Téged is kiver a víz, ha meglátod azt a semmivel sem összetéveszthető csíkot? A legváratlanabb pillanatokban és helyeken képes felbukkanni, és nem kell sokáig keresgélni, hogy a tettes is előkerüljön. Most pedig sajnos az ország minden részéből azt hallani, hogy elképesztő méretű pusztítást végeznek a csigák. 

Sajnos a tavasz és a nyár nem csak a gyönyörű virágokat és a veteményes okozta örömöket hozza el, hanem bizony a csigákat is, közülük is az egyik legveszedelmesebbet, a spanyol csupaszcsigát. A spanyol csupaszcsiga pedig a nevével ellentétben egészen biztosan nem a spanyol flamenco tánccal fog elkápráztatni. Hanem káprázatosan gyorsan fogja megdézsmálni a veteményesedet! Eleszi előled a féltve őrzött zöldségeidet, gyümölcseidet, úgyhogy vedd fel a kesztyűt, szó szerint, és tegyél meg mindent, hogy a csiga minél hamarabb elhúzza a csíkot a kertedből.

Nem minden csiga ellenség

Habár elsőre azt gondolhatnánk, azért nem minden csigát kell kilakoltatni a kertből. A házas változatokkal általában könnyű az együttélés, sőt, a hazánkban található közel 26 házatlan csigafaj közül is csupán tíz csiga okoz kárt a kertben. De ez a tíz aztán nem szégyenlősködik, ha károkozásról van szó. A legtöbb házas csiga azonban nem fogja megdézsmálni a friss szamócát, vagy a salátát, hanem leginkább is sérült növényi hajtásokkal, és rothadó zöldségekkel és gyümölcsökkel táplálkoznak.

meztelencsiga

Dobjuk le a kertbe a textilt, legalábbis a nedves törölközőt, és másnap reggel ott lesz alatta megannyi meztelencsiga. Fotó: Shutterstock

Az éticsiga tehát maradhat, hiszen nemcsak a korhadó szerves anyagokat és növényi maradványokat pusztítja el, de más csigák tojásait is elfogyasztja. A meztelencsigák némelyike pedig azért hasznos, mivel a madarak eledeleként fontos tagjai a táplálékláncnak.

Azonban vannak olyan háznélküli csigák, amelyeknek a jelenléte nagyon nem szívderítő a kertünkben. Ilyen a nagy barna meztelencsiga és a spanyol csupaszcsiga. Ezek ketten nagyon hasonlítanak egymásra. Előbbi sajnos óriási távolságokat is képes megtenni, míg az utóbbi mindent elpusztít a veteményesben, amit csak elér. A spanyol csupaszcsiga ráadásul rendkívül szapora. Akár 150–200 tojást is képes lerakni, és még a hideg időszak sem fékezi meg, ugyanis kiválóan képes áttelelni. De szerencsére van velük szemben megoldás, és hát nem az, amit több vicces kedvű olvasónk is javasolt, vagyis nem kell felöltöztetni a meztelencsigát, hanem inkább akadályozzuk meg abban, hogy jól érezze magát nálunk.


Ne legyen csigamágnes a kerted

A csigák kedvelik a nedves, párás helyeket, és azt is, ahol kissé elhanyagolt a növényzet. Általában egészen őszig jelen vannak a kertjeinkben, és leggyakrabban nagy, nedves kövek alján pihenik ki az egész napos, növénypusztítással járó fáradalmaikat. És hát, mit is írjunk, van mit kiheverni, mivel minden lágyszárú növényben kárt tesznek. Sajnos nagyon kedvelik a palántákat is, de tulajdonképpen semmi sincs tőlük biztonságban, így kárt tesznek a friss eperben, a salátában, de a paprikát, a retket, a káposztát, a tökféléket és az uborkát sem kímélik. Sőt, sajnos még a fűszernövényeink sincsenek tőlük biztonságban.

A dísznövényeink között is találnak kedvükre valót, mint amilyen például a büdöske, a dália, vagy az árvácska. Ezek igazi csigamágnesek! Amit pedig a legjobban imádnak, és szinte minden kertben bőven akad belőle, az nem más, mint a pitypang.

A spanyol csupaszcsigák nyárra akár 10-15 centiméteresre is megnőnek, és képesek letarolni az egész kertet. Éppen ezért ne késlekedjünk, és ha jelen vannak a kertünkben, azonnal kezdjük meg felvenni a harcot velük szemben!

Főleg, mivel a spanyol meztelencsigák a legtöbb petét, amely egy csomóban akár 150 darab is lehet, a nyár végén, illetve ősszel rakják le a különböző kerti tárgyak és a mulcs alá. Ezekből kelnek ki tavasszal, így érdemes erre gondolni már a nyár végén, és minél kevesebb dolgot elől hagyni.  Illetve alaposan nézzünk át mindent, és még peteként próbáljuk meg elpusztítani a meztelencsigákat.

meztelencsiga

A meztelencsigák óriási károkat képesek okozni a kertünkben. Fotó: Shutterstock

A spanyol csupaszcsigák ugyanis hiába kicsik még tavasszal, már az elvetett magból alig kikelt csírát is felfalják, és a kipalántázott zöldségféléket és lágyszárú növényeket az ültetést követő éjszaka már gyakran tarra rágják. Nem véletlen, hogy a hatalmas pusztítás miatt a spanyol meztelencsiga egy kategóriába került az afrikai vándorpoloskával és a dióburok-fúróléggyel, mint a legveszélyesebb inváziós fajjal.

