan feladat, amit a növényeink jólléte, és a bőséges termés érdekében is el kell végeznünk, ha eddig még nem tettük meg.
_fill_540x300_0.jpg)
1. Lemosó permetezés
Nem győzzük eleget hangsúlyozni a tél végi lemosó permetezés jelentőségét. Ezt a munkát pedig még a rügyfakadás kezdetéig el kell végezni, hiszen ha késlekedünk vele, akkor a kártevők ki tudnak bújni a tojásaikból, a gombák spórái is életre kelnek, így hát ezt meg kell előzni, és el kell őket pusztítanit a jövendőbeli termés érdekében.
Habár nagyon sokféle permetezőlé áll rendelkezése, a legkedveltebb mindközül a bordói lé, amelyet most már a kereskedelem kénnel kiegészítve hoz forgalomba. Érdemes ezt még rovarölő szerrel is kiegészíteni, hiszen a levéltetvek nem alszanak, és máris megjelentek a gyümölcsfákon.
Az örökzöld fákon és bokrokon kívül minden haszon- és dísznövényt ajánlatos tehát lemosó permetezésben részesíteni, így jóval kevesebb lesz a kártevő és a gond a nyáron. Tél végén bő lével, lemosás szerűen kell a permetlével öntözni a növényeket, hogy az minden rejtett zugba bejusson és végezzen a nem kívánatos jelenlévőkkel. Ez különösen fontos a metszés után, hogy a keletkezett sebek ne jelentsenek könnyű utat a betegségeknek és a kártevőknek.
Nagyon fontos, hogy permetezéskor ne legyen fagyos a levegő és hogy a permetszernek legyen ideje megszáradni. Ez átlagosan 4 órát vesz igénybe. Ha fagyban permetezünk, vagy késő délután, amikor este már lehűl az idő, könnyen a növényre fagyhat a permetlé, ami nagy károkat tud benne tenni. Vigyázzunk rá, hogy a permetezés során minél több permetszer jusson a növényre, és minél kevesebb a talajra.
Az is fontos, hogy ne legyen köd és eső, hiszen ezek felhígítják a permetet, így jóval kevésbé hatásos a permetezés, mint száraz időben. A leggyakoribb betegségek, amelyek ellen mindenképpen érdemes védekezni, a monília, az almás termésűek varasodása, a lisztharmatgombák, a levélfodrosodás, a pajzstetvek, levélbolhák és atkák. Az olajos permetezőszerek a hatásukat csak akkor tudják maradéktalanul kifejteni, ha egyenletesen vonják be a fa minden részét. A filmszerű réteg, amit képeznek a növényen, azért nagyon fontos, mert alatta a kártevők levegő hiányában megfulladnak.
A zöldborsó az egyik legkorábban vethető zöldség. Fotó: Shutterstock
A lemosó permetezésre használható növényvédő szerek akkor is használhatók, amikor már lombosak a fáink. Ekkor azonban ügyeljünk rá, hogy jóval alacsonyabb töménységben juttassuk azokat a fákra. Így, ha kicsit megcsúsztunk a téli lemosópermetezéssel, és már kezdenek lombosodni a fák, nagyon ügyeljünk a töménység csökkentésére. Nagyon fontos, hogy minden esetben kérjük ki szakember tanácsát, és olvassuk el a peremezőszer csomagolásán található leírást. Szintén nagyon fontos, hogy a permetezést mindig védőfelszerelésben végezzük.
2. Vessük bele magunkat a vetésbe
Vessük bele magunkat a vetésbe, hiszen hamarosan itt az idő, hogy néhány zöldségféle magjait elvessük. A zöldborsó, a sárgarépa, a spenót, a saláta, a hónapos retek és a dughagyma igazán edzettek az időjárással szemben, így még az esetleges talajmenti fagyoktól sem kell félteni őket, hiszen ezeket károsodás nélkül elviselik.
3. Metsző éles logikával metsszünk
Metsző éles logikával tudja a gyakorlott kertész, hogy a metszésnek is hamarosan eljön az ideje. A szőlővessző, vagy a gyümölcsfa vesszejénél a visszametszéskor olyan rügyet válasszunk, amely a koronából kifelé áll. Felette hagyjunk meg egy két centiméteres csonkot, és úgy vágjuk le a felesleges vesszőrészt. A metszlap mindig ferde legyen és a rügytől ellenkező oldalon helyezkedjen el. A sebkezelésről se feledkezzünk meg. A vesszőket és a hajtásokat mindig tőből, csonkot nem hagyva kell lemetszeni.
A legjobb, ha már februárban elvégezzük a gyümölcsfák és gyümölcsbokrok tavaszi metszését. Legkorábban a köszméte, a ribiszke és a málna kezd el rügyezni, így ezekkel kezdjük a munkát. A koronákat meg kell ilyenkor ritkítani, hogy kellő fény jusson még a belső részekre is. El kell távolítani a beteg, sérült vesszőket, a málna letermett vesszőit pedig körülbelül 150 cm-es magasságig kell metszeni.
De ekkor időszerű a mandula-, a cseresznye-, a meggy-, a szilva-, az alma- és a körtefák koronájának metszése is. Ügyeljünk rá, hogy a korona belseje felé törekvő, és a párhuzamosan növő vesszőket is távolítsuk el. A nyáron virágzó, lombhullató díszbokrokról se feledkezzünk meg.
Azonban az őszibarack és a szőlő metszésével várni kell addig, amíg a rügyek duzzadni kezdenek. A termő szőlőtőkék harmatgyökerezése viszont most elvégzendő feladat. A tőkék körül ekkor ki kell bontani a földet, és le kell metszeni a harmatgyökereket.
4. Boruljon virágba a kert
Ne feledkezzünk meg a kert virágairól sem. Lassan ugyanis benépesülhet a kert, ha előrelátók voltunk. Tavasszal előbújnak a krókuszok, a törpe nőszirmok, és nem sokat kell várni a tulipánokra sem, amelyeket a jácintok és a nárciszok követnek.
A kora tavasszal virágzó tulipánt, nárciszt vagy krókuszt mindig ősszel kell elültetni. Ha ezt nem tettük meg, akkor sajnos a most elültetett hagymák már egészen biztosan nem fognak virágot hozni tavasszal. Így a megoldás, hogy mégis gyönyörködhessünk ezekben a kedves virágokban, ha már kész növényt vásárolunk meg kora tavasszal, és ezeket ültetjük el a kertben.
Ezek után pedig a legfontosabb teendő, hogy jó előre jegyezzük be a naptárba, hogy ősszel el kell ültetnünk a virághagymákat! Fontos, hogy a magasra növő virágokat mindig az ágyás hátuljába ültessük, míg az alacsonyak elől kapjanak helyet, hogy a magasabb növények ne fosszák meg őket a napfénytől. Ráadásul nem is nagyon látszanak, ha eltakarja őket egy nagyobb növény. A virágágyásunk kinézetét előre meg tudjuk tervezni, ha különféle árnyalatok szerint ültetjük el a hagymákat.
Tehetünk érte, hogy szinte egész évben virágok nyíljanak a kertünkben. Fotó: Pixabay
Akár úgy is ültethetjük a hagymákat, hogy az azonos színű és fajtájú virágokat nagyobb csoportokba ültetjük, vagy egyre sötétedő vagy világosodó árnyalatokat is ültethetünk egymás mellé. De az is igazán elegáns tud lenni, amikor felváltva ültetjük egymás mellé a különféle színű virágot hozó növényeket, ismétlődő sorrendben. Az a fontos, hogy számunkra szép legyen, a virágoknak pedig kellő hely jusson egymás szomszédságában.
A hagymás növények nagyon szeretik a meleget, így napos helyet válasszunk nekik. Fontos, hogy a talaj jó vízelvezetésű legyen, amely képes könnyen kiszáradni. Az ideális talaj semleges kémhatású vagy meszes. A komposztot nagyon meg fogják hálálni, de emellett egészen biztosan szükségük lesz még foszforra is, amely a gyökérképződést segíti elő. Ültetés után locsoljuk meg a földet, hogy gyorsabb legyen a gyökérképződés.
A rétegezéses, vagy más néven a lasagne módszer lényege, hogy ugyanarra a helyre, kerti ágyásba, ládába vagy cserépbe, több rétegben ültetik a különböző virághagymákat, és így azok folyamatosan nyílnak. Jó választás lehet, ha a korai virágzású sáfrány, a tavasz közepén virágzó jácint és a későn virágzó tulipán kerül egymás alá. Úgy kell választani, hogy a virágzási időkben átfedés legyen. A hagymák válogatásánál ügyeljünk a színkombinációkra is.
20 cm mélyre kerüljenek a legnagyobb hagymák, a kisebbek pedig 12-13 cm-re. A lasagne módszert úgy kell elképzelni, hogy a tészta a hagyma, a szósz pedig a talaj. Az alsó takaróréteg körülbelül 30 cm-re legyen az edény peremétől. Ez 7 cm vastag legyen, mert ide kerülnek a legnagyobb hagymák, mint például a nárcisz, vagy a tulipán. Majd következnek az újabb, kisebb hagymák, körülbelül 16 cm mélyen a talajfelszíntől, vagyis az edény peremétől. Ilyen lehet a jácint, a nárcisz. A hagymákat körülbelül fél cm-re ültessük egymástól. Ezeket 2,5 cm vastagon fedjük be talajjal.
Ebbe kerülnek az apró hagymájú virágok, mint a fürtös gyöngyike és a sáfrány. Borítsuk őket 12 cm vastag talajréteggel. Amíg a hagymák nem hajtanak ki, ide ültethetünk árvácskákat. Öntözzük rendszeresen és tavasszal csodás látvány tárul majd elénk. Ültetés előtt érdemes ültetési tervet készíteni, így előre meg tudjuk tervezni, melyik hagyma hová kerüljön, és körülbelül hogy ültessük el őket, hogy a lehető leghosszabb ideig gyönyörködhessünk a virágokban.
Mindenkinek szép és bőségesen termő kertet kívánunk!