És hogy hogyan került hozzánk? Leginkább áruszállítás, fuvarozás során, passzív úton, és mivel nincs túl sok természetes ellenségük, szaporodásukat semmi nem korlátozza. Mivel ezek a csigák fénykerülők, táplálkozásuk, kártételük sötétedéskor kezdődik és reggelig tart. Amikor esik az eső, tömegesen hagyják el rejtekhelyeiket, és hatalmas károkat okoznak a növények leveleinek és hajtásainak lerágásával.

A fajnak gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. Hazánkban először 1985-ben észlelték, a Dunántúlon, de sajnos mára az egész országot ellepték.

Űzd messzire a csigákat

1. A meztelencsiga nem szereti, ha rendben van a kertünk. Ha nincs hova elbújnia, ha rendszeresen nyírjuk a füvet, ha kevés a pitypang a kertünkben, máris jóval kisebb kedvvel költözködnek be hozzánk.

2. A veteményest sajnos nagyon meg kell védenünk. A legjobb, ha rendszeresen gyomláljuk, és nem tudnak olyan helyeket találni, ahol kellő nedvességet találnak, és el tudnak rejtőzni. A napos, száraz helyeket egyáltalán nem kedvelik. De a magaságyás is igazán kiváló megoldás lehet, hiszen a csigák nem túl sportosak, így nem igazán szeretnek a magaslatokba mászni egy kis ételért.

3. Fontos, hogy a napi öntözést reggelre időzítsük. A meztelencsigák éjszakai állatok, és imádják a nedvességet, így ha reggel öntözünk, az esti fürdőzés nem fogja odacsábítani őket a kertbe. Még jobb, ha csepegtető öntözésre váltunk, amely csak a növény gyökérzónáját éri, szárazon hagyva így a leveleit. Ez egyébként a növényeknek is nagyon jót tesz, hiszen így elkerülhető, hogy gombás fertőzések támadják meg azokat.

4. Persze van egy tuti módszer is, azonban ez a  legfáradtságosabb. Vegyük fel a kesztyűt, és szedjük össze a csigákat. Tudjuk, hogy nagyon kilátástalannak tűnik, mégis, ez az egyik leghatásosabb módszer arra, hogy megszabaduljunk tőlük. Ha pedig figyeljük, hol a csík, máris tudjuk, hol a csiga legkedveltebb útvonala. Ezekre a helyekre helyezzünk ki jól bevizezett textil törölközőket az este folyamán, és reggel nincs más dolgunk, mint összegyűjteni a rajta éppen kikapcsolódó csigákat.

csigák meztelencsiga

Rengeteg kárt okoznak idén a meztelencsigák. Fotó: Horváth Attila

5. Nyáron nagyon jól tud esni a munka végeztével egy jó pohár hideg sör. A meztelencsiga sincs másképp ezzel. Töltsünk meg félig egy műanyag poharat, vagy egy konzerves dobozt sörrel és tegyük ki a kertbe. A meztelencsigák nem fognak tudni ellenállni az illatának, azonban, mivel nem igazán jó úszók, valószínűleg ez a korty lesz a végső az életükben.

6. Nagyon sok olvasónk számolt be arról, hogy az indiai futókacsával kapcsolatban igazán jó tapasztalataik vannak. Az indiai futókacsák lelkesen nyelik a meztelencsigát, mint kacsa a nokedlit. A kacsák neve daliás testtartásukból ered, és abból, hogy igazi sprinterként szedik a lábaikat, és közben persze a meztelencsigákat is. Az indiai futókacsa kedvence a meztelencsiga mellett annak petéje is, úgyhogy dupla haszon kacsát tartani. De a kacsa mellett a sünök, a gyíkok, a vakondok és a békák is szívesen falatoznak a meztelencsigákból. Szintén több levelet kaptunk olvasóinktól arról, hogy a kertbe beköltöző sündisznók és gyíkok igazán jó munkát végeztek, és szinte egyáltalán nincs már meztelencsiga náluk.

7. De nem csak az állatok, hanem egyes növények is a segítségünkre vannak a meztelencsigák elleni küzdelemben. Legyen a kertünkben jó sok begónia, fekete ribizli és paradicsom, mert ezeket nagyon nem kedvelik a meztelencsigák.

8. Vannak csigairtó szerek, azonban ezek használatával bánjunk nagyon körültekintően, mert akár emberre, akár állatra is veszélyesek lehetnek.

9. A sószórást is sok olvasónk javasolta. Ilyenkor a védeni kívánt ágyások köré sót kell szórni, ami elvonja az állatból a nedvességet, így nem tud csúszni, majd elpusztul.

10. De a lelkesebbek építhetnek a meztelencsigáknak akadálypályát is, például a védeni kívánt ágyás köré rakott tojáshéjakból, kávézaccból, műtrágyából. Ezek fizikailag tartják távol a csigákat a veteményestől. Vagy helyezzünk éjszaka a veteményesbe egy jó nagy deszkát a talajra, majd délután ott fog minket várni alatta a meglepetés, egy nagy csomó csupaszcsiga formájában.

Persze az is megoldás, hogy összegyűjtjük, majd elfuvarozzuk a csigákat egy lakatlan területre, és ott szabadon eresztjük őket. De arra figyeljünk, hogy valóban távol legyen ez a hely, és egészen véletlenül se csak a szomszéd kertjéig jussunk el velük. Mert hát, mint tudjuk, a kölcsön csiga visszajár.